Kavicsbányát nyitna a Tolna megyei Madocsa mellett egy szekszárdi cég, ám a helyiek jó része nem örül ennek - olvasható a Szabad Föld Népszavában megjelent cikkében.

Tejtermék-kereskedő cég kért kutatási engedélyt eredetileg

A kutatófúrásra eredetileg egy budapesti cég, a Pálma-Food Kft. kért engedélyt 2014 decemberében a Pécsi Bányakapitányságtól, a vállalatnak a fő tevékenységi köre amúgy tejtermék, tojás, zsiradék kereskedelme az e-cégjegyzés szerint. Az engedélyt meg is kapta, amit a szekszárdi Bet-Bau Kft. 2016 nyarán átvett - olvasható az interneten is fellelhető környezeti hatásvizsgálatban.

A tervek szerint a bánya 2018-19-ben kezdené meg a működést, és évi 1 millió tonna kavics kitermelésével számoltak a hatásvizsgálatban szereplő adatok szerint. A bányát 42 évre tervezik, a bányaüzem napi 16 órán keresztül menne, két műszakban, éjszakai munka nem lenne.

A helyieknek nem kell a bánya

A madocsaiak egy része azonban nem örül a beruházásnak (hiába mondja cég, hogy munkahelyeket teremtenek, emellett pedig az iparűzési adó is szép summa lenne), a teol.hu cikke szerint hétfőn lett volna tájékoztató lakossági fórum, ám egészen más kerekedett ki a dologból.

A lakosság megjelent része ugyanis nem ment be a faluházba, hanem kint az udvaron kereplőkkel tiltakozott a beruházás ellen.

A lakosok szerint ugyanis a bányaterületnek kinézett 139 hektár alatt egy védett ivóvízbázis terül el - ez a környezeti hatásvizsgálatban is olvasható -, de a terület nagy része jó minőségű és értékes öntésterületi föld. A helyiek attól tartanak, az évi egymillió tonna kitermelt kavicsot, ha közúton szállítanák, akkor 5 percenként zúgna el egy kamion a település utcáin. (A hatásvizsgálat napi 110 fordulóval számolt.) Nem mellesleg a talajvíz szintje is nagyot csökkenne a bányászat miatt.

Vass Péter, a Bet-Bau ügyvezetője a teol.hu cikke szerint arról beszélt az egybegyűlteknek, hogy ha nem tudják vízi úton megoldani a szállítást, akkor lemondanak a beruházásról.

A vízi szállítás sem tetszik azonban Madocsán, ugyanis a szállítószalag a gáttól a Dunáig Natura 2000 besorolású védett területeken haladna át.

A bányanyitást sürgető cég ügyvezetője még arra is kitért, hogy a beruházást az építőipar robbanásszerű beindulása indokolja, de a Paksi Atomerőmű bővítése is jót tehet.

Paksra kellene a kavics - bár ezzel szemben is vannak fenntartások

A hatásvizsgálatban írtak szerint 2015-2016-ban már végeztek a környéken egy ásványianyag-felmérést a Paks II. Zrt. megbízásából (akkor még MVM Paks II. Zrt.), ám ezek adatai titkosak.

Süli János, a paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter is a bányanyitás mellett van, a Pécsi STOP információi szerint pár hónapja az önkormányzat a vállalkozó és a kormányhivatal mellett vele is személyesen egyeztetett. Süli nem mellesleg amúgy a kormany.hu-n található életrajza szerint a Kisgazda Polgári Egyesület madocsai csoportjának elnöke.

A környezeti hatásvizsgálatban az olvasható, hogy a kibányászott kavics és homok elsősorban a Paksi Atomerőmű bővítéséhez adna építkezési alapanyagot (mint legközelebbi bánya, közúton nincs 20 kilométerre az erőműtől), ám a Pécsi STOP úgy értesült egy építőiparban jártas szakembertől, hogy ez a fajta kavics pont nem lenne jó erre a célra.

Már az önkormányzat sem szeretné a bányát

A Szabad Föld cikke szerint a helyi önkormányzat tavaly még hajlott a bányanyitásra, ám a településen egyre fokozódó ellenállás miatt megváltoztatták álláspontjukat (először átminősítették bányaterületté a kívánt területet, majd visszavonták ezt a határozatot, mivel egy nap alatt háromszáz tiltakozó aláírás gyűlt össze). Úgy tudni, egy helyi népszavazást akarnak kiírni az ügyben, a lakosok is ezt támogatják.

Ugyanakkor a település vezetője nem nyugodt, ő attól tart, hogy megváltoztathatják a megyei rendezési tervet, és nemzetgazdasági érdekre hivatkozva kimondhatják, kell a bánya. Ám a képviselőtestület határozott abban, hogy nem szavazzák meg a terület átminősítését, még ha ezért az ellenállásért az országgyűlés feloszlatja a testületet (ilyen kifutása is lehet a dolgoknak), akkor sem.

A cég szerint tudatos pánikkeltés folyik a településen

A Szabad Föld megkereste a Bet-Bau Kft-t is, több más mellett arra is rákérdeztek, hogy mit tesz akkor a cég, ha a lakosság népszavazáson utasítja el a bányanyitást.

"Számunkra megdöbbentő, ami ebben a témában történik a településen, pánikot keltő névtelen érdekcsoportok által. A hozzánk eljutott információk alapján azt feltételezzük, hogy egy maroknyi helyi érdekcsoport érdekeit sérti, sértheti a beruházás. Részükre nagyon korrekt módon, a piaci ár sokszorosát fizetve tennénk lehetővé, hogy az itteni, átlagosan 2 aranykorona értékű területeknél sokkal értékesebbhez jussanak.

Az ő, egyéni érdekeik kiszolgálásán túl pedig szándékunk szerint Madocsa a beruházás eredményeként kapna egy hosszú távú, évtizedekre szóló esélyt a gazdasági felemelkedésre. Sorban kapjuk egyébként azokat a visszajelzéseket a helyi lakosoktól, hogy ha ezeket a tényeket megismerhették volna (a most már tudatos pánikkeltéssel szemben), azonnal ajtót csapnak a bánya ellen agitálókra.

Azt gondoljuk a népszavazásról, hogy a madocsaiaknak joguk van megismerni a döntéshez szükséges valódi információkat és dönteni arról, hogy a település együttműködjön-e egy olyan befektetővel, amely úgy kíván Madocsán beruházni, hogy ennek során maximális figyelemmel kíván lenni a helyiek és a település érdekére is."

A cég egyébként hektáronkánt hétmillió forintot ajánlott azoknak, akiknek a tulajdonában áll a bányaterületté nyilvánítandó 139 hektár. Csakhogy a teol.hu-nak hétfőn már arról beszélt az egyik helyi, hogy ugyan "kecsegtető ajánlat, de az csak az első néhány hektárra igaz, később ez négyre csökken. Arról nem tájékoztatták a tulajdonosokat, hogy a művelési ágból való kivonás költségét, ami aranykoronánként 88 ezer forint, a mostani tulajdonosnak kell fizetni" - olvasható a cikkben.

Baranyai szálak is feltűnnek a bányanyitás mögött

Az Átlátszó cikke szerint a Bet-Bau Kft-ben a szekszárdi Vass-család (Vass Péter, Vassné Koleszár Koletta és Vass Lászlóné) és az ugyancsak szekszárdi Németh Tibor mellett a bólyi Schumann József Róbert is tulajdonos.

A Vass-család betongyártó üzemük is van, amellyel 2009-14 közt 150 millió forintos uniós támogatás nyertek el, valamint a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft (RHK) pályázatain is sikeresen szerepeltek.

Németh Tibor az Ecoeline Kft. ügyvezetője amúgy, ez a cég a 444 cikke szerint korábban elnyert egy 2,4 milliárd forintos pályázatot, amely a regionális vízművek által kezelt önkormányzati vagyonelemek felmérésére.

"A csapattól nem állnak távol a vízmű-ügyek. Németh fb-tag volt a kétezres években a bólyi Délvíz Viziközmű Szolgáltató Zrt.-ben, amelynek vezérigazgatója jelenleg is Schumann. Kettejük neve rendre felbukkan a kapcsolódó bonyolult cégháló több tagjában is.

A Délvíz szintén szépen tarol a közbeszerzéseken, legutóbb, tavaly decemberben 1,8 milliárdos tendert húztak be a Németh-féle Ecoeline-nal közösen" - olvasható az Átlátszó cikkben.