Családban marad? Körtánc a Sándor palota körül
A király meztelen, lelepleződött, hogy Magyarországon a látszólag független pozíciók is központi vezérlés alatt állnak. Ez a végső következtetése a kegyelmi ügy legújabb fejleményeiről Bozóki Andrásnak, a CEU egyetemi tanárának, akinek egyik kutatási területe a középeurópai politika rendszerek vizsgálata. Annak kapcsán beszélgettünk vele, hogy a Kossuth Rádióban Áder János is megszólalt és azt kifogásolta, hogy Orbán Viktort mindenáron bele akarják keverni az ügybe. Elmondta, hogy abban a 10 évben, amíg ő volt az államfő, 6210 ügyet kellett elbírálnia, de egyszer sem fordult elő, hogy a miniszterelnök bármilyen kegyelmi ügyben felvette volna a telefonját. Áder Jánostól azonban – Balog Zoltánon keresztül – eljutottunk az új államfőig is.
„Nehéz eldönteni, mi lehetett az igazi oka annak, hogy egy korábbi köztársasági elnök úgy érezte, meg kell szólalnia” – mondta kérdésünkre a CEU professzora. – „De mivel az állami rádióban adott félórás interjút, feltételezhetjük, hogy erre megkérték a miniszterelnökségről. Ez az ügy messze túlnőtt azóta Novák Katalin személyén és az emberek úgy látják, hogy rendszerszintű hiba történt, ami elől akar menekülni a kormánypropaganda. Miközben a kormány gyermekvédelemről beszél, valójában éppen a legrászorultabb és legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő gyermekek védelmét hanyagolja el. Ha Áder megszólalása mögött központi döntés áll, azzal Rogán és csapata azt akarja elérni, hogy ne gondolják az emberek, hogy a NER idején mindig beleszóltak az elnöki döntésekbe.”
Bozóki András azonban él a gyanúperrel, hogy Balogon keresztül, vagy akár a lelkészt is megkerülve, maga a miniszterelnök, vagy valaki a családjából szorgalmazta a kegyelmi eljárást. Láthatóan erős szálak kötik össze mind a mentegetőt, mind az elkövetőt a legmagasabb fideszes körökkel. Az is nyilvánvaló volt a nyilatkozatokat látva, hogy amikor az ügy kirobbant, Orbán Viktor minden erővel igyekezett magát távol tartani, leválasztani a botrányról. Novák Katalin nevét hetek óta ki sem ejti a száján. A professzor ebben az állam és a család összefonódását látja, amit korábban Magyar Bálint a maffiaállam jellemzőjeként írt le.
A központi elterelés egyik lépése lehet Áder János nyilatkozata. Ő amellett tanúskodik, hogy neki soha, senki nem szólt át, még a legkényesebb politikai ügyek vizsgálatakor sem. Nyugodt, szófukar politikusként ismerte az ország, s hogy most mégis megszólalt, az nyomatékot adhat a mondandójának. A kormánypropaganda szándéka szerint azt kell erősítenie, hogy szó nem lehet rendszerszintű hibáról, hanem csak kisiklásról, egyszeri tévedésről beszélhetünk.
Balog püspök esete kicsit eltér ettől. A központi propaganda arra tereli az ügyet, hogy a lelkész önszorgalomból állt ki egy hithű református presbitere mellett.
Mi lehet ennek a további következménye? A CEU professzora úgy gondolja, a miniszterelnök a püspökre bízta, küzdjön meg maga az egyházban betöltött tisztségeiért. A Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöki tisztéről már le kellett mondania, de még kétséges, hogy egyáltalán megmaradhat-e az egyház vezetői köreiben. Püspök maradhat-e, vagy ettől a tisztségétől is meg kell majd válnia?
Előbb Schmitt Pálnak, most pedig Novák Katalinnak kellett az elnöki mandátumot megszakítva, két év után lemondania. Kapkodó gyorsasággal választotta meg a Fidesz-KDNP az Alkotmánybíróság korábbi elnökét, Sulyok Tamást a Sándor palota lakójának. Alighogy beköltözött új hivatalába, az ország két neves történész kutatója – Karsai László és Ungváry Krisztián – dokumentumokra hivatkozva bizonyította, hogy amikor a köztársaság új elnöke az apjáról beszélt, nem mondott igazat.
„Komoly történészek derítették ki, hogy sántítanak azok az állítások, amikkel a családi múltját magyarázta a volt alkotmánybíró” – mondta Bozóki András, és hozzátette: ebben az esetben fel sem lehet tételezni azt, hogy az ellenzék „felbujtására”, lejárató szándékkal, vagy akár hamis állításokkal álltak volna elő a történészek. Mindkettőjük szakterülete az az időszak, amiről Sulyok Tamás – minden kérdés nélkül – nyilatkozott. Úgy gondolom, belső kényszer diktálta ezt, az elnök úgy érezte, elszámolni valója van a közvéleménnyel. Nagyon homályos ügyek derültek ki. Édesapja nemcsak nyilas eszméket vallott, hanem egy újságcikkben megtisztulásról is írt 1944 júniusában, a zsidók deportálása idején. Hogy ezt miként úszta meg a kommunista hatalomátvétel után, és hogyan lehetett ismét jogtanácsos, majd ügyvéd a Kádár-rendszer legkeményebb éveiben – ezt a történészeknek kell megfejteniük.
Bozóki András úgy gondolja, „a 20. századi magyar történelem annyira fordulatos volt, hogy egyáltalán nem mindegy, ki az elnök és milyen háttérből jött.” Senki sem felelős az apja tetteiért, de a közvélemény szemében számít, hogy ki, mit tanult, mit látott a szülői házban, és mit hozott magával onnan. Enyhén szólva „nem szerencsés”, ha a köztársasági elnök hazugságba keveredve indítja munkásságát.
Egy autokratikus rendszer olyan karaktereket tud maga mellé állítani, felemelni, akiknek a hűségéhez nem fér kétség. Ez az első szempont, a demokrácia melletti elkötelezettség nyilvánvalóan kevésbé érdekes A Bécsben tanító professzor szerint ilyesmi a nyugati demokráciákban is előfordul, de ott az érintettek szembenéznek maguk és családjuk múltjával, és elmondják, mi az igazság. Mert „nem a múlt a fő probléma, hanem a múlttal való szembenézés hiánya”.
Sulyok hosszasan hallgatott az őt érintő botrányról, miközben átvette új hivatalát, ahol szinte azonnal felkereste őt Orbán Viktor és Rogán Antal. „Elbeszélgettek” az új államfővel, s bizonyára eligazítást tartottak neki, hogyan illeszkedjen a rendszerbe, mikor mit mondjon, kikkel konzultáljon, mielőtt nyilvánosan megszólal. „A király meztelen, lelepleződött, hogy Magyarországon a látszólag független pozíciók is központi vezérlés alatt állnak” – zárta a beszélgetést Bozóki András.
