Folytatódik a kiszorítósdi, menti a vagyonát a SPAR Magyarországról
A SPAR bolthálózat ügyével eddigi csúcspontjához érkezett a nyugati cégek küzdelme a magyar kormány megkülönböztető intézkedései ellen. Újabb jel arra, amit Katharina Barley, az Európai Parlament alelnöke korábban megfogalmazott: „ebben a légkörben a külföldi beruházások Magyarországon igen bizonytalanok.”
Az osztrák, salzburgi székhelyű SPAR 670 boltjával, mintegy 14 ezer alkalmazottjával az ötödik legnagyobb munkáltató Magyarországon, ahol eddig kerek 2 milliárd eurót fektetett be. A vállalat, amely egyébként Olasz- és Horvátországban, valamint Szlovéniában is működik, Magyarországon utoljára 2021-ben volt nyereséges: 2022-ben 32,8 milliós, tavaly 47,8 millió eurós veszteséget szenvedett.
Véleményük szerint ez annak tudható be, hogy működésüket indokolatlan különadók, árszabályozások befolyásolják, amelyek nem egyeztethetők össze az EU jogrendjével, akadályozzák a közös piac működését. Ezért jogsértési eljárás indítását kérték az Európai Bizottságtól és keresetüket az osztrák kormány is támogatja. Mint közleményükben írták, „Az Európai Bíróság még soha nem találkozott korlátozó intézkedések ilyen keverékével”.
A SPAR sérelmezi, hogy a kiskereskedelem nagy szereplőire 2021-ben bevezetett különadót fokozatosan emelik, s az idén már nettó bevételük 4.5 százaléka. Az iparág átlagos, adózás utáni eredménye 2 százalék, tehát az ennek több, mint kétszeresét jelentő különadó veszteséghez vezet, amint példájuk mutatja. A magyarországi protekcionizmus azt mutatja, hogy a külföldi versenytársakat ki akarják szorítani, vagy nyomás alá helyezni őket, hogy tulajdonukat magyar vállalkozásoknak adják el, hiányzik tehát a jogbiztonság, mutatott rá a SPAR. A vállalat vezetője, Hanz Reisch az osztrák sajtóban megírta: „Orbán Viktor rokonának” kértek részesedési lehetőséget a cégben, hogy így azután átvehessék annak vezetését.
A nemzetgazdasági tárca szerint a SPAR magyarországi leányvállalata nem hatékony, versenytársaihoz képest a piaci és az árversenyben is alulmarad. Ahelyett, hogy hatékonyságát és versenyképességét megerősítő lépéseket tenne, továbbá beszállna a piaci árversenybe, kétségbeesésében alaptalan álhíreket terjeszt. „A magyar piacon csak olyan vállalkozások maradhatnak, amelyek jogkövető magatartásuk mellett figyelembe veszik a fogyasztók érdekeit, azaz jó minőségű és jó áron elérhető termékeket kínálnak a magyar családok számára” – reagált az üzletlánc bejelentésére Nagy Márton minisztériuma.
A SPAR bejelentette, hogy a kisajátítás megakadályozására átszervezik a vállalkozás magyarországi üzletágát. A telek- és épületjogokat, valamint a logisztikát svájci székhelyű leánycégükhöz telepítik, míg a hipermarketek Ausztriához kerülnek, ami jelentős adó-megtakarítást jelent.
A magyar élelmiszer kiskereskedelemnek mintegy 60 százaléka van nagy nemzetközi vállalatok, a SPAR, emellett a Lidl, a Tesco, az Auchan és a Penny kezében. A nyomást tapasztalva, hogy ki akarják szorítani, a belga Delhaize-csoport Cora-boltjait már korábban eladta a francia Auchannak, majd tavaly az ugyancsak veszteségessé vált utóbbi cég itteni tulajdonának 47 százalékát vásárolta meg magyar befektető.
A nyugati, elsősorban a németországi médiában egyébként is mind gyakrabban foglalkoznak az Orbán Viktor által „hazafiasnak” minősített magyar gazdaságpolitikával. Amint a közszolgálati ZDF rámutatott: annak nem is titkolt célja, hogy a gazdaság stratégiailag fontos ágazataiban, a bankoktól a médián át az élelmiszer-kereskedelemig, erősen csökkentse a külföldi cégek szerepét – amint ez láthatóan be is következett.
Philipp Hausmann, a német gazdaság Keleti Bizottságának szóvivője emlékeztetett, hogy ez a törekvés kiterjed az ingatlan-cégekre és az építőiparra is. Ott működik Mészáros Lőrinc, a kormányfő gyermekkori barátja, aki az ország leggazdagabb emberévé vált – és a legmagasabb nyereséget elérő építőipari cég, a Dolomit Kft. Orbán Viktor apjáé.
