Az Államkincstár kellett ahhoz, hogy tavaly tartalék keletkezzen a kormányhitel törlesztésére

Az idei pécsi költségvetésről tartott tájékoztatót a sajtónak Péterffy Attila független polgármester és Ruzsa Csaba alpolgármester szerdán kora délután. 

A polgármester kiemelte, a stabilizáció és a változás költségvetése a 2020-as, amelyben az egyik láb a 8,54 milliárd forintos kormányhitel, amelyet jelen állás szerint december elejéig kell visszafizetni. Péterffy hangsúlyozta, hogy szó nincs arról, hogy ezt az "örökséget" ne akarnák visszafizetni, viszont ezt olyan módon akarják tenni, hogy közben a gazdaságfejlesztést is el tudják indítani, de nem szabad, hogy a városüzmeltetésre ennek hatása legyen.

(Mint ismert, a keddi közgyűlésen a többség a korábban már ebben a cikkben vázolt három opció közül a C-variánst fogadta el. Ez arról szól, hogy ha a pécsi önkormányzatnak sikerül letárgyalnia a kormánnyal a törlesztés átütemezését, akkor 2,41 milliárd forintot ad át idén, valamint a kormányhitel miatt 12,5 milliárd forintos értékben elzálogosított épületekből fedezi a maradék 6 milliárdnyi adósságot.)

A polgármester az első újságírói kérdésre elmondta, a C verzió esetében is tárgyalni kell a kormánnyal, mert egyelőre az sem eldöntött tény még, hogy az állam egyből átveszi az ingatlanokat, vagy eladja, és akkor tekintia tartozást megfizetettnek, vagy az önkormányzat értékesít, és a befolyó összeget átadja. Péterffy Attila és Ruzsa Csaba kifejtette, hogy nagyon sok a jelzálog alatti ingatlan, de például már jelezték a Belügyminisztériumnak, hogy a Kodály Központról levehetik a jelzálogot, ugyanis azt a 12,5 milliárdos kormányhitel azon 3 milliárd forintos része miatt jegyezték be, amelyet 2018 végéig visszafizetett az önkormányzat.

Ruzsa Csaba alpolgármester arra is kitért, hogy az ingatlanos megoldáshoz azért ragaszkodnak, mert az ingatlanokat itt helyben kell hasznosítani. Kiemelte, hogy a stratégiai ingatlanokat (Király utcai üzletek, ipari parkok, bérlakásállomány) nem vonják be az átadandó ingatlanok körébe.

Az is lehangzott, hogy az a 2,41 milliárd forint, amit a Fidesz szerint a korábbi városvezetés spórolt meg, az leginkább azért maradhatott meg egy külön számlán, mert az Államkincstár erősködött, hogy azt az előző városvezetés tegye félre, ne költse el másra. Ehhez kapcsolódóan Ruzsa Csaba hozzátette, hogy tavaly az önkormányzat megtakarítási számláján 4,7 milliárd is volt, de ebből 2-2,3 milliárdot elköltött az előző városvezetés. A jelenlegi városvezetés pedig azért szeretné, ha a 2,41 milliárd forinton felül az ingatlanokból fedeznék a tartozás további részét, mert úgy a beérkező jövedelmeket már gazdaságfejlesztésre lehet fordítani - hangzott el.

Az Államkincstár kapcsán a polgármester és az alpolgármester is kijelentette, a továbbiakban is számítanak a jelenlétükre, a tartozás megfizetése után is, hogy legyen egy független, az állam által elismert szervezet, amely folyamatosan nyomon tudja követni a pécsi költségvetés alakulását. A Pécsi STOP kérdésére azt is elmondta a két városvezető, hogy most is remek a kapcsolat az Államkincstár helyi szakembereivel, az idei büdzsét is az ő véleményüket is kikérve állították össze, és szeretnék, ha a jövőben, a tartozás megfizetése után is maradnának egy úgymond megfigyelői szerepkörben az önkormányzat mellett. Jelenleg még minden nagyobb önkormányzati kiadásnál szükség van az Államkincstár engedélyére - hangzott el.

A Pécsi STOP másik kérdésére Péterffy Attila elmondta, a törlesztés átütemezése miatt alapvetően a Belügyminisztériummal és a Pénzügyminisztériummal vannak kapcsolatban (illetve e két tárca egymással is egyeztet), a költségvetést érintő dolgok miatt pedig az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális és sport államtitkárságaival is egyeztetnek. 

Péterffy Attila egy újságírói kérdésre válaszolva elmondta, múlt héten futott be Varga Mihály pénzügyminiszter válaszlevele az ő több hónapja elküldött levelére, amelyben a miniszter azt kérte a városvezetéstől, hogy tárgyalás előtt vázolják fel, mi az akadálya a törlesztésnek, és tegyenek javaslatot a megoldásra. A polgármester hozzátette, hogy mivel a költségvetés elfogadása előtt az utolsó pillanatban érkezett a levél, ezért megvárták a közgyűlést (hogy elfogadják az idei büdzsét), és ezután rövidesen válaszolnak a miniszternek.