Trump hű hívei irányítják Washington külpolitikáját – már ha az elnök engedi

A „kubai” külügyminiszter

A kubai bevándorlóktól származó Marco Rubio 2010 óta tagja a Szenátusnak, ahol külpolitikai kérdésekben héjának bizonyult, keményen lépett fel a Kínával, Iránnal, Venezuelával és Kubával folytatandó amerikai politika kérdéseiben. A Ház külügyi bizottságában a fő kritikusa volt az Obama- és a Biden-kormány latin-amerikai politikájának, nevezetesen „engedékenységének” Kuba és Venezuela iránt. Rubio erős katonai költségvetést támogat és több ízben szállt síkra azért, hogy amerikai katonai beavatkozással vessenek véget bizonyos válságoknak. Ugyanakkor egyik támogatója volt a törvényhozás mindkét párti csoportjának, amely törvényjavaslatot terjesztett be és fogadott el azzal a céllal, hogy megnehezítsék Trump számára az esetleges kilépést a NATO-ból. 

Ugyancsak osztja Trump (sejthető) álláspontját az ukrán kérdésben, mondván, „a konfliktus holtpontra jutott és annak véget kell vetni”. Bár Rubio rendre keményen foglalt állást Putyin rendszere ellen a múltban, valószínűnek tartják, támogatja majd Trump várható tervét, hogy Ukrajnát tárgyalásra kényszerítse Oroszországgal és hogy az ország ne lehessen a NATO tagja. Rubio azok között a szenátorok között volt, akik a leghangosabban igényeltek kemény fellépést Kínával szemben. Társelnöke volt a kétpárti kongresszusi Kína-bizottságnak, amelynek az volt a feladata, hogy agresszív politikát dolgozzon ki az ázsiai nagyhatalommal szemben és mindenekelőtt foglalkozzék az emberi jogok kínai megsértésével. Négy éve egyik támogatója volt annak a törvénynek, amely előírta, hogy az ujgur kisebbség kényszermunkájával előállított termékeket nem szabad bevinni az Egyesült Államokba. A törvény ma is érvényes.

Rubio 2016-ban maga is indult az elnökségért. A kampányban Trump „kis Marciként” emlegette, és Rubio sem maradt adós. A kampányban többek között azzal vádolta Trumpot, hogy külföldi munkások százait alkalmazta fényűző floridai birtokán – amerikaiak helyett, akik ugyancsak pályáztak az állásokra. Rubio felemlegette, hogy anyja is szobalány volt egy floridai szállodában, de nem kapott munkát Trumpéknál. A két jelölt egy nyilvános vitán két órán át ordítozott egymással, nem takarékoskodva változatos sértésekkel. 

Azután összebarátkoztak. 2019-ben Rubio azok között volt, akik meggyőzték Trumpot: léptessen életbe szigorú rendszabályokat Nicolas Maduro venezuelai önkényuralmi rendszere ellen. Rubio elkötelezett híve Izrael amerikai támogatásának. Amikor megkérdezték, mi a véleménye a sok palesztin polgári áldozatról, kijelentette: „véleményem szerint azokért száz százalékig a Hamász felelős”. 

Miután Rubio az elmúlt 14 évben nem egyszer dolgozott együtt demokrata párti társaival a Szenátus külügyi és hírszerzési bizottságában, a testület várhatóan gond nélkül megerősíti majd jelölését. A Külügyminisztériumban hír szerint megkönnyebbüléssel fogadták a hírt, hogy ő veheti át a tárca vezetését. Eddig úgy tűnt, hogy Richard Grenell, a korábbi berlini amerikai nagykövet kerül a tárca élére, aki a német fővárosban is hírhedt volt barátságtalan, agresszív magatartásáról, melyet nyilván továbbvitt volna a minisztériumba. Trump egyébként a külügyi tárca létszámának jelentős csökkentését tervezte, de remélhető, hogy Rubio ezt nem fogja támogatni. 

Kommandós-veterán nemzetbiztonsági tanácsadó

Trump választottja a nemzetbiztonsági tanácsadói tisztre ugyancsak floridai: Michael Waltz, a washingtoni Képviselőház tagja, korábban 27 éven át a Nemzeti Gárdában, majd speciális kommandókban, a Zöldsapkásoknál szolgált tisztként a Közel-Keleten, Afganisztánban és Afrikában. Trump és Waltz kapcsolata egyébként korábbról ered. Így 2020-ban, amikor az elnök engedélyt adott a Szulejman iráni tábornok elleni halálos csapásra, Waltz a kevés republikánusok egyike volt, aki a Fehér Házban tájékoztatást kapott az ügyről. 

Az 50 éves politikus ugyancsak a Kína elleni kemény politika elkötelezett híve, egyik kezdeményezője volt a pekingi nyári olimpiai játékok bojkottjának és szorgalmazta, vonják felelősségre a Covid-járvány kínai felelőseit. A Ház katonai, hírszerzési és külügyi bizottságának tagja, felesége belbiztonsági tanácsadó volt Trump első kormányában. Waltz terrorelhárítási szakértőként szolgált Dick Cheney korábbi alelnök mellett. Több szakaszban is járt tisztként Afganisztánban és hevesen ellenezte, hogy nagyobb egységeket vonjanak ki onnan mindaddig, míg nem tudják biztosítani, hogy a talibánok ne szövetkezzenek az al-Kaidával. 

Trump nagy támogatója, a Fox News adásában a minap kijelentette: Trump „nagyon világosan megmondta, hogy az ukrajnai háborúnak valamilyen módon véget kell vetni, a korlátlan pénzküldés nem stratégia”. Az NPR közszolgálati adón a napokban így beszélt: „teljesen észszerű, ha Trump tárgyalni kíván az orosz elnökkel. Meg kell állítani az oroszokat, mielőtt azok bevonják háborúba a NATO-t és benne az Egyesült Államokat. Ám ha Putyin nem akar együttműködni, Amerikának van lehetősége, leveheti a korlátozásokat azokról a nagy hatótávolságú fegyverekről, amelyeket Ukrajnának is szállítottunk”. Waltz egyúttal, Trumppal összhangban, sürgette, hogy az európaiak vállaljanak sokkal nagyobb részt a közös védelemben.
 
A deportálások vezetője

Trump nagy ígéretének beváltása, az illegálisan az országban tartózkodó migránsok millióinak tervezett deportálása Steven Miller feladata lesz, együttműködve Thomas Homannal, a Bevándorlási és Vámhatóság vezetőjével, akit az elnökjelölt „határ-cárnak’ nevezett ki. Miller, Trump egyik jobbkeze volt a választási kampányban, s most várhatóan fehér házi stábjának helyettes vezetője lesz. Megbízását e feladattal eleve helyeselte az alelnök, J.D. Vance és ifjú Donald Trump. 

Homan nemrég a CBS tv-ben elmondta, hogy az apparátus megerősítésével és a letartóztatandó célszemélyek kijelölésével előkészítik már a deportálásokat. „Ha valaki törvényellenesen belép egy országba, az bűncselekmény. Márpedig ösztönzi az illegális bevándorlást, ha ennek nincsenek következményei” – fogalmazott. Miller egy korábbi interjúban a New York Timesnak arról beszélt, hogy már évek óta dolgoznak az illegálisok kiszállításának tervein. Arra készülnek, hogy táborokba gyűjtik össze az érintetteket, mielőtt kiutasítják őket az országból. 

„Civil” ENSZ-nagykövet

Míg a várható külügyminiszter és nemzetbiztonsági tanácsadó rendelkezik kül- és katonapolitikai tapasztalatokkal, ugyanezt nem lehet elmondani Elise Stefanikról, az új amerikai ENSZ-nagykövet-jelöltről. A 40 éves New York-i képviselőnő arról beszélt, hogy „erős vezetéssel megteremtett békét” szeretne a világ színpadán. Stefanik ugyan dolgozott a Képviselőház katonai és hírszerzési bizottságában, de szakmai tapasztalatai igen szerények. Ugyanakkor ő is Izrael határozott támogatója. Vezető szerepe volt a kongresszusi meghallgatásokban, melyek után több fontos amerikai egyetem rektora lemondott. A törvényhozók azt hiányolták, hogy nem szálltak szembe az arab diákok Izrael-ellenes megnyilvánulásaival. Egyébként Elon Musk, Trump egyik fő tanácsadója és mások azért ellenzik Stefanik kinevezését, mert Waltz-cal immár a második republikánus képviselő lenne, aki otthagyja a Házat és ezzel könnyen veszélybe kerülhet a republikánusok minimális többsége a testületben. 

Trump egyébként öt külügyminisztert foglalkoztatott első, négy éves ciklusában, akik 12 naptól 2 évig terjedő ideig bírták ki. Az elnök három nemzetbiztonsági tanácsadójától vált meg 4 éve alatt, az elsőtől már hetek után és ketten riasztó tapasztalataikról számoltak be könyveikben Trump Fehér Házáról. Az ok: a szakértők ellenezték az elnök irracionális döntéseit, így a kivonulást Szíriából vagy a megegyezés-keresést Észak-Koreával. Így utódaikon nem kevés múlik majd, amikor egy, a világpolitikában, a diplomáciában teljesen képzetlen, öntörvényű, bírálatot nem tűrő elnök alatt dolgoznak.