Nulladik óra a Belügyminisztérium előtt
„Ne tegyétek tönkre a gyerekeink jövőjét!”, „Nincs tanár, nincs jövő!”, vagy csak egyszerűen: „Nem a státusztörvényre!”. Többek közt ilyen feliratú táblákkal tartotta meg a nulladik órát több szervezet ma reggel a Belügyminisztérium előtt. A státusztörvény elleni néma és spontán tüntetésen civilek, szakszervezetek, szakmai szervezetek és pártok együtt léptek fel. A rendőrség igazoltatta a résztvevőket, de azt majd később döntik el, lesz-e belőle szabálysértés, vagy nem.
A résztvevő politikusok között ott volt Komjáthi Imre, az MSZP társelnöke, Orosz Anna és Tóth Endre, a Momentum parlamenti képviselői, Tordai Bence és Szabó Tímea a Párbeszéd-Zöldek képviselői. A Civil Bázist és a civileket többek között Horgas Péter, az ifjúsági mozgalmakat az ADOM Diákmozgalom részéről Schermann Fruzsina, a Societast Korózs Benjamin képviselte.
Komjáthi Imre, az MSZP társelnöke azt mondta, háromféle minőségben vett részt a tüntetésen: szocialista politikusként, apaként és érdekvédőként. Véleménye szerint alapvető, hogy legyen párbeszéd a kormány és a társadalmi, valamint a civil szereplők között. Ezt nem látjuk, ellenben azt igen, hogyha megszólalnak, akkor van büntetés. Emlékeztetve régi szlogenjére: „ha nincs hangod, használd az enyémet”, kifejtette, azok helyett fognak beszélni, akiknek be akarják ragasztani a száját.
Az MSZP társelnöke szerint a pedagógus státusztörvény nem más, mint egy bosszútörvény, egy pedagógus rabszolgatörvény, amely nem szolgálja sem a tanárok, sem a diákok érdekét. A tervezet a pedagógushiányt röghöz kötéssel, a munkaórák emelésével, és átvezényelhetőséggel oldaná meg, továbbá a pedagógusok – szakmai szabadságuktól teljesen megfosztva – a jövőben már a pedagógiai programról, az éves munkatervükről, de a nevelés nélküli munkanapjaikról sem dönthetnének. A pedagógusok munkája technikai eszközökkel megfigyelhető lenne, használati eszközeikbe belenézhetnének. A közalkalmazotti státuszt elvennék a tanároktól, és egy új foglalkoztatotti kategóriába sorolnák őket.
Komjáthi Imre elmondta azt is, a demonstráción egyébként minden demokratikus ellenzéki párt képviselői ott voltak, de civilek és fiatalok is képviselték a pedagógusok érdekét. Apaként – mivel négy középiskolás gyermeke van – mindehhez hozzátette, azért döntött a részvétel mellett, mert egyáltalán nem mindegy, hogy milyen jövő vár rájuk, és nagyon nem mindegy, milyen tanároktól milyen oktatásban részesülnek. Ezért szülőként is kutya kötelessége ott lenni, és kiállni a pedagógusokért. Elárulta, a gyerekei is megszenvedik a jelenlegi oktatási helyzetet, mert annak ellenére, hogy egyházi intézménybe járnak, ott sincs elegendő tanár, sokszor nem szaktanárok helyettesítik a hiányzó szaktanárokat.
Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának ügyvivője is résztvevője volt a 0. órának. Mint mondta, a spontán szerveződésben mintegy százan vettek részt, voltak pedagógusok is, akik onnan mentek sztrájkolni az iskolájukba.
A Belügyminisztérium előtti néma tüntetés résztvevőit a rendőrök igazoltatták, és közölték, majd eldöntik, mit csinálnak a felvett adatokkal, lesz-e belőle szabálysértési eljárás vagy nem, merthogy a demonstrációt nem jelentették be előre.
Horgas Péter, a Civil Bázis szintén jelenlevő elnöke szerint sok ember közösen találta ki és szervezte ezt a 0. órát. Nagyon remélik, hogy ez új lendületet ad a nemzeti ellenállásnak. Nagyon fontosnak nevezte, hogy civilek, szakszervezetek, szakmai szervezetek és pártok együtt léptek fel. Mint mondta, nagyon reméli, hogy ez a jövőben is jó példa lesz.
|
A Magyar Helsinki Bizottság alternatív órarendje A mára meghirdetett országos sztrájkra a Magyar Helsinki Bizottság egy különleges órarendet készített. Ebben az szerepel, hogyan helyettesítené a tiltakozó tanárokat az elmaradt óráikon, milyen tananyagot adnának le a diákoknak. 0. óra Állampolgári ismeretek A Magyar Helsinki Bizottság jogállami videósorozatának hat része a törvényességgel, a jogbiztonsággal, az önkényesség tilalmával, a bíróságok függetlenségével, az emberi jogokkal, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmával foglalkozik. Nézd meg az animációs kisfilmeket Juci és Laci főszereplésével! Feladat: Mindannyian valamennyire Jucik és Lacik vagyunk. Ennek szemléltetéséhez foglalj össze röviden egy a videókhoz hasonló, valós életből vett történetet, ahol hétköznapi állampolgárok jogsérelme a jogállamiság romló állapotából fakad. 1. óra Történelem A méltóság mázsakönyve címmel 2021-ben megjelent könyvet Magyarország legrégebb óta folyamatosan működő civil jogvédő szervezete, a Magyar Helsinki Bizottság adta ki, és más forgalmazásban nem is lesz elérhető. Ebben a gazdagon illusztrált kiadványban minden naptári napra jut egy-egy olyan tanulságos történet, esemény, jogszabály vagy személy, amely kapcsolódik az emberi jogokhoz. Különleges kalendáriumunk április 24-re, a sztrájknapra szóló története: Az Aranybulla és a hatalommegosztás Történelmi alkotmányunk egyik legfontosabb alkotója volt a királlyal szemben megfogalmazott rendi, nemesi szabadság elismeréseként kiadott Aranybulla. Rendiség már rég nincs, az államformánk köztársaság, mégis érdemes felidézni az ősöreg oklevelet. Időszerűségét az is adhatná, hogy az Alaptörvény szerint „rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni”. Beláthatjuk, ez nem könnyíti meg az alkotmánybírók dolgát. Mert ugyan mi köze lehet, mondjuk, az elfogadása idején kétségtelenül vívmánynak tekintett Aranybullának a lex CEU-hoz vagy a civilellenes törvényekhez? Nem sok. De azért (nem jogi, hanem politikai értelemben) egy kicsi mégiscsak lehet. Mert a maga idejében az Aranybulla is szabadság(jog)okról meg a főhatalom korlátozásáról szólt. A teljes kalendáriumi bejegyzésért kattints ide . Az Aranybulla ma is időszerű üzenete, hogy a hatalmat meg kell szelídíteni, a hatalmat korlátok közé kell szorítani. A Magyar Helsinki Bizottság azért dolgozik, hogy átlátható és világos szabályok vonatkozzanak ránk és az állami szervekre is. Hogy senki ne állhasson a törvény felett, de ne is legyen hátrányosan megkülönböztetve, hanem a tetteinknek kiszámítható következményei, a hatalomnak pedig világos korlátai legyenek. Feladat: Töltsd ki jogállami kvízünket! 2. óra Irodalom „Ha valaha síremléket, szobrot, emléktáblát / kapok, vagy bármely intézet a nevemet viseli; / mindegyikre véssék rá e sorokat: / Az emberiség akkor fog boldogulni, ha rááll / az egyetlen józan, ráállható alapra: ha / szükségleteit elégíti ki, és nem szenvedélyeit, / bosszúvágyait, rögeszméit; / ha módot lel arra, hogy ne legyen kénytelen / eltűrni, hogy gonosztevők, őrültek, komédiások, / mániákusok vezessék, fel bírja ismerni őket és / nem szolgálja többé az ő terveiket; / ha érzi és tudja, hogy erőszakot és elnyomást / tétlenül szétnyűni kisebb rossz, mint tettel legyűrni; / ha úgy tevékenykedik, hogy nem árt vele se másnak, se magának. / Ha ezt nem az egész emberiség, hanem csak / egyetlen nép tudja: bármily megpróbáltatás és / csapás érheti, mindig megerősödve és megsokszorozódva fog felemelkedni. / Nem pusztul el, míg hatalom és fölény / délibábjai helyett a józan mértékhez igazodik. / Mértékét eltanulják a szomszéd népek is, / majd azoknak szomszédai.” (Weöres Sándor: Testamentum) Feladat: Olvasd el Weöres Sándor közéleti, politikai verseiről szóló kalendáriumi bejegyzést, amit a költő születésnapjára írtunk. 3. óra Közgazdaságtan A jogállamiság leépítése egyértelműen a kormány sara. A magas inflációban azonban csak „társtettes” a kormány. De van-e kapcsolat a régiós szinten kiugróan magas magyar infláció és a jogállamiság leépítése között? Segíthet-e a pénzromlás lassításában az, ha újra lesznek független alkotmányos intézményeink, és a kormányerő végre békén hagyja a bíróságokat? A Magyar Helsinki Bizottság erre keresi a választ. Feladat: A pedagógusok követelései megalapozottak: gyakorlatilag nincs olyan összehasonlítás, amiben ne mutatkozna drámai kereseti hátrányuk más magyar diplomásokhoz, uniós kollégáikhoz vagy éppen a rendőrökhöz képest. Töltsd ki a tanári fizetések és közoktatásunk nyomorúságáról szóló kvízt ! 4. óra Mozgókép- és médiaismeret A legfontosabb tárgyalótermi filmek Hadbíróság előtt álló tüzérszázados, forróságtól tikkadozó esküdtek, akiknek életről és halálról kell dönteniük, nagypofájú pornóiparos, akinek egyszer csak fontos lesz a szólásszabadság, fekete rabszolgák, akik megölik rabtartóikat, jó bírók és rossz bírók, valamint töméntelen ügyvéd. Néhány példa a Magyar Helsinki Bizottság tárgyalótermi filmlistájának karakterei közül. Feladat: Nézz meg egy általad kiválasztott filmet a listánkból és jellemezd a főhős karakterét! 5. óra Lyukasóra Erőnek erejével – Megtorlatlan rendőri erőszak 2006-ban és azóta 2006 forró őszén szembesült azzal az ország, hogy még tömeges, olykor jól dokumentált rendőri erőszak esetén sem lép fel az állam kellő súllyal a bántalmazó rendőrökkel szemben. A civil jogvédők már korábban is tudták, hogy erősen lejt a pálya, és a rendőri erőszak áldozatai csak alig remélhetnek elégtételt a hazai igazságszolgáltatástól. A film főleg azokról a strukturális problémákról szól, amelyek a 2006-os erőszaknak megágyaztak, és amelyek pár éves átmeneti javulástól eltekintve, ma is itt vannak velünk. Mert a közhiedelemmel ellentétben, nem 2006-ban volt az utolsó tömeges rendőri erőszak Magyarországon. 2016 óta tömegesen vernek össze külföldieket, köztük gyerekeket, nőket, akik Szerbiából érkezve, a déli határzárat lépik át szabálytalanul. Öt év alatt 100 ezer ilyen „visszakényszerítés” történt, és az önkényes rendőri erőszak áldozatainak száma óvatos becslés szerint is ezrekre tehető. Ezek az áldozatok még annyi nyilvánosságot, segítséget és együttérzést sem kapnak, mint 2006-os sorstársaik. Az állam pedig itt egyenesen megrendelőként lép fel. Az Erőnek erejével című videofilmet a Magyar Helsinki Bizottság teljes egészében a saját forrásaiból forgatta. Fel kívánjuk hívni ugyanis a figyelmet arra, hogy a rendőri erőszak megelőzése, nyomozása és szankcionálása máig megoldatlan probléma Magyarországon. Feladat: Mit tehet a rendőr és mit tehetsz te? Kerülj képbe a rendőri intézkedés szabályaival ! 6. óra Nyelvtan A közérthető igazságszolgáltatásért dolgozunk, mert mindenkinek könnyebb lenne a dolga, ha a terhelt és a tanú is értené, mihez van joga és mi a kötelessége. Ha valaha is belekóstoltál a hivatalos ügyintézés világába, már jól ismered, milyen ebben az útvesztőben bolyongani, mikor a szabadságod a tét. Egy ellened folyó büntetőeljárásban vagy szabálysértési eljárásban nem babra megy a játék. Annak igazán kellemetlen következményei lehetnek, ha gyanúsítottként vagy vádlottként nem érted vagy félreérted a rendőrt vagy a bírót: megbüntetnek vagy súlyosabban büntetnek meg, többet kell fizetned vagy hosszabb ideig kell börtönben ülnöd, mintha értenéd, mit akarnak tőled. Krámer Lili munkatársunkat Kálmán László és Nádasdy Ádám faggatta közérthetőségi projektünkről a Szószátyár c. műsorban. Hallgasd meg őket! Feladat: Töltsd ki a hatóságok szövegeinek érthetetlenségéről szóló kvízt ! 7. óra Hit- és erkölcstan A polgári engedetlenség elméletének megteremtője: Henry David Thoreau (1817–1862) amerikai írót és filozófust nem csupán elméletben foglalkoztatta az erkölcsös viselkedés. Személyes döntéseit is úgy hozta meg, hogy azok megfeleljenek az általa igazságosnak és morálisan kikezdhetetlennek tekintett egyszerű alapelveknek. Arra törekedett, hogy az élet és az életmű között minél kisebb legyen a különbség. Az ilyesfajta elhatározások nyomán általában konfliktusok támadnak. Thoreau esetében sem volt ez másképp. Mivel élesen ellenezte a rabszolgaságot és a Mexikó elleni háborút, nem fizetett fejadót. Emiatt letartóztatták és rács mögé zárták. Igaz, csak egy napra. De ennek az egyetlen napnak önmagán túlmutató jelentősége lett hősünk életében, valamint annak elvi megfogalmazásában, hogy a kívánatos állampolgári magatartás miben is különbözik az alattvalóitól. Merthogy a polgári engedetlenség és hazaszeretet (állampolgári tisztesség) egyáltalán nem ellentétes egymással. Sőt, Thoreau-nál ezek éppenséggel egymást feltételezik. Feladat: Olvasd el a bejegyzést Henry David Thoreau-ról! Foglald össze, szerinted miben hasonlít az ő értelmezése a polgári engedetlenségről arra, amit ma értünk az ellenállásnak ezen a formáján! |
