Rogán Antal ezekért az ügyekért kerülhetett fel az amerikai szankciós listára

Mint arról mi is beszámoltunk, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője keddtől szerepel az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) Különlegesen Kijelölt Állampolgárok és Blokkolt Személyek Listáján (SDN-lista). Erre a listára azok a személyek, cégek és szervezetek kerülnek fel, akiket az Egyesült Államok kormányzata különféle okokból pénzügyi és gazdasági szankciók alá helyezett. Ennek következményeként az Egyesült Államok területén vagy amerikai személyek birtokában lévő összes Rogán Antalhoz köthető vagyon zárolásra került. A listán szereplőkkel tilos üzletelni az Egyesült Államokban.

Az Átlátszó összeállított egy listát azokról az ügyekről, amelyek indokolhatták a szankciót:

Helikopterrel a lagziba

A Népszabadság írta meg 2016-ban, hogy Rogán és családja helikopterrel ment egy Szabolcs megyei lakodalomba. Ez óránként negyedmillió forintba kerülhetett a politikusnak. A helikoptert üzemeltető cég vezetője sietett Rogán segítségére. Azt nyilatkozták, hogy ők ajánlották fel Rogán Cecíliának (Rogán akkori feleségének) az utazást, akinek cégével barterszerződést kötöttek. Az érintett cég, a Fly-Coop Kft. azóta is jól működik: a honvédség nettó 104 millió forint keretösszegért bérel tőlük repülőgépeket ejtőernyős kiképzéshez. 

Letelepedési kötvény-biznisz

A letelepedési kötvény lényege az volt, hogy a megvásárlásával uniós tagországon kívüli állampolgár schengeni tartózkodási engedélyt, illetve hat hónap után letelepedési engedélyt szerzett, amellyel szabadon utazhatott, céget alapíthatott a schengeni övezetben. Utóbbi érvényessége határozatlan idejű, élethosszig tart, továbbá családtagok is jogosultságot szerezhettek családegyesítési céllal. A letelepedési államkötvény forgalmazói kizárólag erre a célra jöttek létre, többnyire offshore országokban. A letelepedési kötvény-konstrukció kidolgozását Rogán Antal kezdeményezte az országgyűlési gazdasági bizottságának elnökeként 2012-ben.

A Transparency International Magyarország és a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest megállapította, hogy a letelepedési kötvény program „összességében érdemi hasznot nem hozott, sőt, 30 milliárd forintot buktak az adófizetők a programon, miközben súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek jutottak be az országba komoly ellenőrzés nélkül”.

Találmány biznisz

Rogán Antal két társával, Csík Balázzsal és Lengyel Csabával közösen 2015. május 29-én jegyzett be egy elektronikus-aláírási technológiát. A találmányt 2016-ban házon belül rövid időre továbbadták: mindhárman eladták jogosultságukat a Pozsgai Petra tulajdonában lévő MobilSign Kft.-nek. A találmány után 2023-ban Rogán Antal 204 millió, 2022-ben 288 millió találmány hasznosítási díjat kapott a cégtől.

Állami támogatások, hitel a családnak

Obrusánszki Barbara, Rogán Antal új neje és annak szülei – két további társukkal – még az esküvő előtt, novemberben szerződtek 1022 hektár földbirtok adásvételéről. A dokumentumok szerint a vételár oroszlánrészét a kormányzati irányítás alatt álló Budapest Bank 1,58 milliárdos hitele fedezte volna. Rogán később tagadta, hogy az adásvételre sor került volna.

A cégbíróságon fellelhető dokumentumokból kiderült, hogy Rogán apósa mindössze hétszázötvenezer forintért szerezte meg egy nyíregyházi mezőgazdasági szaktanácsadó vállalkozás negyedét, ami nem sokkal korábban 2,232 milliárd forint vissza nem térítendő állami forrást kapott támogatott mezőgazdasági szaktanácsadásra az uniós finanszírozású vidékfejlesztési program keretében.

A Nemzeti Kommunikációs Hivatal és a propagandagyár

Nemzeti Kommunikációs Hivatalt (NKOH), 2014-ben hozták létre azzal a céllal, hogy „a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek (…), illetve a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok olyan kommunikációs és szervezetfejlesztési tevékenységet végezzenek, amelyek összhangban állnak a kormányzati célokkal.”

Ennek elérésére a kormány kötelezővé tette valamennyi állami intézménynek és cégnek, hogy a kommunikációs beszerzéseiket előzetesen bejelentse jóváhagyásra az NKOH-nak. Ezután az NKOH dönt arról, hogy a szervezetek által igényelt kommunikációs szolgáltatások milyen módon kerüljenek beszerzésre. 

A több milliárdos, több évre szóló keretmegállapodásokra csak néhány cég tudott jelentkezni, majd referencia híján már szinte senki, pár év alatt eljutottunk oda, hogy az állami kommunikációs és rendezvényszervezési megrendelések nagy része egyetlen kormányközeli cégcsoportnál, Balásy Gyula cégeinél landol, miközben teljes mértékben átláthatatlanná vált az, hogy konkrétan miért és mennyit fizet az NKOH.

További részletekről és más gyanús ügyekről az Átlátszó cikkében olvashatnak.