Fleck Zoltán: Novák Katalin a levegőbe beszél a jó iskoláról  

Novák Katalin köztársasági elnök sokszor és sok helyen megfogalmazta, hogy milyen a jó iskola. A szigetszentmiklósi tanévnyitón arról beszélt, hogy szerinte a jó iskola csak a tanár-szülő-gyermek harmonikus hármasával lehet teljes. A jó iskola emberekből épül, a jó iskola elhivatott, hazájukat ismerő és szerető tanárokból, pedagógiai szakemberekből, felelősségteljes vezetőkből, elkötelezett segítőkből, együttműködő, a gyermekeikért felelősséget vállalni kész szülőkből, nagyszülőkből és kíváncsi, a világra és egymásra nyitott gyermekekből áll. Az iskola nem lehet eszköze semmilyen ideológiának, meg kell védeni a szülői jogokat, hogy ők dönthessenek arról, hogyan nevelik gyermekeiket. De az ENSZ Közgyűlésről is azt üzente: „béke, oktatás és a családok támogatása kell a fenntartható jövőhöz.” Fleck Zoltán jogszociológustól azt kérdeztük, ha Novák Katalin ennyire tudja, hogy mi a jó megoldás, akkor miért nem hat oda. 

A jogász, egyetemi tanár politikai válasza: semmi jelentősége nincs annak, amit Novák Katalin mond. Ezek frázisok. Valami olyasmi, amivel az a szándéka, hogy levezesse a feszültséget. De ezt csinálja a külpolitikában is, elmegy és „jókat mond” a háború befejezéséről és az orosz agresszióról, miközben a kormány annak az ellenkezőjét csinálja. Olyan, mintha a pávatánc egyik szerepét már átosztották volna a köztársasági elnökre. Ez csak munkamegosztás.  

Érdekes kérdés persze az is, hogy ezzel tud-e hatni bármire? Fleck Zoltán szerint erre van egy szakmai, jogászi válasz is. Mégpedig az, hogy a köztársasági elnöknek politikailag gyenge a pozíciója, nem várható komolyan, hogy bármilyen szakpolitikát, politikai irányokat határozzon, vagy változtasson meg. Ha mindaz, amit az oktatásról felsorolt, egy komolyan veendő, a végrehajtó hatalom tényleges részét képező elnökön múlna, akkor előterjesztést tenne a kormány szerkezetének megváltoztatására, az oktatásnak a Belügyminisztérium alóli kimenekítésére, az oktatási minisztérium helyreállítására, a költségvetés módosítására, a pedagógusbérek rendezésére, a rabszolgatörvénynek nevezett pedagógusi szabályozásának az újra tárgyalására, és szorgalmazná azt, hogy a kormány azonnal kezdjen tárgyalást a pedagógus szakszervezetekkel. Ezek a konkrétumok. De ezekről nincs szó, Novák Katalin beszél a levegőbe. Jogilag egyébként nincs is igazán hatásköre a köztársasági elnöknek, ezekben a kérdésekben szimbolikus szerepet játszik. Az a szimbolikus szerepe, hogy belül is, kívül is segítse a kormány pávatáncát. A jogszociológus szerint az, amit Novák Katalin a közoktatásról mond, az általában véve, elsősorban az értelmiségi szülők megnyugtatására szolgál. „Nem tudom, hogy bárkit is meg tud nyugtatni néhány olyan mondat, ami olyan szájból hangzik el, ami mellett egy fideszes fülbevaló lóg” – jegyezte meg. 

Fleck Zoltán hozzáfűzte, kár lenne azt gondolni, hogy a köztársasági elnök bármilyen féket vagy ellensúlyt jelentene. Úgy véli, ezt a feladatot egészen jól meghatározta annak idején Schmitt Pál: a köztársasági elnök az nem fék. Az összes fék ki van szedve a rendszerből. Még csak nem is olyan eszköz, amivel módosítani lehetne a kormányzat pályáját. Semmiféle hatása nincs. Véleménye szerint „minden magyar tájékozott állampolgárnak világos, hogy abban az államban, ahol nincs alkotmánybíráskodás, és nincs más korlátja a végrehajtó hatalomnak, ott a kormányzat által mozgatott parlamenti többség által megválasztott köztársasági elnöktől miért várna el bárki, bármit is. Azt hiszem, ez egy színház.”