A Direkt36 magyar és a Rise Project román oknyomozó portálok közösen derítettek fényt arra, hogy Bánki Erik baranyai fideszes országgyűlési képviselő, a parlamenti gazdasági bizottság vezetője hogyan szerzett Romániában a Partiumban több földet, és hogyan ígért sokmilliárdos beruházást ott.

Ellenzékiként is több százmilliót tudott fizetni Bánki - kérdés, hogy miből

A 444-en közölt cikk szerint Bánki még ellenzéki képviselőként 2007 és 2010 között a HP Investment nevű cégén keresztül több földterületet is megvásárolt Nagykároly és Nagyszalonta mellett, hogy azokon bietanolt létrehozó gyárakat építsen majd. A 114 hektárnyi földterület és egy megvett cég több mint 250 millió forintba került, ám a cikk szerint az nem világos, hogy Bánkinak erre honnan volt pénze.

Bánki azzal a magyarázattal állt elő, hogy nem emlékszik már annak az amerikai befektetési alapnak - és annak svájci leánycégée - a nevére, ahonnan megkapták a kölcsönt. Arra viszont már emlékezett, hogy ezek az alapok a gazdasági válság hatására bedőltek, így már nem léptek fel követeléseikkel, mikor Bánki cégei is bedőltek és felszámolták azokat.

A Direkt36 arra is rámutatott, hogy még így sem lehetett volna meg a kellő tőke a földek megvásárlására. A fideszes országgyűlési képviselő erre azt felelte, hogy

lehet, hogy valami kimaradt a könyvelési adatokból, erre már nem tudok magyarázatot adni.

Bánki Erik a megszerzett földterületeket kihagyta a vagyonnyilatkozatából, a magyarázata erre pedig annyi volt, hogy mivel cégein keresztül birtokolta ezeket, így őszerinte a földeket nem kellett neki feltüntetnie.

Unokatestvéri találkozó a földárverésen

Bánki Erik a 2006-ban alapított HP Investment nevű cégével pont akkor kezdett Románia nyugati határszélén üzletelni, mikor a Magyar Fejlesztési Bank résztulajdonában álló Duna Fejlesztési Kft. is ezen a területen segítette a bioetanol-gyártást.

"A nagyszalontai önkormányzat 2007-ben és 2008-ban két nyilvános földárverést rendezett, amelyeken a város szélén, ipari területen lévő önkormányzati földeket kínálták eladásra. Mindkét aukción az érvényességhez minimum szükséges, azaz két jelentkező volt: Bánki 90%-os tulajdonában álló HP Investment és egy olyan cég (az MSB Investment Srl), amely Bánki unokatestvérének, Madár Péternek a résztulajdona."

Bánki pár forinttal ráígért a földekre, így végül ő vehette meg azokat 315 292 euróért (ami 78,7 millió forintnak felel meg).

Amikor a nyilvánvalóan szoros családi kötelékre rákérdezett a Direkt36, Bánki ezzel a magyarázattal állt elő:

Ez egy nyílt verseny volt, mint egy közbeszerzés. Csak ott [az első aukción] tudtam meg személyesen, hogy az unokatestvérem is részt vesz. Én is meglepődtem ezen.

Madár Péter hasonlóan magyarázta ezt a "véletlent".

Testvéri kölcsön is kellett

Mindeközben a Duna Fejlesztési Kft. által nyomott bioetanol-gyártás másik helyszínén, Nagykárolyban is földterületeket szerzett Bánki a HP Investment nevű cégén keresztül.

Bánki "egy másik cége – a 2007-ben alapított, mezőgazdasággal foglalkozó HP Agro - 2007 és 2009 között további 90 hektárnyi földterületet vásárolt Nagyszalontán és a környező településeken. A HP Agro által megvett földek egy 2016-os értékbecslés szerint összesen 285,7 ezer eurót (88,1 millió forintot) érnek, de Bánki most azt állította, hogy mindössze 130 ezer lejt (29,5 ezer eurót) fizetett értük a cége (ebben az időben a környéken ennél kétszer magasabbak voltak az átlagárak a romániai Közjegyzői Unió adatai szerint). „Szántóföldet vettünk ezen a területen, hogy ha létrejön az üzem, mi is gazdálkodjunk” – indokolta Bánki a Direkt36-nak a földvásárlásokat.

A HP Agro sem rendelkezett sok pénzzel, erre Bánki azt magyarázta, hogy testvére, Bauer Zsolt cége vett fel hitelt Magyarországon, és abból adott nekik kölcsön a földvásárlásra.

Bedőlt a projekt, Bánki mégis nyert rajta

Bánki Erik a földvásárlások után olyan szerződést kötött a nagyszalontai önkormányzattal, amelyben vállalta, hogy 2009 októberig felépíti a bioetanol-gyárat, amely akár 80 gazdának is munkát adhat. Azt is kikötötték, hogy ha nem sikerül a projektet időre megcsinálni, napi 7000 eurós kötbért kell fizetnie Bánkinak.

Természetesen a projekt nem készült el időre, Bánki pedig mindezt a 2008-ban indult gazdasági válságra fogta. Ezzel sikerült kisírnia, hogy ne kötbérezze meg az önkormányzat (pedig annak mértéke egy év alatt 2,3 millió euróra duzzadt), és beígért egy nagyobb, 91 milliós beruházást. Ezt 2012 márciusáig kellett elkezdeni, és 2014 májusa volt a beígért befejezési határidő.

"A HP Investment azonban a meghosszabbított határidőig sem kezdte el a beígért építkezést. A nagyszalontai önkormányzat ekkor már nem adott több haladékot, hanem felszólította Bánkit, hogy rendezze az adósságait. Ebbe beleszámították az első határidő elmulasztása miatti büntetést, 2,3 millió eurót (495,8 millió forintot), és azt is, hogy a cég nem fizetett be 43 000 eurónyi (9,3 millió forintnyi) ingatlanadót."

Mivel Bánki ezt sem fizette ki, a nagyszalontai önkormányzat elindította a HP Investment felszámolását, amelynek során a cég a köztartozások ellenértékeként felajánlotta a földterületeket. "Bár a földeket Bánki korábban 390,3 ezer euróért vásárolta, a nagyszalontai önkormányzat ezek átadásával kiegyenlítettnek tekintette a több mint 2 millió eurós tartozást, és a céget 2014-ben törölték is a cégnyilvántartásból" - olvasható a cikkben.

Bánki Erik másik cége, a HP Agro sem fényeskedett túlságosan, 3600 eurónyi adótartozást (776 ezer forint) halmozott fel és 2012-ben szintén felszámolás alá került. Viszont idén a hozzájuk tartozó földterületeket 309 628 euróért (100,4 millió forintért) eladták egy romániai cégnek. Ez tízszer többet ér, mint amennyiért anno vették Bánkiék a földeket.

Amit a HP Investmenttel és a bioetanol beruházással energiában, időben elvesztettünk, azt a szántóföldek értéknövekedésévél visszanyertük

- mondta el a lapnak Bánki Erik.

A Direkt36 és a Rise Project nyomozása szerint a vételár 10 százalékából a HP Investment felszámolási költségeit fedezték, a maradék 90,3 millió forint pedig Bánki zsebébe került.