Magyar György: egy gyilkosságnál az elmeállapot a legfontosabb tényező

Révész Zsuzsát, az RTL korábbi, 2017-ben távozott kommunikációs vezetőjét november 2-án este meggyilkolta egy 18 éves férfi a II. kerületben – számolt be a támadásról a Hírklikk. Azóta több részlet is kiderült. A bama.hu írta meg, hogy a gyanúsított egy labdarúgó, Sz. Tamás, aki a pályafutását Békéscsabán kezdte, majd megfordult a Szeged-Csanád Grosics Akadémiánál és a PMFC-nél is, az idén nyáron pedig a holland ötödosztályú EVV Echt csapatához igazolt.

Révész Zsuzsa lányának volt a barátja, akivel a hírek szerint Németországban, Echt városában éltek a német határtól mindössze néhány kilométerre. Sz. Tamás ügyvédje, Hegedüs Dániel azt nyilatkozta a Blikknek, hogy a fiatal pár kapcsolata végig viharos volt, többször szakítottak is. A nyáron pedig beszállították mindkettőjüket a pszichiátriára, de nem sokkal később kiengedték őket. 

Az Infostart cikke szerint a gyilkosság indítéka az lehetett, hogy a nő feljelentette őt lánya megveréséért. Révész Zsuzsa éppen hazaért rózsadombi lakásához, amikor a parkolóban lesben álló fiatal rátámadt. A segélykiáltásait többen hallották, egy férfi pedig az erkélyéről látta a vérző áldozatot, akinek az életét a kiérkező mentősök már nem tudták megmenteni. 

A Blikk úgy tudja, az áldozat testén összesen 40 sérülést talált az orvosszakértő, amelyekből 35-öt késsel okoztak neki. Sz. Tamás jogi képviselője szerint elkerülhető lett volna a tragédia, ha a nyáron – a pszichiátrián – megfelelő ellátásban részesülnek a fiatalok.

„Nem a gyilkosság volt a cél. A fiatalembernek az volt a terve, hogy a párja előtt végez magával. Ezt mi sem támasztja jobban alá, mint az, hogy a védencem nem az anyához indult, nem is tudta, hogy otthon lesz. Nem számított a jelenlétére” – mondta a Borsnak dr. Hegedüs Dániel.   

Enyhítő körülmény-e, ha valaki úgy öl, hogy eredetileg nem ez volt a célja? – kérdeztük Magyar Györgyöt. Az ügyvéd válaszában elmondta, az élet elleni cselekmények nagyon fontos megkülönböztethetőségi kritériuma az elkövető szándéka. Ha ugyanis nem az élet kioltása volt az eredeti elképzelés, hanem például életveszélyt okozó testi sértés vagy bántalmazás, akkor a bűncselekmény minősítése halált okozó testi sértés lehet, aminek jóval alacsonyabb a büntetési tétele, mint az emberölésé. Miután azonban ebben az esetben beállt a halál, tisztázni kell az elkövető szándékát és fel kell tárni az eset körülményeit a nyomozóhatóságnak, amelynek az egyéb körülményeket is számba kell vennie. Tudni kell, hogy milyen testhelyzet alakult ki a sértett és az elkövető között, milyen eszközhasználat volt, milyen kommunikáció, elő- és utócselekménye volt a bűncselekménynek. Ezt a nyomozóhatóságnak fel kell tárnia. Addig pedig amíg ezek az egyéb lényegi körülmények nincsenek kereken összerakva, nem lehet meghatározni a jogi minősítést. A jelenlegi gyanú emberölésre vonatkozik, menet közben azonban indokolt esetben átminősítheti az ügyészség halált okozó testi sértésre, ha a bizonyítékok ebbe az irányba mutatnának. Előbbiért életfogytiglani, míg utóbbiért 2-8 évig tartó szabadságvesztést ítélhet meg a bíróság – magyarázta Magyar György. 

Ilyen tisztázandó körülmény az elkövető elmeállapota is, amire utalt a letartóztatásban lévő férfi védője is. Ha ugyanis egy agresszív, elmezavart emberről beszélünk – folytatta elemzését Magyar György –, aki fejébe vette, hogy végez 51 éves áldozatával, akkor ettől a szándékától valószínűleg nem lehetett eltéríteni. Önmagában a 35 késszúrás megalapozhatja az emberölés minősített esetét, a különös kegyetlenséget. A beszűkült tudatállapot nem ismeri a gondolkodást. Nem ismeri fel a társadalomra veszélyességét. De létezik a szándéknak olyan kategóriája is, amely nem az élet kioltására irányult, hanem úgynevezett szándékon túli cselekmény. A rendelkezésre álló részinformációk az ügyvéd szerint valószínűsítik az egyenes ölési szándékot. Ezért az elme működése ebből a szempontból a legfontosabb kérdés. Ezt majd az igazságügyi orvosszakértők fogják eldönteni, s a nyomozóhatóságnak kell elsődlegesen értékelni. Ehhez fog igazodni a gyanúsítás, majd az ügyészi vád, amihez idomul a védelmi koncepció is. 

Az igazságszolgáltatás mindig le van maradva – emlékeztetett Magyar György -, hiszen nincs ott a helyszínen, ezért a nyomokból és a kísérő jelenségekből kell visszakövetkeztetnie a történtekre. A védőnek meg az a dolga, hogy mindent feltárjon, ami a vádlott javára értékelhető. A nyomozási bíró feladata, hogy eldöntse, a nyomozás ideje alatt az elkövető szabadlábon vagy házi őrizetben hagyása veszélyes-e önmagára, vagy másokra. Fennáll-e a bűnismétlés, a szökés, az elrejtőzés veszélye, a tanúk befolyásolása, körülmények megváltoztatása, bizonyítékok eltüntetése. Ezek ugyanis a letartóztatási okok. Nem az, hogy mekkora a cselekmény tárgyi súlya és a büntetési tétele – tette hozzá az ügyvéd. 

„Nem szabad előre pálcát törni, prejudikálni vagy előre tényállást megfogalmazni. Várjuk meg, amíg az illetékesek elvégzik a munkájukat. De a 35 késszúrás arra utal, hogy az illető, teljesen elvesztette az ítélőképességét. Mert, ha kivégzés lett volna, ahhoz elég lett volna 1-2 jól elhelyezett késszúrás is megfelelő testtájékra. Ha azonban össze-vissza szurkál valaki, az az elvetemültségét mutatja, hiszen mindenképpen halálos eredményt akart elérni. Viszont ebből látszik, hogy pánikban, félelmében vagy szűkült tudatállapotában cselekedett.  De a végső szót az ügyészség, majd a bíróság mondja ki, amikor már mérlegelni tudják az enyhítő és a súlyosító körülményeket. A büntethetőség szempontjából az elmeállapot a legfontosabb tényező” – szögezte le Magyar György.