Május végén tartották meg a Belügyi Érdekegyeztető Tanács soros ülését, amelyen a szakszervezetek azt várták, hogy a kormány érdemi javaslattal áll elő a rendvédelemben tapasztalható alacsony bérezés ellen, amely tömeges pályaelhagyást eredményezett az elmúlt pár évben.

Ugyan a rendvédelmisekre vonatkozó életpályamodell 2015-ös bevezetésekor pár év alatti 50 százalékos béremelésről volt szó (30 százalék abban az évben, majd 2019-ig a maradék 20 százalék évenkénti 5 százalékos emelésre bontva), a Mérce cikke szerint tavaly sok rendőr, tűzoltó és más rendvédelmis ebből nem sokat tapasztalt a fizetésében.

A kormány képviselői azonban a májusi egyeztetésen nem álltak elő semmilyen megoldási ötlettel, hiába lengették be ezt korábban a rendvédelmiseknek.

Elvárható, hogy azokat, akik segítenek, jobban megbecsüljék

A Pécsi STOP az eredményt nem hozó májusi belügyi érdekegyeztető ülés kapcsán megkereste a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetét, mivel a szervezet szerint azonnali és 50 százalékos béremelésre lenne szükség a rendvédelmisek körében.

Andics Gábor, a szervezet általános alelnöke azon kérdésünkre, hogy a szakszervezet azonnali 50 százalékos béremelési követelése hogyan oldaná meg a tűzoltók helyzetét, így válaszolt:

"Csak azt tudom mondani, igen nagy mértékben. Hisz nem tudom, mennyire ismerik a béreinket a civil honfitársaink, de nem titok, hogy egy újonc tűzoltó 150-160 ezer forintot visz haza. Ebből az összegből kellene családot alapítania, megélnie, lakáshitelt fizetnie, esetleg gyermeket vállalnia. Beláthatja mindenki ez az összeg igen csekély, főleg ha azt vesszük, a tűzoltó oda megy segíteni - ha kell, az élete árán is -, ahonnan más menekül. Úgy gondolom, elvárható a társadalomtól, hogy azokat az embereket, akik ha baj van, jönnek, segítenek, jobban megbecsülje."

Mint kifejtette, a Belügyi Érdekegyeztető Tanács májusi ülésén semmilyen érdemi javaslat nem hangzott el a kormányzat részéről, holott erre az ülésre korábban már konkrétumokat ígértek nekik.

"Kíváncsian várjuk az augusztus végi ülést, hátha akkor kapunk valami konkrét javaslatot, vagy legalább valamilyen munkaanyagot a jövőre nézve. Sajnos a kollégáknak egyre fogy a türelme és félő, hogy elhagyják a pályát, sőt esetleg fel is gyorsulhat a hivatás elhagyása. Azt pedig nagy felelőtlenség volna, ha a döntéshozók nem látnák be, hogy egy tűzoltót nem lehet csak az utcáról felszerelni és beküldeni a káresetek felszámolására"

- válaszolta az alelnök.

Andics Gábor arra is kitért, hogy a 2020-as költségvetésben sem látszik egyelőre nyoma annak, hogy bármiféle emelésre készülne a kormány, mivel a rendvédelmi illetményalap abban továbbra is 38 650 forintos összeget tesz ki. A rendvédelmi szakszervezetek egyébként már 2018 júniusában benyújtottak egy javaslatot, amely az illetményalapot 44 ezer forintra emelte volna. A kafetéria-kerettel is hasonló a helyzet, immár nyolc éve változatlanul évi 200 ezer forintot jelent, bruttóban (10 éve még a duplája volt az összeg). És bár ugyan a katasztrófavédelem személyi juttatásokra fordítható kerete emelkedni fog, a szakszervezet szerint még abból sem valósítható meg jelentős mértékű illetményemelés.

Azon kérdésünkre, hogy ha az egyeztetések kudarcba fulladnának, milyen más lehetősége van a rendvédelmi szakszervezeteknek az érdekérvényesítésre, a következő feleletet kaptuk:

"A válasz nem egyszerű, főleg, hogy a rendvédelmi dolgozók nem sztrájkolhatnak, és ha tehetnék, akkor se élnének ezzel a lehetőséggel. Minden tűzoltó hivatásának tekinti a szakmáját, és ha kell életét is áldozná, hogy segíthessen a bajba jutottakon. Épp ezért szomorú, hogy a döntéshozók nem értékelik a tűzoltói hivatást annyira, hogy megfelelő európai bért vihessen haza a kolléga."

Az alacsony bér miatt ugyanis sokaknak kell másod-, vagy harmadik állást is vállalnia, amely miatt nem tudják kipihenni magukat, pedig ez szükséges lenne a bevetésekkel járó pszichikai és fizikai terhelés feldolgozásában.

A Mérce cikke szerint a korkedvezményes nyugdíjt is szeretnék visszahozni a rendvédelmisek, mivel a bevetéseken részt vevők (rendőrök, tűzoltók, más rendvédelmisek) az évtizedek alatt olyan terheléseknek vannak kitéve, amelyek mellett például 60 évesen már kevésbé jól tudnák ellátni a szolgálatot.

Korábban erre volt kitalálva a korkedvezményes nyugdíj intézménye, ám ezt a Fidesz még 2010-2014 közti kormányzása alatt eltörölte. Aki pedig ilyen lehetőséggel ment nyugdíjba még az eltörlés előtt, az a vonatkozó törvények szerint nem kereshet többet a minimálbér másfélszeresénél, ráadásul a nyugdíjat a kormány járandóssági ellátássá minősítette, ami után adózni kell.

A cikk szerint egyébként a rendvédelmi pótlékot (korábban veszélyességi pótlék) mindenki megkapja, akár vonulós tűzoltó, akár irodai alkalmazott. A HTFSZ elnöke, Salamon Lajos szerint erre az lehetne a megoldás, ha a vonulós állomány megemelt, két és félszeres pótlékot kapna.

Tavaly kétezren szereltek le a rendőrségtől

A rendőrök helyzete sem rózsás - derül ki a cikkből -, a kezdő rendőrök hasonló fizetést kapnak, mint a kezdő tűzoltók. A lakhatási problémák őket is ugyanúgy sújtják (miközben a szolgálati lakások és szállók száma minimális), a biztosítási helyzetükön is lehetne javítani, de az előmeneteli rendszer sem megfelelő.

Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet elnöke a Mércének arról beszélt, míg korábban éves szinten 200 fő hagyta el a rendőrséget, addig tavaly 2000 főt tett ki ez a létszám (ez egy közepes rendőr-főkapitányság személyi állományának felel meg). Az elnök szerint az állomány 40 százaléka fontolgatja a leszerelést (és nemcsak a pályakezdők, de a több éve, esetleg bő évtizede pályán lévők is), és nagyon nem nyugtatták meg őket a halovány kormányzati ígéretek az esetleges 10-20 százalékos újabb béremelésről, amit megint elvihet az infláció, vagy a munkaerőpiaci helyzet.

A rendőrszakszervezet ugyanúgy látja a helyzetet, mint a tűzoltók: a végrehajtói (tiszthelyettesi) állománynál szükség lenne az 50 százalékos béremelésre, különben rengetegen hagyják el a pályát.