Gimnázium helyett a szakképzésbe terelnék a gyengébb felvételi eredményt elérő diákokat

Több gimnázium felvételi tájékoztatójában is megjelent, hogy a különböző képzéstípusok esetében a fenntartó megfogalmazott egy az írásbeli felvételi vizsgarészben elvárható pontszámot, amely a következő: négy évfolyamos képzés esetében minimum 50 pontot, a nyelvi előkészítő esetében 60 pontot, a hat évfolyamos képzéseknél 70 pontot „ajánlott” elérni a 100-ból azoknak a felvételizőknek, akik gimnáziumokba szeretnének bekerülni – írja a Népszava információira hivatkozva a 24.hu.

Az Oktatási Hivatal adatai szerint tavaly a nyolcadikos általános iskolások 47,8 százaléka (21,4 ezer tanuló) 50-nél kevesebb pontot ért el a központi írásbelin, a hatodikos általános iskolásoknak, akik tavaly hatosztályos gimnáziumba felvételiztek, csupán 23,15 százalékuk (a 9344-ből 2163 fő) szerzett 70 vagy ennél több pontot – írta a lap.

Kivételt jelentenek ugyanakkor azok a gimnáziumok, amelyek részt vesznek az Arany János Programban vagy a Honvéd Kadét Programban – ezeknél nincs központi elvárás az írásbelin elért eredményekről.

A tankerületi központokért felelős Klebelsberg Központ (KK) a Népszava megkeresésére elismerte, hogy az intézmények valóban megkapták az ajánlást, de – mint fogalmaztak – minden esetben az iskola dönt arról, hogy ezt mennyiben veszi figyelembe. A KK szerint sok olyan diák kerül be a gimnáziumokba, aki nem képes elvégezni a gimnáziumi képzést, ezért máshol „megfelelőbb helyen” lenne, például szakképző intézményekben.

Ám a statisztikai adatok azt mutatják – jegyezte meg a lap –, hogy épp a szakképzésben jelent nagyobb kihívást a lemorzsolódás. A 2023/2024-es tanév első félévében a gimnáziumokban mindössze 1,05 százalék volt a lemorzsolódás által veszélyeztetett tanulók aránya. Ezzel szemben a szakképzésben 7,67 százalék volt a lemorzsolódás mértéke tavaly.