Mi a különbség Bayer Zsolt és Sulyok Tamás között?
Ha úgy tetszik, nem sok. Bayer a nagyapjáról hazudott, míg Sulyok Tamás apja nyilas múltjával kapcsolatban igyekezett megtéveszteni a közvéleményt. A Fidesz 5-ös számú tagkönyvének tulajdonosáról január végén írta meg Ungváry Krisztián történész, hogy nagyapja, Gyimes Károly nem az a kedves gettódoktorbácsi volt, ahogyan azt fideszes unokája állította, hanem egy testüregi motozásban jártas, másoknak mérhetetlen szenvedéseket okozó nemzeti szocialista szörnyeteg. Sulyok Tamás ekkor még javában alkotmánybíráskodott és állítása szerint úgy tudta, hogy édesapja, Sulyok László a kommunisták elől volt kénytelen bujdokolni, amiért – ezt egy másik történésztől, Karsai Lászlótól tudjuk – a Magyar Nemzeti Szocialista Párt Fejér megyei „megyevezetője” volt.
Bayer 2016-ban még az állította nagyapjáról, hogy gyakran találkoztak, nyaralt is nála a Balatonnál és kikérte a rá vonatkozó iratokat a levéltárból. 2024-ben viszont már úgy emlékezett, hogy a testüregi motozások felkent papját – ez volt Bayer Zsolt nagypapája – mindössze néhányszor látta, soha nem kérte ki a róla szóló okmányokat, így aztán mostanra az a megdöbbenés maradt neki, hogy írtózzon „attól a nagy, erős, csöndes embertől”, aki a nagyapja volt.
Sulyok Tamás, aki ifjú ügyvéd korában valutával, különleges edényekkel és arannyal is kereskedett – utóbbiért a pénzügyőrökkel is meggyűlt a baja – az erdélyi Krónikában 2023. augusztus 24-én megjelent interjúban azt nyilatkozta édesapjáról, hogy a kommunisták üldözték, a népbíróság pedig távollétében halálra ítélte. A most hivatalba lépett államfő szerint édesapjának tíz éven keresztül kellett bujdokolnia, ami már csak azért sem igazán életszerű, mert olyanról hallani olykor, hogy valakit több évi bujkálás után valamelyik távoli kontinensen fognak el, de a Rákosi Mátyás fémjelezte Magyar Népköztársaságban igen nehéz lett volna tíz éven át eltűnni az igazságszolgáltatás elől.
Sulyok államfő édesapját nem ítélte halálra a népbíróság, ellenben valóban kereshették, mert a II. világháború idején Zászlóbontás címmel antiszemita cikket írt a Fejér megyei Néplapba és morális magaslataiba az is belefért, hogy ügygondnokként az üldözések haszonélvezőjévé vált, amikor elvállalta az Auschwitzba deportált dr. Lőwy Endre ügyvédi praxisának átvételét.
Két ember, két eltitkolni próbált hazugság. És bár sem Bayer, sem Sulyok nem felel nagyapja, illetve apja tetteiért, az már az ő felelősségük, hogy mindketten próbálják megmásítani a múltat. Pedig, jogos volna az elvárás, hogy ne egy „nagy, erős, csendes” bácsinak állítsák be gettóba zárt zsidókat testüregi motozás által kifosztó szörnyeteget, és ne állítsák be a nemzeti szocialista eszmékért rajongó és azokért tevékenyen munkálkodó apát a kommunisták által üldözött hősnek.
Persze, más különbségek is vannak a két ember között. Bayer Zsolt Magyarország miniszterelnökének, Orbán Viktornak testi-lelki jó barátja, Sulyok Tamás pedig köztársasági elnök lehet ugyanebben az országban.
