A májusi pécsi közgyűlés fogja tárgyalni a lakásgazdálkodást módosító javaslatcsomagot, amely A Város Mindenkié Pécs (AVM Pécs) szerint leginkább a szociális megfontolásokat mellőzi.

A szervezet szerint a csomag a város eladósodottságával, illetve az ezt rendbe rakni hivatott revízióval hozható összefüggésbe.

Blogbejegyzésükben az olvasható, "2018 május elsejével járt le a téli kilakoltatási moratórium, ami azt jelenti, hogy minden veszélyeztetett háztartás esetében realitássá válik a kilakoltatás fenyegetése. Pécsett ez a fenyegetés több mint 1000 önkormányzati háztartást érint csupán szerződésük státusza alapján (jogcím nélkülivé vált, volt bérlők, továbbá lakásfoglalók). Ezzel átfedésben pedig 1500-2000 háztartás az, amellyel szemben jelenleg az önkormányzatnak követelése áll fenn. Ezek a számok annak fényében, hogy a teljes önkormányzati lakásállomány 3950 lakásból áll, kiemelkedően magasak."

Nem éppen a rászorulókat segítették az elmúlt évek lépései

Az AVM Pécs úgy látja, az elmúlt években több lépés is negatívan hatott a lakásszegénységben élők helyzetére. Az első ilyen még 2012-ben történt, mikor a pécsi önkormányzat egy lakbér-szabályozásban az összes komfortfokozatnál megemelte a négyzetméter-árakat, ami miatt 2013-ban már duplájára nőtt a lakbérhátralék.

A következő rossz lépés 2015 márciusában jött el, mikor megszűnt az országos lakásfenntartási támogatás és a nagyobb települések számára kötelező adósságkezelési szolgáltatás. Innentől fogva az önkormányzatokon múlik, hogy nyújtanak-e ilyesféle települési támogatást.

Pécsen 2017 szeptemberében - az AVM Pécs szerint nem függetlenül a kibontakozó csődhelyzettől - az önkormányzat kihasználatlanságra hivatkozva megszüntette a lakosságnak szóló adósságkezelési szolgáltatást, ami pedig a családsegítő szolgálatnak is eléggé alátett.

Egységes nyilvántartás és közelgő eladási hullám?

A lakásrendelet módosításában szerepel, hogy egységes nyilvántartást hozna létre az önkormányzat, amelyből a lakásigénylésekről, a hatályos bérleti szerződésekről és a felmondás, végrehajtás alatt álló ügyekről lehetne "a tulajdonosi döntéseket előkészítő" információkat lekérdezni.

A javaslatcsomagból az AVM Pécs szerint leszűrhető, hogy több önkormányzati ingatlant is el fognak adni a közeljövőben, de végre az ebből befolyó összegek a Lakáselidegenítési Alapba fognak bekerülni (eddig a szervezet szerint törvénysértő módon nem ide került a pénz). A szervezet azt jó döntésnek tartja, hogy a nyilvántartás felállítása előtt kötelezően leellenőrzik a bérlakásállományt, és ahol nincs bérlő, ott a számlázást megszüntetik.

Akinek van pénze, az kaphat a piaci árnál olcsóbb ingatlant

Az AVM Pécs úgy látja, a felújítandó lakásoknál jól láthatóan háttérbe szorulnak a szociális szempontok, ugyanis az ezen lakásokra kiírt pályázatoknál a "több pénz - több esély" elvén juttatja támogatott lakáshoz a több megtakarítással, jobb jövedelmi viszonnyal rendelkezőket az önkormányzat.

A szervezett szerint azért lehet "támogatottnak" nevezni ezt a lakáskiutalási formát, mert "az önkormányzat piaci lakbérkategóriája (ami ráadásul csak az első évben lesz kötelező) jóval alatta van a városi albérletáraknak. Ezt azok érdemelhetik ki legjobb eséllyel, akik erkölcsi bizonyítvánnyal, legalább 1,5 millióval és legalább 100 000 forint egy főre eső havi jövedelemmel rendelkeznek - függetlenül például a családban nevelt gyermekek számával, ami csak a háztartási jövedelem elosztásánál számít." Az AVM Pécs szerint ez súlyosan igazságtalan rendszer, ami ki fogja zárni a rászorulókat.

Túl magas elvárások a szociális bérlakásoknál

A szociális bérlakások kiutalásához továbbra sem sikerült elbírálási rendszert kialakítani a szervezet szerint, a javaslatcsomag csupán azt tartalmazza, hogy a leendő bérlőnek "tartozása nincs, valós tartalmú jövedelem igazolása van, és a lakásbérleti jogviszony megszűnését követően azonnal, első szóra kiköltözött a lakásból (akkor is, ha nem volt hova mennie)."

Ráadásul, ha ezek közül bármelyik feltételt megszegi a bérlő, akkor a bérleti jogviszony megszüntetése után önkormányzati ingatlant semmilyen formában nem vehet bérbe. Eddig lehetőségként szerepelt, hogy hat havi közüzemi, vagy lakbér-tartozásnál a lakásbérleti szerződést felbonthatják, a módosítás megszavazása után viszont ez kötelező érvényűvé válik.

Az önkormányzati követelések felmérésénél a fentebb említett eljárásmódok miatt az AVM Pécs szerint 1500-2000 háztartás kerülhet bajba Pécsen, akik már az önkormányzati adósságrendezésre sem számíthatnak. Az AVM Pécs szerint többségük rossz választást fog hozni, vagyis a felhalmozott tartozás után felbontott szerződés ellenére is az ingatlanban fognak maradni a kilakoltatásig.

Az önkormányzatnak sem jó a módosítás után kialakuló helyzet

Az AVM Pécs úgy látja, mindezzel az önkormányzat problémái sem fognak megoldódni: hiába mennek ki a felszólítások, zárják el a közműveket, jön a kilakoltatás - a pécsi ellátórendszer (gyermekvédelmi intézmények, családok átmeneti otthona, hajléktalanszállók, stb.) nem képesek ennyi embert felvenni, mert már most is a kapacitásuk végén járnak.

"Az önkormányzatnak a jövőben is számolnia kell a több mint ezer eladósodott háztartással, a kintlevőségek behajthatatlanságával, a lakásfoglalókkal és mindazzal, ami a rendszer hibáiból, túlzó elvárásaiból fakad. Az utóbbi évek egyik legnagyobb kudarca, hogy a 2012-es általános lakbérnövelés bevezetése után, ami egyszerre idézte elő a lakók rohamos eladósodását és a bevételek csökkenését, az újabb módosítás továbbra sem hajlandó szembenézni a valósággal, és a megoldást továbbra is a piacosításban látja, a városban egyre súlyosabban jelen lévő szociális problémákat pedig nem kezeli.

Az Önkormányzat nem számol azzal sem, hogy miközben az évek óta dráguló, magánbérlakás piacról kiszoruló, tőkével nem rendelkező, szociálisan rászoruló háztartásokon próbál spórolni, valójában a sokkal drágább, állami fenntartású ellátórendszerre készül terhelni a problémát" - olvasható A Város Mindenkié pécsi csoportjának blogbejegyzésében.