Bánhatják a britek a Brexitet, de az uniós visszatérés még évtizedekre lehet

Több mint nyolc év telt el a Brexit-népszavazás, és csaknem öt év azóta, hogy Nagy-Britannia valóban ki is lépett az Európai Unióból. A Brexit után azonban megérkezett a „bregret”: egyre több brit bánta meg, hogy az ország kilépett a szövetségből. A britek visszatérését az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is támogatná, de Keir Starmer brit miniszterelnök kizárta annak a lehetőségét, hogy a kormányzása alatt Nagy-Britannia ismét uniós tagállam lesz. Sőt, azt sem támogatja, hogy csatlakozzanak a közös piachoz és a vámunióhoz. A legfrissebb közvélemény-kutatások alapján többen vannak azok, akik ismét uniós tagállamnak szeretnék tudni Nagy-Britanniát, de az Európai Unió által elvárt 60 százalékos többségtől egyelőre messze áll a támogatók aránya.

„Egyszer valaha visszatérhetnek a britek az Európai Unióba, de a Munkáspárt hatalma alatt nem tervezik ezt. A Munkáspárt választási programjában határozottan benne volt, hogy közeledhetnek az Európai Unióhoz, de nem térnek vissza. Van néhány elvarratlan szál, amelyek területén tárgyal egymással a két fél, például a kül- és biztonságpolitika. Várható, hogy megállapodnak a katonai együttműködésről az európai PESCO védelmi ipari együttműködési program keretében. Egy európai intervenciós erő kiépítésére is nyitottak a britek” – idézte fel a Hírklikknek Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense.

Sem a Munkáspárt, sem a Konzervatív Párt, és a korábban Brexit Pártként működő Reform UK sem támogatja a visszatérést az Európai Unióba. A visszatérést támogató Liberális Demokraták viszont nem elég népszerűek ahhoz, hogy ebből politikai tőkét tudjanak kovácsolni. A következő parlamenti választás – elvileg – 2029-ben esedékes Nagy-Britanniában. 

Egyszer már hátat fordítottak

A visszatérést nem csak a briteknek kellene akarniuk, hanem az Európai Uniónak is: a tagállamoknak egyöntetűen kellene megszavazni a britek újrafelvételét, egyetlen vétó is megakaszthatja a folyamatot. A lépéssel olyan sorba állna be Nagy-Britannia, amelyben jelenleg Montenegró és Szerbia áll az első két helyen, és új tagjelöltként ismét meg kellene felelnie a koppenhágai kritériumoknak, illetve tervet kellene kidolgoznia az euró bevezetésére. Ráadásul, az Európai Parlamentben még sokan emlékezhetnek arra, amikor a 2019-es nyitóülésen Nigel Farage és az akkor még Brexit Párt tagjai hátat fordítottak a pódiumnak az Európai Unió himnusza közben.  

Nagy-Britannia követhetné Norvégia, vagy Svájc modelljét is. Norvégia és Svájc is tagja az Európai Szabadkereskedelmi Övezetnek (EFTA), a britek azonban nem csatlakoznának ehhez a közösséghez. „Norvégia az Európai Unió szabályrendszerének a 90 százalékát átveszi, Svájc pedig egy bilaterális szerződésrendszeren keresztül csatlakozott, ami szintén megkívánja az igazodást. Az Egyesült Királyság ilyen kötelezettségeknek nincs kitéve” – emlékeztetett Gálik Zoltán, aki ennek ellenére úgy látja, szeretnének közelebbi kapcsolatot kiépíteni a britek, például felülvizsgálnák a 2020-ban megkötött gazdasági partnerségi megállapodást is. A határforgalomban a mezőgazdasági cikkek esetében szeretnének további könnyítéseket tenni élelmiszerbiztonsági, árumozgatási kérdésekben.

A munkaerőpiac azonban már sokkal zártabb, és nem is valószínű, hogy a Munkáspárt irányítása alatt ez változni fog. „Az Európai Unió próbálkozott már az Egyesült Királyságban a tanulmányaikat végző fiatalok ideiglenes, vagy hosszabb távú letelepedésének megkönnyítésével. A Munkáspárt határozottan elutasította ezt. Ez volt a Brexit egyik fő üzenete, hogy ezt a folyamatot visszafordítják” – összegezte az esélyeket Gálik Zoltán.