Bukás előtt a német kormány?

Hogy a rendhagyó, három párti koalíció már régóta egyre élesebb belharcokban szenved, nyílt titok, de Olaf Scholznak, a szociáldemokrata kancellárnak eddig sikerült áthidalnia az ellentéteket. A fejlemények arra mutatnak, hogy ez tartósan, legalábbis a jövő év szeptemberében esedékes választásokig, nehezen sikerülhet. A Lindner által előterjesztett javaslatok nyilvánvalóan elfogadhatatlanok koalíciós partnerei számára. Nem is ez lehetett a cél, sokkal inkább az, hogy Lindner, a koalíció kudarcából kimászva, jól szerepelhessen a következő választásokon. Az utóbbi lehetőségre utal, hogy a pártelnök közlekedési minisztere már arról nyilatkozott, hogy folytassák a koalíciót.

Az előzmények tükrében ez nehéz. Scholz kancellár a múlt héten gazdasági csúcstalálkozót hívott össze, amelyre sem Lindnert, sem Robert Habecket, a Zöld-párti gazdasági miniszter-alkancellárt nem hívta meg. Erre Lindner ugyanaznap szervezett egy másik gazdasági csúcsot, Habeck pedig gazdasági reformokat fogalmazott meg, melyeket a pénzügyminiszter azonnal elítélt...

A legfrissebb felmérések szerint a CDU 32-36, az SPD 15-16, a Zöldek 9-11 százalékot kaphatnak a következő parlamenti választáson, míg a szélsőjobboldali AfD 16-18 százalékot. Velük szemben az FDP, amely 2021-ben még több mint 11 százalékot szerzett, ezúttal nem tudná átugrani az 5 százalékos bekerülési határt. 

Lindner tervezetében többek között fokozatosan megszüntetné a volt NDK területének fejlesztésére az újraegyesüléskor létrehozott szolidaritási adót, csökkentené a társasági adót, további adókedvezményeket adna a gazdaságnak és a középosztálynak, leszállítana szociális kiadásokat, mint a munkanélküli segély és eltörölné a német klímacélokat, amelyek jóval szigorúbbak, mint az Európai Unióé. 

A két másik kormánypárt visszautasította Lindner elgondolásait, de nem zárkózott el kompromisszum elől. Saskia Esken, az SPD elnöke mindenesetre úgy nyilatkozott, hogy „senki nem tudja megmondani, mikor lesznek a következő szövetségi választások”.  A CDU/CSU – nem meglepően – új választásokat követel. 

Miután Lindner bizalmasnak szánt javaslatai – feltehetően nem véletlenül, talán saját magától – a hétvégén kikerültek a sajtóba, Scholz már vasárnap behatóan tárgyalt az FDP elnökével, majd a héten még legalább kétszer tanácskozik vele és Robert Habeckkel, a Zöldeket vezető gazdasági miniszterével. 

A felmérések szerint a koalíciós pártok kudarca elsősorban a migrációs problémák, valamint az erőltetett zöld átállás következménye. Ennek nyomán az AfD tovább tört előre, a közelmúlt három tartományi választásán aratott nagy sikert és hasonlóan jó eredményre számíthat a szövetségi választáson.

Olaf Scholz kancellár, aki kormányának kudarcai és belharcai miatt népszerűtlenebb, mint valaha, próbálja menteni a menthetőt. Szerdától, a Berlinben is nagy izgalommal várt amerikai választás után, a három párt vezetőinek szinte folyamatos tárgyalásait tervezik. 

Az ország történetében újdonságnak számító három párti koalíció azután jött lére, hogy a CDU/CSU látványosan elveszítette a 2021-es parlamenti választásokat. Az elsőt, amikor már nem Angela Merkel állt kancellár-jelöltként a lista élén – ő még 2018-ben bejelentette, hogy a negyedik kormányfői ciklusa után nem indul többé. (Többek között azért, mert a menekültek millióinak befogadását végül a németek többsége bírálta, elutasította és Merkel „megoldjuk ezt!” politikája, azaz a korlátlan befogadás, nagy tápot adott a szélsőjobb megerősödéshez.

Friedrich Merz, a CDU jelenlegi elnöke már régen szeretett volna kancellár lenni, de ezt Merkel annak idején megakadályozta. Az a jövő kérdése, hogy ezúttal sikerül-e a nem különösen vonzó és nem különösebben népszerű, időközben vállalkozóként igencsak meggazdagodott Merznek. Az is, hogy netán sikerül-e helyette Manfred Södernek, a bajor testvérpárt, a CSU vezetőjének kivívni a kancellár-jelöltséget – ő is már régen törekszik erre a posztra.