Vízműfoglalás: csak a pénzről és Páváék elbaltázott privatizációjáról szólt az egész

2015. január 7. 19:02 2015. jan. 7. 19:02

Megszereztük a vízműfoglaló ügyvéd, Szabó Iván anyagát, amely a Pécsi Vízműről készült 2009-ben: a dokumentumot, amely megalapozta a társaság annektálását, és amelynek kiadásáért volt kollégánk évekig pereskedett. Így is rejtély maradt azonban, hogy miért kellett elfoglalni a céget, hacsak nem az éppen Páva Zsolt által 20 éve megkötött megállapodás miatt.





Mint ismert, 2009 őszén egy Szabó Iván ügyvéd által készített átvilágítási anyagra támaszkodva foglalta el maga a jogász, Winkler Tamás és vagy kéttucatnyi biztonsági őr a Pécsi Vízmű székházát. Mint szintén ismert, a város és a Pécset ebben az ügyben is képviselő Szabó Iván az utolsó bajonettig védte az átvilágítási anyagot, volt kollégánk, Bogád Zoltán hosszú évekig volt kénytelen pereskedni miatta. Annak ellenére, hogy a Pécs Vízmű már csak médiatörténeti emlék, a vízműfoglalás árát, 3 milliárdot az állam rég kifizette, sőt, maga a kiebrudalt volt tulajdonostárs, a francia Suez Environnement is visszatért már a városba, mint önkormányzati és egyetemi gázszolgáltató. Mi több, az állam már be is jelentkezett a 3 milliárdért cserébe a hősies küzdelem árán megszerzett vízszolgáltatásra telepített Tettye Forrásház részvényeiért, végképp kafkaivá nyomorítva a történetet. A további 2-, 2,5 milliárdot, amibe az egész hercehurca kerülhetett, meg nem emlegeti senki.
Az átvilágítás anyagára azonban egészen mostanáig kellett várni.



Ha már megvan, lássunk néhány részletet az anyag összegzéséből:

"A Pécsi Vízmű egy szakmailag jó szinten működő, hatékony, modern vállalat."

"A Társaság munkajogi helyzete szabályozott és jó."

"A Társaság pénzügyi helyzete a veszteséges leányvállalati rendszer, és az azt finanszírozó cash-pool rendszer ellenére kifejezetten stabil..."

"A Társaságnak nincsenek jelentős köztartozásai, sőt az APEH-hel folytatott jogvitákból is nyertesen kerültek ki."

"A Társaság követeléskezelési rendszere kifejezetten példamutató... nincsenek jelentős peres ügyei... üzemszerű működése jó, a közművek műszak állapota megfelelő."

Nos, mi is indokolta akkor, hogy egy a kontinensre ma már nemigen jellemző módszerrel elkergessék a francia partnert? A sokat emlegetett kitalicskázott százmilliók.



A PV-ről, amint fent is kiderül, kimondottan előnyös képet festő jogász csupán abban talált kivetnivalót, hogy a francia partner haszna nem egyenesen arányos a pécsieknek és az önkormányzatnak nyújtott előnyökkel. A másik gondja az, hogy pécsiek által befizetett vízdíjból leányvállalatok terjeszkednek a régióban. Amint azt már sokat hallhattuk: 3-500 millió forintot remélt évente megtakarítani Szabó a külföldi tulajdonostárs nélkül.

A problémák gyökere a kilencvenes évekre nyúlik vissza. A tárgyalások a Suez jogelődjével 1993-ban kezdődtek, 1995 tavaszán létre is jött a megállapodás, amely mentén a véres szakításig dolgozott együtt a város és partnere. És a Szabó, az őt megbízó fideszes városvezetés és Páva Zsolt szemében 2009-ben tarthatatlannak ítélt szerződést nem ám a rossz emlékű szocialisták kötötték. Amikor elkezdődtek a tárgyalások, a várost a Fidesz és az SZDSZ irányította, a megállapodáson Mikes Éva polgármester és Páva Zsolt alpolgármester dolgoztak. Az akkori Lyonnaise-zel pedig már egy Páva Zsolt nevű polgármester kötötte meg a megállapodást 20 évvel ezelőtt.

Nyilván egy ilyen hosszan húzódó regényben minden főhős átmegy valamilyen jellemfejlődésen, de elfoglaltatni egy céget, amely a saját, korábbi szignója nyomán jött létre, azért mégis csak drámai fordulat.

A lényeg azonban: a 170 oldalas átvilágítás szerintünk egyetlen okát derítette fel annak, hogy miért is rohanták le a céget, ez pedig az éppen Páva Zsolt által megkötött, és a franciáknak komoly előnyöket biztosító szerződés.



Érdekesek mai szemmel a vízműfoglalás környéki nyilatkozatok is, például arról, hogy mennyibe fáj majd az annektálás. A Compass Lexecon első körben 9 milliárdot állapított meg, végül 3-nál állt meg a számla. Ám hogy mekkora fejetlenség volt kezdetben már az összeget illetően is, arról árulkodnak főleg Páva Zsolt 2009-2010-es szerteágazó nyilatkozatai.

2009. szeptember eleje (közgyűlési előterjesztés a vízmű átvilágításáról) - "... úgy véljük, hogy a kártérítés mértékének általunk kalkulált mértéke mellett (1,3 Mrd) ... Pécs Megyei Jogú Városnak és csatlakozó önkormányzatoknak lényegesen jobban megéri a vízművek üzemeltetését saját kezébe venni." Nos, akiknek különösen megérte, azok a csatlakozó önkormányzatok voltak, főleg ha bedőltek a korábbi ígéreteknek, és megpróbáltak szabadon más szolgáltatót keresni. A következményekről Szalántán tudnának sokat mesélni.

2009. október - "Az ember becsülni, kalkulálni tudja, hogy mennyibe kerül ez a pécsieknek. Milliárdos nagyságrendű ügyekről van szó, 2-5 milliárd közé tehető az ára. Akár a bíróság is dönthet, ha megegyezni nem sikerül." Páva Zsolt szavai a vízműfoglalást követő napokban egy bizottsági ülésen hangzottak el.

2010. január. Bencsik János, Tatabánya fideszes polgármestere kifejezetten rossz példaként említette a pécsi vízmű-foglalást. Szerint ugyanis nem számították ki előre a költségeket, ennek a levét pedig a város és az itt élők isszák meg. "Ezt az árat előre kell látni, nem feltétlenül szerencsés a pécsi példa, mert úgy vágtak bele a válásba, hogy annak a költségeit nem számolták ki előre" - fogalmazott Bencsik, aki akkor úgy saccolt, 4-5 milliárdjába kerülhet a pécsieknek a vízmű-foglalás.

2010. március. Páva Zsolt a Bencsik által elmondottakra úgy reagált: óriási a szórás, 800 milliót, de 10 milliárdot is hallott már, az 5 milliárd körüli összeg irreális. - Mi egymilliárd körüli összeget tartunk reálisnak, plusz-mínusz 200 millió forint - nyilatkozta 2010 márciusában Páva. - Vannak kölcsönös elszámolási igények, amelyek ezt mindkét irányban módosíthatják, nehéz konkrét összegről beszélni.

Nehéz, bizony. Főleg úgy, hogy a PV idején reálértéken csökkentek a vízdíjak, míg az áremelkedést a Tettye Forrásháznál csak a fenntarthatatlan rezsicsökkentés állította meg. Nem beszélve arról, hogy a megtakarított évi fél milliárdok csak sajtótájékoztatók homályos utalásaiban jelentek meg eddig. Hiába, a Pécsi Vízmű jól működő kis cég volt, ezt, most már tudjuk, elfoglalói sem vitatták.

Szabó Iván neve országosan ismert lett az ügy miatt, állítása szerint a vízműfoglalás egyetemi tananyag lett, Winkler Tamás előbb a Tettye, ma már a regionális vízmű, a DRV első embere, ahol Páva Zsolt is FEB tagságnak örvend.

Forrás: Forrás: Pécsi Stop