Kunhalmi Ágnes: a Fidesz most akarja eltávolítani azokat a pedagógusokat, akik nem értenek egyet a politikájával
Az MSZP az Alkotmánybírósághoz kíván fordulni a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok ügyében – ehhez az ellenzéki képviselők támogatását kéri, és egyúttal követeli a pedagógus státusztörvény-tervezet visszavonását is. Annak a törvénynek a visszavonását, amiről a kormány éppen ma egyeztetett ismét a szakszervezetekkel és a Nemzeti Pedagógus Karral. Totyik Tamástól, a PSZ alelnökétől megtudtuk, kardinális kérdésekben nem történt elmozdulás. A PSZ egy közleményt is kiadott, amiben felszólítja a kormányt, hogy ne vigyék a parlament elé a pedagógusokat korlátozó státusztörvény-tervezetet.
„A Fidesz most akarja eltávolítani a pedagógustársadalomból azokat, akik nem értenek egyet a politikájával. Most akarja elhallgattatni őket. A Fideszt valójában nem érdekli az oktatás helyzete. Az oktatásnak nincs minisztériuma, és kormányüléseken sem jelenik meg. Elvétve foglalkoznak kormányülésen vele. Abszolút hatalompolitikai és ideológiai alapon most látják azt a pillanatot, amikor meg lehet ezt csinálni” – mondta a Hírklikknek Kunhalmi Ágnes. A párt társelnökét azután kérdeztük, hogy bejelentette, az MSZP Alkotmánybírósághoz kíván fordulni a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok ügyében. Elmondta, hogy a pedagógus szakszervezetek, a PSZ és a PDSZ a jogvédő szervezetekhez, a TASZ-t és a Magyar Helsinki Bizottságot kérték, készítsék el egy, az Alkotmánybírósághoz benyújtható, normakontrollra irányuló beadvány tervezetét. A kormány ugyanis egy rendelettel – 4/2023 (I.12) – lehetővé tette, hogy a polgári engedetlenségben résztvevő pedagógusokat könnyen elbocsáthassák, sőt, egy tanár mostantól az egész tanévben bármikor kirúgható lesz a kormány tervei szerint.
Mivel ötven országgyűlési képviselő aláírása kell ahhoz, hogy az Alkotmánybírósághoz lehessen fordulni egy beadvánnyal, ezért az MSZP – eleget téve a szakszervezetek kérésének – arra kéri az ellenzéki frakciókat, hogy a képviselők aláírásukkal támogassák a beadványt.
Kunhalmi Ágnestől azt is megtudhattuk, hogy a Magyar Szocialista Párt egyúttal a pedagógus státusztörvény-tervezet visszavonását ugyancsak követeli. A párt is úgy látja, a készülő jogszabály nem más, mint egy bosszútörvény, egy pedagógus rabszolgatörvény, amely nem szolgálja sem a tanárok, sem a diákok érdekét. A tervezet a pedagógushiányt röghöz kötéssel, munkaóra emeléssel, és átvezényelhetőséggel oldaná meg. A pedagógusok szakmai szabadságuktól teljesen megfosztva, a jövőben már a pedagógiai programról, az éves munkatervükről, de a nevelés nélküli munkanapjaikról sem dönthetnének. A pedagógusok munkája technikai eszközökkel megfigyelhető lenne, használati eszközeikbe belenézhetnének. A közalkalmazotti státuszt elvennék a tanároktól és egy új foglalkoztatotti kategóriába sorolnák őket. Félő, hogy a pedagógusok így még nagyobb arányban fogják otthagyni a pályát, sőt, még kevesebben fogják választani a pedagógus szakmát azért, hogy a pályán is maradjanak – fejtette ki Kunhalmi Ágnes.
Az MSZP szerint az is igazán aggasztó, hogy az EU a státusztörvény miatt nem folyósíthatja azt a pénzt, amelyet a pedagógusok béremelésére szánna a kormány. Hiszen a státusztörvény generálisan szembemegy az EU-val kötött megállapodás minden elemével.
Egyébként ma ismét egyeztetett a köznevelést és a pedagógusokat érintő törvénytervezetekről, magyarul a státusztörvényről a kormány a PDSZ, a PSZ, az MZTSZ (a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete) és a Nemzeti Pedagógus Kar vezetőivel. Totyik Tamástól, a PSZ alelnökétől megtudtuk, alapvető kérdésekben nem mozdult el a kormány. Nagyon minimálisokban igen, például abban, hogy az SZMSZ-t és a munkatervet nem a tankerületi központ, hanem mégis a tantestület és az intézményvezető fogja jóváhagyni. A kormány két dologban lépett egy fél lépést vissza. Az egyik icipici visszalépés az, hogyha a munkavállalót elküldték, de a bíróság mégis neki ad igazat, akkor – kérésére – visszahelyezhető a munkahelyére. A bíróság azt tekinti bizonyítottnak, ha a munkáltató visszaélt a joggal, sértette az egyenlő bánásmódot, vagy választott szakszervezeti tisztségviselőről volt szó. Tulajdonképpen ez ügyben a kormány visszaemelte a Munka törvénykönyve jelenlegi szabályozását, vagyis nem elegendő a törvénytervezet jelenlegi elképzelése, ami szerint 24 havi végkielégítéssel az ilyen munkavállalók, tisztségviselők elküldhetők, de kérésük ellenére sem helyezhetők vissza az állásukba. A másik változás, hogy a státusztörvény szerint pályáztatás nélkül lehetett volna igazgatókat és pedagógusokat felvenni, az álláshelyeket nem kellett volna meghirdetni. Most azt javasolta a kormány, hogy maradjon a régi szabályozás: vagyis a második ciklusra nem kötelező pályázatot kiírni, ha a tantestület kétharmada támogatja az intézményvezetőt. Ugyanakkor minden megüresedett álláshelyre pályázatot kell kiírni, és azokat meg kell hirdetni. Ezek a változtatások gyökeresen nem fogják visszaadni a munkavállalók szerzett jogait, ezek minimális tételek a többi jogfosztás mellett, és tulajdonképpen „csak annyit számítanak, mint halottnak a csók” – mondta az alelnök.
Hozzátette, nagyon örülnek annak, hogy a szakszervezetek kérésének eleget téve az MSZP az Alkotmánybírósághoz fordul, és egyben megkezdték az országgyűlési képviselők aláírásának gyűjtését.
A Pedagógusok Szakszervezete egy közleményt is kiadott „Mézesmadzagból korbács” címmel. Ebben határozottan felszólítja a kormányt, hogy jelenlegi formájában ne terjessze be a parlamentnek a státusztörvény tervezetét
Mint írják: „a kormány semmit nem értett meg az elmúlt másfél év tiltakozásaiból, ezt bizonyítja a státusztörvény koncepciója, amelyről látványos, ám teljesen eredménytelen egyeztetés zajlik. (…) A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) egyértelművé tette: ragaszkodik a pedagógusok és a szakszervezetek szerzett jogaihoz. Nem hagyja, hogy az oktatás dolgozói legyenek a társadalom legkiszolgáltatottabb és leginkább kizsákmányolt rétege.
Az oktatásban dolgozó sztrájkolók, az engedetlenkedők, a tüntetők, a diákok és a szülők, értelmiségi szimpatizánsok reformokat követeltek és követelnek a jövő nemzedéke érdekében. De miután a kormánynak továbbra sincs semmilyen elképzelése a megoldásra, legfőképpen az önmaga okozta káosz felszámolására, előrukkolt a köznevelésben foglalkoztatottak jogállásáról szóló tervezettel, amelynek módosítása is értelmetlen lenne: a jogfosztott és megalázott köznevelési dolgozóktól nem lehet minőségi oktatást várni. Az egyetlen járható út, ha a tervezet egyáltalán nem is kerül majd a parlamenti képviselők elé, azt a kormány vonja vissza és azonnal kezdje meg az érdemi tárgyalást az oktatás átfogó reformjáról a szakmai és civil szervezetekkel.”
Azt is nehezményezik, hogy a kormány szándékosan összemossa a státusztörvény tervezetét a béremeléssel, holott a kettőnek semmi köze egymáshoz. Az Európai Unió nem várja el a béremeléshez az új jogállási törvényt, az utóbbi csak a kormány bosszúja a reformokat követelő tiltakozások miatt.
Közleményük szerint „a kormány propagandája persze hatásos, sokan elhihetik, hogy 2025-ben 800 ezer forintos átlagbér lehet az oktatásban, ha megérkezik az uniós pénz. Közben – ha a parlament mégis elfogadná – megszűnne a tanári kar maradék autonómiája, napi 12 óra lehet a munkaidő, hetente akár 48 is, ingyen lehet helyettesíteni 80 órában, szabadságáról berendelhető a pedagógus, aki bármely intézménybe átvezényelhető. Az ilyen korlátozások persze megkövetelik, hogy a pedagógus munkaidőn kívül se nyilatkozhasson negatívan a közoktatásról. Innen már csak egy lépés a pedagógusok megfigyelése, fegyelmi felelősségre vonásuk, fegyelmi büntetésként illetményük csökkentése.
Béremelésnek híre-hamva sincs, már a Holdról is érzékelhető, hogy a kormány mézesmadzagjáról leolvadt a méz. Legalább láthatóvá vált a korbács” – zárul a PSZ közleménye.