Hónapról hónapra 9. rész: következmények nélkül maradt a Fideszben Orbán Balázs botrányos kijelentése

„Pont 56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált 2,5 évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát, ennyi ember halt meg, ennyi területet vesztett, mondom még egyszer, az ő joguk, szuverén döntésük, megtehették, de ha minket megkérdeztek volna, akkor mi nem tanácsoltuk volna, azért, mert 56-ban az lett, ami lett. Mert megtanultuk, hogy itt óvatosnak kell lenni, és óvatosan kell bánni a nagyon értékes magyar életekkel. Azokat nem lehet csak úgy odadobni mások elé.” – ez az a gondolatmenet, amelyet – szeptember végén – csak úgy odavetett a Mandiner Stratégiai Részleg című műsorában Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója.  

A kijelentés és a mögöttes tartalom olyannyira és olyan gyorsan kivágta a biztosítékot a magyarokban, s olyan károkat okozott a Fidesznek – amelynek az alaptétele az 56-os forradalom és egyik legendája, hogy valójában Orbán volt az, aki kiűzte a szovjet megszálló csapatokat az országból –, hogy már másnap visszakozni kényszerült.  

„Nem állt szándékomban félreérthetően fogalmazni 1956 ügyében. Hiba volt részemről, és ha ezzel valakit megbántottam, akkor ezért elnézést kérek. Megerősítem, hogy ha szükség lesz rá, én ott leszek fegyverrel a kezemben a Corvin köznél... Az ő emlékük és minden ‘56-os emléke legyen áldott!” – írta ki a Facebookra.  

Ez az ügy mérhetetlen veszéllyel fenyegetett Orbán és a hatalma számára, pont amikor már ott volt az elmúlt 14 év legnagyobb fenyegetése: Magyar Péter felbukkanása és előretörése. Mi sem bizonyítja jobban, mint hogy pánikszerűen elkezdték mérni a közvéleményt, milyen hatást keltett Orbán Balázs kijelentése (hasonlóan ahhoz, mint amikor 2024 februárjában az elnöki kegyelmi botrány kirobbanásakor Varga Judit és Novák Katalin esetében tették). Egy Reddit-posztra hivatkozva az egyik RTL Híradó számolt be arról, hogy azt kérdezték az emberektől, pozitívan vagy negatívan változott Orbán Balázs és az Orbán-kormány megítélése, illetve elfogadható-e a bocsánatkérés. 

S hogy miért is okozott ekkor felfordulást a Fideszen belül ez az egész ügy? Maga a botrányos kijelentés ugyanis ehhez még nem lett volna elegendő, hiszen az akolban ennél sokkal durvábbak felett is szemet hunytak korábban. Érdekes módon egy külső szemlélő, a német, azon belül a szászországi közszolgálati műsorszóró foglalta össze talán a legplasztikusabban ezt. Az MDR cikke abból indult ki, hogy az 1956-os felkelés emléke a magyarok identitásának fontos tényezője – nem véletlen, hogy még a hazaárulás vádja is szóba került Orbán Balázs kijelentése kapcsán. (Utóbb egy ilyen feljelentést az ügyészség arra hivatkozva utasított el, hogy Orbán Balázs csak egy politikai véleményt mondott – a szerk.) A német cikk szerint az, hogy egy politikai tanácsadó szavai ekkora hullámokat vetnek, azzal függ össze, hogy a magyarok hatalmas jelentőséget tulajdonítanak az 1956-os forradalomnak. A magyarok szabadságszeretetének jelképét látják benne, a készséget arra, hogy nagy áldozatokat hozzanak saját sorsuk Moszkvától független, önálló irányításáért. Orbán Viktor is az 1989-es, híressé vált beszédével alapozta meg a politikai karrierjét, amit a forradalom egyik hőse, Nagy Imre újra temetésén mondott. Az 1956-ra való hivatkozás eleve a miniszterelnök beszéd-repertoárjához tartozik, például az EU-val fennálló konfliktusokban is. Ezért aztán szokatlan, hogy éppen Ukrajna védelmi harcával kapcsolatban azt követeli, hogy senki ne vonjon párthozamokat – jegyezte meg a német cikk.

S ha már Orbán Viktor. Ő is megszólalt az ügyben. Kénytelen volt megszólalni. A kényszert mi sem mutatja jobban, mint az, hogy külföldi látogatásáról – Észak-Macedóniából – bejelentkezve ezt a témát is érintette a Kossuth rádiónak nyilatkozva. „A politikai igazgatóm éppen félreérthetően fogalmazott, ami ebben az összefüggésben egy hiba, hiszen a mi közösségünk az 1956-os forradalomnak a talaján áll, abból nőtt ki, nem lett volna a mi politikai közösségünk, ha nem lettek volna az '56-os hősök” – magyarázta a miniszterelnök, aki szerint nem beemelni kell ebbe a vitába a magyar történelem „számunkra szent és sérthetetlen eseményeit és hőseit, 1956 és az 1956-os hősök”, hanem távol kell őket tartani tőle.

A kedélyek ezután – a felszínen és a külvilág felé mindenképpen – lecsillapodtak, ahogy kollégám fogalmazott: „Orbán Balázs a jelek szerint túlélte a halálugrást”, a sokak értetlenségét és felháborodását kiváltó „hibás” mondatát. A Fidesz prominensei, Kósa Lajos, Kocsis Máté, Gulyás Gergely, Kövér László megértően beszéltek a botrányos mondatról, s ezt persze nem tehették volna meg Orbán Viktor tudta és jóváhagyása nélkül. 

Ismét bebizonyosodott, ugathatnak itt a politikusok, a politikai elemzők, történészek, de akár Schmidt Mária is, semmi nem számít, csak Orbán Viktor érdeke, s ezért azután ez tényleg egy következmények nélküli ország kormányzópártja. 

A sorozat eddig megjelent cikkei:

Hónapról hónapra 1. rész: Kétségessé vált a 23 éves Visegrádi együttműködés jövője

Hónapról hónapra 2. rész: Tíz nap, amely megrengette a NER-t

Hónapról hónapra 3. rész: Orbán Viktor szakmányban „sajtóperel”

Hónapról hónapra 4. rész: Orbán Gáspár csádi missziója és az orosz érdek

Hónapról hónapra 5. rész: Egy hivatalosan meg sem ünnepelt 20. évforduló 

Hónapról hónapra 6. rész: Árad és lassan már tarol a Tisza

Hónapról hónapra 7. rész: Folytatódó elszegényedés és lemaradás az EU-ban 

Hónapról hónapra 8. rész: Iványit tovább üldözi Orbán bosszúja, vétlen gyerekek az áldozatok