Orbán Gáspár afrikai missziója segítheti az orosz katonai hírszerzést
Orbán Gáspár az utóbbi időben nem csak Csádban, hanem Nigerben is megfordult, mindkét afrikai országban erős az orosz jelenlét. Minden jel szerint ő vált az egyik legfontosabb kommunikációs csatornává a Kreml és a Karmelita között, ez pedig felveti annak a kockázatát, hogy érzékeny adatok jutnak el a NATO-ból és az EU-ból Moszkvába. Erről írt az amerikai Robert Lansing Institute a minap. Orbán Viktor fiának afrikai missziója az urán körül foroghat, Magyarország valószínűleg segíteni igyekszik Oroszországot a csádi uránlelőhelyek feletti ellenőrzés megszerzésében, s egyben elérni a franciák kiszorítását – ez egybevág Franciaország kiszorításával Afrikából, ami Moszkva érdeke.
Számos momentumát felderítette már Orbán Gáspár csádi tevékenységének a VSquare nemzetközi oknyomozó portál, és annak szerzője, Panyi Szabolcs. Most az amerikai Robert Lansing Institute tett hozzá a sztorihoz, annak egy további ágára hívva fel a figyelmet.
Ahogy arról a Hírklikk is folyamatosan beszámolt, a történet ott indult, hogy a VSquare, a Direkt36-tal és a Le Monde-al közösen először azt derítette ki, hogyan vett részt titokban Orbán Gáspár a csádi magyar katonai misszió megszervezésében. A portál következő írásában egy, az ügyet közvetlenül ismerő, kormányhoz köthető forrásra hivatkozva arról írt, hogy Orbán Viktor fia – mindenféle hivatalos megbízás nélkül, ám a Karmelitában számára biztosított irodában és munkatársakkal – tevékeny részt vállalt egy olyan nemzetbiztonsági testület létrehozásában, megszervezésében és személyi állományának kiválasztásában, amely leginkább az amerikai elnök Nemzetbiztonsági Tanácsára hajaz. Innen szervezte a csádi katonai missziót is, amit „startupnak” tart. A teljesen titokban tartott munka részeként a miniszterelnök nemrég kinevezett nemzetbiztonsági főtanácsadóját is segíti az Orbán-gyerek. A jelenleg a külpolitikával és a kényes diplomáciai ügyekkel foglalkozó területet szervezi, s vannak tervei a kereskedelem bevonására is.
A következő írásában a VSquare – az egyik közép-európai kormány biztonsági ügyekért felelős tisztviselőjére hivatkozva – azt írta, hogy az Orbán Gáspár-féle csádi misszió állítólagos „terrorizmus- és migráció-ellenőrzési” célja csupán ürügy, mert a magyar kormány egyben egy katonai hírszerző központot is létre kíván hozni Csádban. Felmerült az a gyanú is, hogy a többi között Szergej Lavrov, az Afrikában aktív orosz külügyminiszter bátorította erre a magyarokat. Mint ismert, Csádból – és Nigerből is – folyamatosan vonulnak ki Magyarország szövetségesei. Így a franciák és az amerikaiak is ott hagyják a terepet.
Közben az amerikai Robert Lansing Institute Orbán Gáspár csádi – és talán nigeri – „projektjének” újabb lehetséges szálát kezdte el bogozni. A napokban megjelent jelentésében a demokrácia védelmét a zászlajára tűző, nemzetközi munkatársi gárdával dolgozó intézet arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország a csádi jelenlétével a szorosabb együttműködés kialakítását célozza Oroszországgal. Oroszország egyre erősíti a jelenlétét Csádban, amelynek élén katonai junta áll, az egyik legszegényebb afrikai ország vezetőjét, az oroszok által is támogatott Idriss Déby Itnot éppen most választották meg elnöknek (amihez Orbán Viktor melegen gratulált).
„Hisszük, hogy Magyarország nagy eséllyel egy olyan katonai hírszerző központ létesítésén dolgozik, amely orosz érdekeket szolgál” – írja a jelentés, amely rámutat, hogy a csádi magyar misszióval kapcsolatban hangoztatott cél, a terrorizmus elleni harc és a migráció kontrollálása csak álca. „Szerintünk Orbán számára azért fontos a csádi misszió, hogy hozzájusson az ottani urántartalékokhoz... ily módon pedig minden bizonnyal segíteni igyekszik Oroszországot a csádi uránlelőhelyek feletti ellenőrzés megszerzésében, s egyben elérni a franciák kiszorítását” – fogalmaznak a szerzők, megjegyezve: mindez egybevág az oroszok érdekével.
Orbán Gáspár egyébként nem csak Csádban járt. Az intézet információi szerint Nigerben is megfordult már. Mint ismert, ott is található urán, s ott is egy oroszok által támogatott katonai junta uralkodik.
„Egyértelműen Orbán Gáspár vált az egyik fő kommunikációs csatornává Budapest és Moszkva között” – vonja le a következtetést a Robert Lansing Intézet, amely szerint ez felveti annak a kockázatát, hogy Budapestről Moszkvába jutnak érzékeny uniós és NATO-adatok. „Ha korábban már láthattuk a jeleit az Orbán-rezsim és az orosz politikai hírszerzés közötti kommunikációnak, akkor a közös csádi műveletek nagy valószínűség szerint az orosz katonai hírszerzéssel való közös műveletekre fognak utalni” – állapítja meg a jelentés. Amennyiben ez a feltételezés megállja a helyét, akkor számítani lehet arra, hogy Magyarország az eddigieknél is agresszívabb lépéseket tesz Európában és a kontinensen kívül is. Ebben a kontextusban pedig Budapest eséllyel részt vesz a GRU orosz katonai hírszerző szolgálat európai műveleteiben.
