Itt van május elseje: mikor volt, és mikor lesz igazi ünnep?

Az első és talán a legfontosabb kérdés, valójában mit is ünneplünk május elsején. Néhány válasz erre:

„Május 1. a munka és a dolgozó emberek ünnepe, és hazánk Európai Uniós csatlakozásának napja is. Találkozzunk!”

„A munka ünnepe a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt ünnepnap, a legtöbb országban hivatalos állami szabadnap, amely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokról hivatott megemlékezni. Szinte mindenhol május elsején, az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában viszont szeptember első hétfőjén ünneplik.

Előzményei egészen a brit ipari forradalomig nyúlnak vissza, amikor is egy gyártulajdonos, Robert Owen 1817-ben megfogalmazta és közzétette a munkások követelését, benne többek között az addig 10-16 órás munkaidő 8 órára csökkentését, a hangzatos „nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció, nyolc óra pihenés” szlogennel.

Május 1-je hasonló tartalommal 1955 óta XII. Piusz pápa rendelete nyomán katolikus egyházi ünnep is, Munkás Szent József, a munkások védőszentje, Jézus nevelőatyja tiszteletére.”

„Május elseje eredetileg a virágba borulás, lombok, szerelem, isteni nász ünnep.

Beltane az ünnep ősi kelta neve, az ír-kelta "Bealtaine" vagy a skót kelta "Bealtuinn." anglicizált változata. Mindegyik egyaránt Bel tüzét jelenti. Bel (Beli, Belinus) a kelta fényisten. A közel-keleti Baal istenre vezetik vissza eredetét. Beltane eredetileg kelta vagy druida tűzfesztivál volt, amit az Istennő és a Szarvas istenség egyesülésének megünneplésére celebráltak, a termékenység dicsőítésére. Beltane jelenti az életerő, a szenvedély visszatérését és a vágy beteljesülését. Az ünnep szimbóluma, a májusfa, eredetileg fallikus szimbólum. Főleg legények állították a kiszemelt leányoknak. Az egyes fafajtáknak is megvolt a sajátos jelentése. Színes kendőkkel, szalagokkal díszítették föl, ezek egyértelmű nőszimbólumok. Máshol enni- és innivalókkal díszítették.”

Sokan nosztalgiával gondolnak a május elsejékre.

Ezek közül is többet idézünk.

„Már megint eltelt 1 év, éljen május 1.”

„Itt van május elseje,

énekszó és tánc köszöntse.

Zeng és dalol az élet,

szállj csak zeneszó, ének

ébresszed a magyar népet!”

„Így ünnepelték régen május elsejét Sümegen! Archív fotókon a május elsejei felvonulások feelingje. A kötelező transzparensek és ideológiai szlogenek harsogása nyomasztó volt. De a majálisok hangulata mai napig nosztalgiával tölt el bennünket.”

Egy másik posztban azt írták: „nagyon szerettem a Majálisokat gyerek koromban. A „vállalatok” kivonultak megvendégelték a dolgozókat és családjukat. Volt lufi, virsli, üdítő, sör, mignon. Felvonultunk begyakorolt formációkat mutattunk be, büszkék voltunk rá, hogy részt vehettünk benne. Délután gyűjtöttük az üres vagy félig üres sörös üvegeket, amit 2ft/db áron másnap visszavittünk az üvegvisszaváltóba! Mi gyerekek így építettük a szocializmust, majdnem mindenki egyforma ruhában hisz nem volt nagy választék! Szép emlékek, boldog gyerekkor. Azt se feledjük, hogy innentől számítottuk a nyarat, hisz nyitottak a strandok, és vártuk az iskola végét és az úttörőtáborokat! Ma már csak egy nap, ha szerencsénk van, munkaszüneti. Én azért jó szívvel gondolok vissza azokra a napokra, szép emlékekre, egy más világra.”

Most mi a helyzet? 

„Azért a Május 1. se olyan mint rég.”

A miértre több posztból is választ kapunk. Íme:

„Megkérdeztem egy közeli ismerősömet, hogy mi a programja május 1-jén? – Újra tanítjuk járni az édesapámat a csípőprotézis-műtétje után – hangzott a bizakodó válasz.

Aztán a részletekre is fény derült. Évek óta fájdalommal élt az apa, ami egyre inkább elhatalmasodott rajta. Már csak bottal tudott járni. És már semmilyen kezelés sem segített rajta. Csak a műtét. Kapott is időpont négy (!) évvel későbbre. Ami brutális hatással lett volna a már az amúgy is súlyosan megromlott életminőségére. Járásképtelenség, kiszolgáltatottság. Ez a jövőképe a három tárcát is irányító Pintér Sándor miniszter évtizedek óta egészségügyi hozzájárulást fizető alattvalóinak, azoknak, akik egyre betegebbek: a halálozási listákat vezető magyaroknak.

A család összedobta a pénzt. És láss csodát. Néhány nap múlva jelezték és kérdezték a budapesti magánklinikáról, hogy „melyik szerdán akarja megoperáltatni magát?” Igen, jól látják! Szerdánként végzik ezeket a beavatkozásokat. Méghozzá hárommillió forintért. Csak a fogkefét kellett vinni. Minden más benne volt a 3 millióban. Három nap magánklinika után otthon kezdődhet a rehabilitáció.

Az alapellátásban 800 ezer magyarnak nincs háziorvosa. A kórházakból menekülnek az orvosok, az asszisztensek, betegápolók. Nincs műtősnő, altatóorvos, patológus. Lassan már semmi sincs.

Államosítják a rendelőintézeteket. És videós blokkolóórát terveznek az egészségügyben dolgozóknak. Inkább anyátoknak, a házatokra, magánrepülőitekre, luxusvilláitokra, jachtjaitokra, a mi pénzünkön felújított, ingyen átadásra készülő kastélyaitokra tegyetek munkaidőt ellenőrző digitális rendszert! És persze a parlamenti munkahelyetekre, hadd lássuk, ott vagytok-e?

Három millió ilyen műtétre, 400 ezer a CT- és MR-vizsgálatokra, 20 ezer vérvizsgálatra, 5 ezer receptírásra. Ide kényszerítettek bennünket a 13 év alatt. Ha nincs pénzed, meghalsz, mert még a vizsgálatig sem jutsz el, sötét magyar! Hatalmas arcátlanság kell ennek a központi levezénylésére. A haverok magánklinikái pedig szépen szaporodnak, gyarapodnak országszerte, a mi pénzünkből. Természetesen.”

Pedig a kormány gondolkozik az egészségügyről. A következő poszt is ezt bizonyítja. 

„Magyarország kormánya: május 1-től eltöröljük a kötelező maszkviselést: az egészségügyi és a szociális intézményekben sem kell maszkot viselni.”

Persze, van, aki magának teremti meg az ünnepet

„Jó reggelt így május 1-jén! Ma szabad tűzön lesz abárolt szalonna. Isteni lesz! Van segédem is, imádom a szarost.”

Azért a biznisz is pörög és pörög. 

„ÉLJEN MÁJUS 1!

Gyertek, gyertek! Várunk mindenkit szeretettel!

Óriáscsúszda, Elektromos kismotorok, Kézművesfoglalkozások, Csillámtetkó, Lufi-játék-ajándék, Vattacukor, Büfé.”

Május 1-jén  6:30-14:00 óra között gazdagon töltött árukínálattal szeretettel vár a delikátesz! A teljesség igénye nélkül: hűtött üdítők, alpro, felvágottak, sajtok, tejtermékek, joghurtok-kefirek, Cserpes termékek, tejek laktózmentes változatban is, tojás nélküli tészták, prémium olasz tészták, szörpök tartósítószerek nélkül, ropogtatni valók, kávék, borok, pezsgők, szeszes italok, mézek, lekvárok, ajándékba való kosarak...”

Más szolgáltatások is változnak ezzel a nappal. 

„Új buszjárat indul Angyalföldön át a Svábhegyig és a Normafáig május 1-től, hétfőtől. 210-es jelzéssel jár, a Gyöngyösi utcától indulva átszeli Angyalföldet a Béke utcán át, érinti a Deák teret, majd átmegy az autómentesített Lánchídon, és hétköznapokon a Svábhegyig, hétvégén a Normafáig viszi az utasokat oda-vissza. Az új 210-es busz a tervek szerint reggeltől koraestig közlekedik, és csúcsidőben 15, csúcsidőn kívül 20 percenként indul a végállomásokról. Menetideje a Svábhegyig 48 perc, a Normafáig 53 perc.”

„Indul a főszezon! 

Május 1-től a barlangtúráink már a nyári nyitvatartási rend szerint indulnak.”

Azt, hogy a kormány a helyén van, mi sem bizonyítja jobban az alábbiaknál.

„Pintér Sándor belügyminiszter május 1-jei hatállyal kinevezte Lauda Zoltán rendőr dandártábornokot a PEST Vármegyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének.”

„Átszervezés miatt május elsejei hatállyal új vezető került a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat élére is. A KNBSZ működéséért felelős államtitkárrá nevezték ki Barthel-Rúzsa Zsoltot.”

Mikor lesz igazi ünnep május elseje?

 „Május 1-je akkor lesz valóban ünnep, ha nemcsak a munkát ünnepeljük, hanem a munka gyümölcsét, a megélhetést is. 

Orbán szerint, ha munka van, minden van. Ez azt jelenti, ha munka van, akkor van túlóra, van rabszolgatörvény, van stressz, van fenyegetőzés, van kiszámíthatatlanság, van " fogd be a szád", van hullafáradtság, ellenben nincs megélhetés, nincs nyugalom, nincs megbecsülés, nincs életpálya, nincs szabadidő, nincs feltöltődés, nincsenek nyugdíjas évek. Munkád van, életed nincs. Ha majd lesz az is, akkor lesz május 1-je valóban ünnep. Addig csak egy hatalmas felkiáltójel.”

„12 órát dolgozol, hogy 4-et élj

6 napot dolgozol, hogy élvezd az 1-et.

12 órát dolgozol, hogy 15 perc alatt egyél.

12 órát dolgozol, 5 órát alszol.

Egész évben dolgozol, csak hogy kivegyél egy-két hét szabadságot

Egész életedben azért dolgozol, hogy öregkorban nyugdíjba vonulj

És csak az utolsó lélegzetvételeidre gondolj...

Végül rájössz, hogy az élet nem más, mint önmagad paródiája, ahogy a saját

feledésedet gyakorolod...

Annyira hozzászoktunk az anyagi és szociális rabszolgasághoz, hogy már nem

látjuk a láncokat.

Az élet egy rövid utazás, ÉLD ÁT!”