Kevesebben voksolunk októberben, mint az országgyűlési választáson

2019. október 1. 10:42

Bár a települési képviselő-testületek, polgármesterek megválasztásában nemcsak a magyar és az uniós állampolgárok, hanem bevándorlók, letelepedők és menekültek is részt vehetnek, ha van bejelentett magyarországi lakóhelyük, összességében mégis kevesebben voksolhatnak az október 13-i önkormányzati választáson, mint ha aznap parlamenti választást tartanának.

Szavazás (fotó: pixabay.com)

    A Nemzeti Választási Iroda internetes tájékoztató oldalának, a www.valasztas.hu-nak naprakész adatai szerint az országgyűlési választáson - ha most tartanák - összesen 8 millió 284 ezer magyar állampolgár szavazhatna, közülük 7 millió 886 ezren magyarországi lakcímmel, a magyarországi szavazókörökben vagy a külképviseleteken, a csaknem 400 ezer magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgár pedig levélben szavazhatna.


    Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán nemcsak a nagykorú, magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok szavazhatnak - 7 millió 886 ezren -, hanem az Európai Unió más tagállamainak Magyarországon lakóhellyel rendelkező állampolgárai is, ha nyilatkoznak arról, hogy választójogukat Magyarországon kívánják gyakorolni, ők körülbelül 116 ezren vannak. Ezen kívül szavazhatnak azok a határon túli magyarok is, akiknek sem Magyarországon, sem az Európai Unió más tagállamában nincsen lakcímük - ez a 3400 választópolgár levélben szavazhat az EP-választáson. Így egy most tartandó EP-választáson 8 millió 5 ezren szavazhatnának.


    A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán nemcsak a nagykorú, magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar és uniós állampolgárok szavazhatnak, hanem a menekültként, bevándorlóként vagy letelepedettként elismert nagykorúakat is megilleti a választási részvétel joga. Vagyis választójoga van a 7 millió 886 ezer magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárnak, az Európai Unió más tagországai mintegy 116 ezer, magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárának és a 26 ezer bevándoroltnak, menekültnek, letelepedőnek. Így az önkormányzati választáson összesen 8 millió 27 ezren szavazhatnak.
    A passzív választójog (azaz a választhatóság joga) azonban nem esik egybe az egyes választásokon az aktív választójoggal.


    Az önkormányzati választáson bár választók, de nem válaszhatók a bevándoroltként, menekültként, letelepedettként élők. A lakcím nélküli magyar állampolgárok és a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok - például a határon túl élő magyarok - pedig - bár jelöltként indulhatnak - nem szavazhatnak.


    A nemzetiségi választáson nem lehet választó a magyarországi lakóhellyel rendelkező európai uniós állampolgár, valamint a menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert nagykorú személy.
    

A választójogot az úgynevezett természetes kizáró okok is korlátozzák, ezek alapja mindig jogerős bírósági ítélet. Az alaptörvény szerint nincs választójoga annak, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt. Az sem szavazhat - és jelöltként sem indulhat -, akit jogerős bírósági ítélet alapján eltiltottak a közügyek gyakorlásától, vagy szabadságvesztés-büntetését, illetve büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. Természetesen nem szavazhatnak a kiskorúak sem.

Forrás: MTI