GG miniszter megnősült és perel
Először a 444 írta meg, majd a portál nyomán több más lap is, hogy GG esküvőjét tarthatták szombaton a Budavári Lovardában. A Miniszterelnökség a 444 cikkének megjelentését követően közleményt adott ki, amelyben tudatták, hogy GG köszöni a közlés nyomán érkezett gratulációkat, de kéri a sajtót, hogy tartsa tiszteletben a magánélet szentségét.
Normális országban itt végződne ez a történet, nálunk itt kezdődött. Nem sokkal ezután ugyanis egy másik közleményt is kiadott a GG vezette hivatal, amiben már szigorúbb hangot ütöttek meg és perrel fenyegették a hírt elsőként közlő 444-et. „Ma a Soros-sajtóvilág egyik terméke, a 444.hu a Miniszterelnökséget vezető miniszter magánéletére vonatkozó információt hozott nyilvánosságra, ami ennek megfelelően több rendbeli jogsértést valósít meg. Gulyás Gergely köszöni a hír megjelenését követően érkezett jókívánságokat, ugyanakkor ragaszkodik a magánélet legszigorúbb védelméhez, ezért a hírt közlő sajtóorgánumokkal szemben bejelentést tesz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, a hírt nyilvánosságra hozó portállal szemben pedig pert indít."
Ez a hivatalos dörgedelem szövege, amely gyakorlatilag fenyegetésként is felfogható. Nem csak a 444 számára lehet intő jel a Miniszterelnökség által jegyzett leirat, de minden olyan sajtótermék is fenyegetve érezheti magát, amely a köz érdeklődésére számot tartó eseményekről hírt szeretne adni.
Nem tisztünk megvédeni a 444-et, de muszáj megjegyeznünk, hogy laptársunk nem tett semmi rosszat. Mi, itt és most, kerülendő az esetleges pereskedést, megpróbáljuk rekonstruálni, hogy mi válthatta ki a Miniszterelnökség és a hivatalt vezető GG haragját. Neveket nem írunk, a miniszter nevét is csak a kezdőbetűivel jelöltük. Tehát lényegében annyi történt, hogy egy internetes portál beszámolt arról, hogy egy miniszter nőül vette a minisztert foglalkoztató kormányhoz nagyon közel álló egyik televízió munkatársát, és az esküvőt a Budai Lovardában tartották.
Az esküvőn a NER számos jelese képviseltette magát, például több miniszter és fideszes országgyűlési képviselő, valamint egy jelenlegi és egy volt államfő is személyes jelenlétével emelte az esemény fényét. A 444 azt is megírta, hogy ki kivel ült, illetve nem ült egy asztalnál. Megemlítették még egy vezető bankár és egy vele azonos nevű színész nevét, valamint azt, hogy ők ketten nem ugyanannál az asztalnál kaptak helyet.
Arról nem írtak, hogy ki mindenki nem volt ott az esküvőn, ezzel kapcsolatban csupán egyetlen embert említettek, de mi az ő nevét sem írjuk le. Róla legyen elég annyi, hogy GG miniszter egykoron igen közeli jó barátja volt, olyannyira, hogy annak idején GG miniszter volt a most meg nem hívott, de a hírekben gyakran szereplő, politikussá lett személy esküvői tanúja.
Nagyjából ennyi a történet, a cikkben senkit sem minősítettek, egyetlen szereplőről sem írtak semmi dehonesztálót. Hogy miért lett volna érdeke GG-nek mélyen hallgatnia az eddig történtekről, és nem perrel fenyegetőzve hisztizni, arról, mintegy tanulságként, álljon itt egy sok évtizeddel ezelőtti katonatörténet. Az 1970/71-es tanévet Kalocsán a 37. Budapesti Forradalmi ezred kötelékében töltöttem. (Azért hívták így az ezredet, mert ezt az alakulatot hívták 1956-ban a fővárosba, hogy segítsen a szovjet elvtársaknak leverni az – akkor még így hívták – ellenforradalmat.)
Egyik nap reggelizni indult a századunk, menetközben énekelnünk kellett, de elöljárónknak, B. hadnagynak nem tetszett, ahogyan nótáztunk. Szerinte nem voltunk eléggé vidámak és eltökéltek, ezért megparancsolta, hogy addig meneteljünk az épület körül, míg szebb nem lesz az ének. Nem lett szebb, viszont valaki közülünk nagyon megmérgesedhetett, mert a sokadik kör után kiszólt a sorból B. hadnagynak. Azt mondta neki, hogy bunkó.
B. hadnagy álljt vezényelt, majd emelt hangon megkérdezte: ki mondta, hogy bunkó? Nem jelentkezett senki.
Aznap nem kaptunk reggelit. (Ami, megjegyzem, szabályellenes volt, a katonának elő volt írva a napi ötszöri étkezés, az erős fizikai igénybevétel, valamint a harckészültség szinten tartása miatt.)
Lesz még folytatása az ügynek, mondta B. hadnagy, miközben visszaparancsolt bennünket a körletbe. (Reggeli nélkül.) Valóban lett folytatása. Délelőtt összehívták az egész ezredet. Maga az ezredparancsnok vezényelte a parádét, hosszan ecsetelte az egybegyűlteknek, hogy mekkora méltánytalanság történt a 37. Budapesti Forradalmi Ezredben. Majd, közel ezer ember előtt, belebőgött a mikrofonba: ki mondta B. hadnagyra, hogy bunkó?
Nem jelentkezett senki. Ekkor emberünk cselhez folyamodott. Lépjen előre, aki azt mondta, hogy B. hadnagyra, hogy bunkó! Nem lépett előre senki. Újabb kérdés: lépjen előre, aki nem mondta B. hadnagyra, hogy bunkó! Mindenki előrelépett.
Így ment ez még egy darabig, kérdések és keresztkérdések követték egymást, de nem derült ki semmi. Leszámítva azt, amit rajtunk kívül korábban csak kevesen tudtak, miszerint B. hadnagyra azt mondta valaki, hogy bunkó. Ettől kezdve hetekig erről beszélt mindenki a laktanyában és B. hadnagyról sokunknak még évtizedek múltán is az jut az eszünkbe, hogy bunkó.
Tanulság nincs, mi viszont ezúton is sok boldogságot kívánunk GG miniszternek és újdonsült feleségének, a GG-t miniszterként foglalkoztató kormányhoz igen közeli televízió bemondójának.
