Pedagógus béremelés: asztalhoz ültek a szakszervezetek és a kormány

Valódi egyeztetés kezdődött a pedagógus bérekről, vagy csak látszat kedvéért ültek asztalhoz?

Azt, hogy ezek most valódi és nem látszat-egyeztetések, az első találkozás után nehéz megmondani. Maruzsa Zoltán, a köznevelésért felelős államtitkár, „elsőkörös tájékoztatónak” nevezte a mostani megbeszélést, felvázolta a jelenlegi helyzetet. Két hét múlva egy újabb tárgyalás következik majd, a tervek szerint az év végéig még legalább kétszer találkozunk. Mindannyian tudjuk, milyen mozgásterük van a mai kormányzati struktúrában az államtitkároknak. Az oktatásirányítás is kézi vezérléssel működik, nagyon sok függ a Pénzügyminisztériumtól, az Európai Bizottság és a kormány tárgyalásától, illetve az amerikai elnökválasztás kimenetelétől, mert a miniszterelnök ahhoz köti a jövő évi költségvetési koncepció bejelentését is. Ha mindezek megtörténtek, akkor még mindig el kell fogadnia az országgyűlésnek is a költségvetést…. Azt gondolom, még egy nagyon hosszú folyamat elején vagyunk. 

Milyen mandátummal ült le önökkel az államtitkár?

Úgy tűnik, egyelőre a postás szerepét kapta. Meghallgatta a mi javaslatainkat, követeléseinket, azokat tolmácsolja majd a kormány illetékeseinek, beszél a lehetőségekről a pénzügyminiszterrel, aztán két hét múlva talán megtudjuk, mire jutott, milyen irányban folytatódhatnak a tárgyalások. Amikor lehetőséget kaptunk, minden alkalommal elmondtuk a véleményünket a készülő intézkedésekről, a tervezett jogszabályokról, de azt kell, hogy mondjam, azokból gyakorlatilag soha szinte semmi nem jelent meg a jogszabályokban. Tartunk tőle, hogy most is valami hasonló történik, de legyünk optimisták!

Mire gondol?

Most is vannak ötleteink, javaslataink, szívesen adnánk tanácsokat, mit, hogyan lehetne átalakítani, jobbá tenni, ami az egész hazai közoktatási-rendszer javára válna. Az persze a kormányon múlik, hogy megfogadja-e ezeket a kéréseket, követeléseket, javaslatokat vagy, ahogyan az elmúlt 14 évben tette, lesöpri mindet az asztalról, és marad minden úgy, ahogyan ők gondolják. Miért vagyok mégis optimista? Mert ez egy több szereplős „játszma”, amelyben azért az Európai Bizottságnak is van „némi” szerepe, s a két fél háttérben folyó tárgyalásától is nagyon sok függ.

Mit lehet arról tudni, nagyon távol állnak a szakszervezetek és a kormány elképzelései?

Nyilván van köztünk némi vita. A kiinduló pont az, hogy 2025. januárjában a diplomás átlagbérek 80 százalékára fel kell zárkóztatni a pedagógusok átlagfizetését. Az első tárgyaláson elhangzott, hogy az idei évben végrehajtott béremelések után a kormány számításai szerint a pedagógusbérek már 72,2 százalékon állnak, a mi számításaink ennél egy kicsit azért óvatosabbak, azt mondjuk, 70-71 százalék a realitás. Azt természetesen támogatjuk, hogy jövőre valóban el tudjuk érni a 80 százalékot, de nagyon nehéz úgy pontos számokról tárgyalni, hogy jelenleg még csak a KSH májusi diplomás átlagbér adataiból tudunk kiindulni. A mi javaslatunk az, hogy ne megfoghatatlan százalékokról folyjon a vita, hiszen az senkinek nem mond semmit, hogy 21, 22 vagy esetleg 23 százalékos béremelést kapjanak a pedagógusok.

Nem ezek volnának a mindenki számára kézzelfogható viszonyítási pontok? Ma ennyi a fizetésem, holnap annyival többre számíthatok…   

Valójában nem. Ezeket a százalékos emeléseket nem az egyes pedagógus kapja, hanem ennyivel nő a felhasználható bértömeg. Ebben sok minden benne van: többek között a hátrányos helyzetű és a nehéz sorsú térségekben kifizethető esélyegyenlőségi 20 százalékos pótlék ugyanúgy, mint az igazgatóknak, igazgatóhelyetteseknek az illetménye. A pedagógusok fizetési „papírján” csak az egyéb emelések után megmaradó bértömeg szétosztható maradéka jelenik meg emelés formájában. Mi azt mondjuk, minden béremelési megállapodást ne a bértömeghez, hanem a diplomás átlagbérekhez kelljen kötni, amiről viszont a kormány nem hajlandó tárgyalni sem. Egy másik ütközőpont az oktatást közvetlenül segítő, de nem pedagógus besorolású dolgozók bére. 

Kik tartoznak ebbe a körbe? 

A pedagógiai asszisztensek, a gyógypedagógia-asszisztensek, az iskolatitkárok, a dajkák, a rendszergazdák, csupa olyan munkakörben dolgozó kolléga, akik nélkül egyébként nem tudna működni egyetlen intézmény sem. Ha egy iskolatitkár feláll, és azt mondja, hogy köszöni szépen, viszontlátásra, akkor abban az intézményben összeomlik az adminisztráció és megáll az élet. De ha az óvodákból, bölcsődékből elmennek a dajkák, akkor nincs, aki segítsen az óvodapedagógusnak. A különféle pedagógiai asszisztensekről ne is beszéljünk, hiszen ők azok, akik segítenek a tanároknak abban, hogy időben menjen az ebédeltetés, a gyermekkísérés. Amúgy is az volna az optimális állapot, ha nem az iskola tanulói létszámához, hanem a valóban ellátandó feladathoz viszonyítanák a személyzet létszámát. Akkor tudnának igazán hatékonyan segíteni, akár bent a tanórán is. Kiemelhetnék a problémás gyerekeket, odaülhetnének azok mellé, akik valamilyen okból lemaradnak óra közben, mert nem értik az anyagot, és ahelyett, hogy széttrollkodnák az órát, a segítő pedagógus leköthetné őket, ott, helyben segíthetne lépést tartani az órával. 

Mi a gondja a kormányzatnak az ő béremelésükkel? 

Kötik az ebet a karóhoz, mondván, hogy nem hajlandóak a garantált bérminimum plusz 7 százaléknál nagyobb összegtől eltérni. Meglehetősen cinikus az érvelésük, ugyanis arra hivatkoznak, hogy az ő fizetésük minden évben emelkedik a garantált bérminimum emelkedésével. Erre mi azt mondjuk, hogy a béremelkedés nem egyenlő a béremeléssel. Amit mi, szakszervezetek követelünk, hogy a 2023-ban elmaradt pedagógus-béremelés miatt a „kasszában ragadt” tartalék összegét fordítsák közvetlenül az iskolai segítők béremelésére. Ha ezt elfogadná a kormány, az plusz 20 százalékos béremelést jelentene ebben a körben, és akkor egy kicsit helyreállna a „világ rendje”. Be kell látnunk, az pedagógusoknak adott bértömeg idei emelésével a tanárok és a segítők keresete nagyon elszakadt egymástól.

Eltekintve a százalékoktól, mennyi pénzről van szó valójában? 

Jelenleg a kormány a gyakornokoknak minimum bruttó 630 ezer forintos fizetést ígér 2025-re, ami a jelenlegi 528 ezer forinthoz képest húsz százalékos emelést jelent. A gyakornoki bér a kiindulási pont, ami azért is fontos, mert ez minden egyéb pótléknak és illetménynek a számítási alapja. Ha ezt biztosítja a kormány, akkor például a túlmunka díja is azonnal 6350 forintra nőne. Ehhez a gyakornoki bérhez viszonyítva kapnák majd az emelt pótlékot az osztályfőnökök, a munkaközösségek vezetői, sőt az igazgató és a helyettesek illetményét is ebből a bérből kalkulálnák ki a jövőben. Mekkora összegről van szó országos szinten? Jövőre, úgy tudom, 300 és 350 milliárd forint között lesz a magyar költségvetésben a pedagógusok béremelésére szánt keret. Első körben a teljes összeget a hazai költségvetésnek kell állnia, vagyis egy részt előfinanszírozna a kormány, amit az Európai Unió valamikor a tavasz végén, ahogyan az idén is, visszafizetné a kormánynak. Reméljük, hogy a brüsszeli pénzügyi viták miatt ezt a forrást nem zárják el, és akkor jövőre is számíthatnak a tanárok a korábban beígért fizetésemelésre. És van még egy fontos dolog: a kormány a hét eleji megbeszélésen azt is bejelentette, hogy a teljesítményértékelés anyagi fedezete a költségvetésben megjelenik majd, vagyis szeptemberi kifizetése nem függ az uniós támogatásoktól.