Drasztikusan megterhelné Pécset, ha idén kellene kifizetni a teljes 8,54 milliárdos kormányhitelt

Március 10-én ül össze ismét a pécsi közgyűlés, az első napirend pedig az idei évre szóló költségvetés elfogadása lesz, amit alaposan beárnyékol a tény, hogy jelen állás szerint idén december elsejéig vissza kell fizetni a 8,54 milliárdos kormányhitelt. (Az idei költségvetés az adósság törlesztése mellett a gazdaságfejlesztésen és a zöld programokon alapul, ez a három alappillére.)

Mint ismert, egy 9,54, illetve egy külön 3 milliárdos kormányhitelt kapott 2017 végén és 2018 elején az előző fideszes városvezetés, miután 2017-ben kiderült, hogy legalább 7 milliárdos lyuk tátong a költségvetésben, dacára annak, hogy a 2014-es állami adósságátvállalás után elvileg lenullázódott az önkormányzat adóssága. A külön 3 milliárdos likvid hitelt 2018 végéig kellett visszafizetni, és az előző fideszes vezetés a "maradék" 9,54 milliárdos hitelből egymilliárdot törlesztett tavaly. 

Péterffy Attila független polgármester a legutóbbi közgyűlésen is elmondta, hogy már egy ideje jelezték a kormány felé, hogy szívesen tárgyalnának a maradék hitel törlesztési ütemének megváltoztatásáról, ám eddig nem kaptak választ. A helyi Fidesz nagyot aggodalmaskodott a közgyűlés előtt a város helyzetén egy baráti sajtótájékoztatón, csak valahogy elfelejtették, hogy a jelenlegi helyzet az előző fideszes vezetésnek köszönhető leginkább.

A mostani előterjesztésben - amit a polgármester szignózott - a városvezetés több lehetséges opciót is feltüntetett, illetve ezek hatásait is leírta, hogy hogyan lehetne törleszteni a kormányhitelt. Az is szerepel benne, hogy a tavalyi adóforintokból 2,41 milliárdnyit a Magyar Államkincstár javaslatára elkülönítettek, így idén ez az összeg már biztos, hogy a törlesztésre fog menni.

A legrosszabb opció

Az első, és egyben legrosszabb opció az, ha nem sikerül elérni a törlesztés átütemezését, és még idén ki kell csengetni a 8,54 milliárdot. 

Ebben az esetben a buszközlekedésben járatok megszüntetése és visszavágása jönne, elbocsátások lennének, és a tervezett béremelés sem következne be. Emellett az idénre tervezett útfelújítás és kátyúzás teljesen elmaradna, valamint a közvilágítást is 10 hónapra lekapcsolnák, egyes városrészek sötétségbe borulnának. A szociális, egészségügyi és kulturális intézményeknél a dologi és beruházási kiadások megszorítása jönne, ami miatt

"sem a közüzemi díjakat, sem a 2 milliárd forint feletti közétkeztetést nem tudja az önkormányzat teljesíteni. Ez azt jelenti, hogy a bölcsődék, óvodák és idősellátó intézmények esetében kell jelentős korlátozásokat bevezetni, alapvetően ezen intézmények egy részét időlegesen szükségessé válhat bezárni is.

Az intézmények esetében a kiadások nem teljesítése miatt közel 2 milliárd forint összegű normatíva visszafizetési kötelezettsége is keletkezik az Önkormányzatnak. A bevételkiesés okán a támogatások visszafizetéséhez további ingatlanokat is a visszterhes állami támogatás teljesítéséhez kellene felajánlani"

- olvasható a dokumentumban.

Ezen opció alatt szerepel az is, hogy ezt nem fogja vállalni az önkormányzat, ezért próbál meg más alternatívákat találni (ezek mindegyike azzal számol, hogy a kormány engedi a törlesztés átütemezését).

2023-ig évi 2,043 milliárd visszafizetése - továbbra is kényszerpályán maradna Pécs

A második opció az, hogy az idei 2,41 milliárd mellett az önkormányzat vállalja, hogy 2023-ig évente 2,043 milliárd forintot fizet vissza. 

"Évi 2,043 milliárd forint teljesítés éves szinten gyakorlatilag azt jelenti, hogy az előző városvezetés a felelőtlen gazdálkodásával felélte a város jövőjét az elkövetkező 3 év tekintetében. A valódi probléma az, hogy ezzel a vállalással a város kényszerpályán mozog. Megszűnik a város saját jogú fejlesztési lehetősége, csak külső forrásokból képes megvalósítani új fejlesztéseket. Ez nagyon komoly hátrányt okozhat a befektetők vonzása tekintetében, mivel ez esetben sem ipari csarnokfejlesztések, sem irodaházfejlesztések előkészítésében nem tud részt venni"

- áll az előterjesztésben. 

Az előző vezetés alatt jelzálogba adott ingatlanok egy részét adná át a városvezetés az államnak

A harmadik opció azzal számol, hogy az előző fideszes városvezetés mintegy 12,5 milliárd forint értékben adott jelzálogba városi ingatlanokat (köztük a Kodály Központot is) a kormányhitel miatt. Ezeket derítené fel a mostani városvezetés (hogy pontosan mely ingatlanokról is van szó), és a nem stratégiai ingatlanokat a kormányhitel megváltása fejében adná át az államnak a jelenleg megspórolt 2,41 milliárd forint mellett. 

"A visszafizetés és ingatlankiváltás együttes opciója alapvetően csak akkor jöhet szóba, ha ezzel érdemi gazdaságfejlesztési lehetőségek és források nyílnak meg Pécs számára. A fenti, második javaslathoz képest egy köztes megoldás tágíthatja a saját forrás alapján végzett gazdaságfejlesztési tevékenységeket. Gyakorlatilag ezzel a megoldással lehet visszanyerni a város gazdasági és döntésképességét mintegy egy éven belül"

- olvasható a dokumentumban, melyben arra is kitérnek, hogy továbbra is igényelné a városvezetés a Magyar Államkincstár jelenlétét, hogy az állam lássa, nem termelődik újra a hiány, jól működik a város.

A városvezetés ezt az opciót szorgalmazná, mert ezzel nyílik lehetőség előttük a gazdaságfejlesztés elindítására, ezzel számolva készítették el az idei költségvetéstervezetet.

Folyamatos kontrolling, támogatási alapok, adóbevételek

Az idei évre 14,08 milliárd forintnyi helyi adóbevétellel számol a városvezetés, amely szerint az előző években ez a bevétel alul volt tervezve. 

Az intézményeknél kontrollingrendszert vezettek be, amivel havi szinten lehet látni, hogy mennyi forrást használtak fel. Emellett fejlesztési és működési támogatási alapokat hoztak létre, amelyekkel - az intézmények dologi kiadásai, illetve a beruházási ráfordítás igényei részleges átcsoportosítása révén - az intézmények csak a szükséges és fedezettel rendelkező fejlesztéseket tudják megvalósítani. A folyamatos kontrollinggal érhető el az előterjesztés szerint szükséges fejlesztések megtervezhetőek és elvégezhetőek, és garantált, hogy a kereteket nem lépik túl. A Janus Pannonius Múzeumhoz és a Pécsi Ellátó Központhoz pedig pénzügyi felügyelőket neveznek ki, a cél pedig a

"hosszú távú, konzekvens és reális költségvetési tervek kidolgozása a területeken. A múzeumok esetében a bevételtermelő funkciók feltárása is külön figyelmet kap"

- áll az előterjesztésben.

Gazdaságfejlesztés:

Négy fő irányt határozott meg a városvezetés ebben a témában:

• gazdasági infrastruktúra fejlesztése (iparcsarnokok építése, irodaház-építések támogatása és tervezésének elindítása; kis- és középállalkozások támogatása).
• munkaerőpiaci kapacitások fejlesztésének támogatása mérnöki és informatikai területen,
• munkaképes lakosság számának növelése: fiatalok itt tartásának és hazahozatalának programja, telekelőkészítés, bérlakások fejlesztésének megtervezése,
• városi gazdaságfejlesztési alap kialakítása forrásteremtés és helyi gazdasági szereplők fejlesztése érdekében

A gazdasági infrastruktúra-fejlesztésnél az alapvető probléma a városvezetés szerint az, hogy a meglévő csarnokok és területek kicsik, nagyobb, összefüggő területeket kell kialakítani. Idén ezen munkálatoknak a tervezése fog zajlani, erre 35 millió forintot különítettek el.

Egyablakos ügyintézés kiterjesztése és vállalkozói hűségprogram

Ezzel kapcsolatban adatbázis és egyeztetsi rendszer kiépítését tervezi a városvezetés, mellyel a vállalati fejlesztéseket lehet támogatni és az adminisztrációs terheket csökkenteni. A vállalkozói hűségprogram idén lesz megtervezve a vállalkozók segítségével, várhatóan 2021-ben indul el. Erre a célra 9,8 millió forintot szánnak.

Pécsi mérnökképzés támogatása

Az önkormányzat 5 éves támogatási programot indít, hogy a Pécsi Tudományegyetemen több mérnököt képezzenek. Ennek kapcsán idén 8,3 millió forint támogatást nyújtanak a hiányszakmákkal kapcsolatos egyetemi humánerőfejlesztésekre (oktatók számának emelése), hogy Pécsett minél magasabb számban legyenek elérhetőek mérnökök és magas műszaki végzettséggel rendelkező szakemberek.

Informatikai innovációs központ elindítása

A kisebb informatiki cégektől olyan megkeresést kapott az önkormányzat, hogy jó legyen egy központ, ahol közösen tudnának dolgozni és bemutatni a fejlesztéseiket. A cél az, hogy a belvárosban egy felújított ingatlant tudjon erre a célra kialakítani az önkormányzat, Idén erre 5 millió forintot ad a városvezetés, de az egyetemmel is felvette a kapcsolatot, mert ott is zajlik egy hasonló céló pályázat előkészítése, amit támogatni fognak.

Hazaköltözési támogatás, bérlakásépítés

Az előterjesztés szerint több nagyobb cég is jelezte már az önkormányzatnak, hogy helyi kapacitását bővítené, ám ahhoz megfelelő szakemberek kellenének, de azok legtöbbje vagy a fővárosban, vagy külföldön él. Ezért a városvezetés egy csomagot alakít ki, amelyre 9 millió forntot célzott elő. A lényege pedig az, hogy a bővítést vállaló cég kap egy támogatást, amiből Pécsre tudja telepíteni a megfelelő szakembert, akár családjával együtt.

Ehhez kapcsolódik a fiatalok hazahozatalát célzó intézkedés is, aminek a lényege bérlakásépítés, illetve előkészített építési telkek kialakítása. Ennek kialakítására és kommunikációjára 13 millió forintot szánnak idén.

A fentebbihez szorosan hozzátartozik z önkormányzati bérlakásprogram, amely során egyes önkormányzati lakásokat felújítanak, másokat eladnak, vagy bontanak, és az ebből befolyó összeg a lakásalapba fog kerülni, valamint energetikai fejlesztéseket is végre kell hajtani a lakásállományon. A helyi építőipar bevonásával számolva új önkormányzati bérlakások létrehozását is tervezik. Erre 168 millió forintot irányzott elő a városvezetés.

Városi gazdaságfejlesztési alap létrehozása, városmarketing

Az előterjesztés szerint egy gazdaságfejlesztési alapot is létrehoznának, amely nyereségtermelő beruházások indítását támogatnák. Az alap kialakítására, hatósági bejegyzésére koncentrálnak idén, 15 milliót szánnak a munkára.

A városmarketinget is erőítené az önkormányzat, és több nemzetközi rendezvényen is megjelenne. Az önkormányzat azt már kikutatta, hogy Pécsnek a kulturális jellegű rendezvényeken túl egy jelentős műszaki-innovációs rendezvénnyel kellene megjelennie. Ez jól is jöhet, mert az előterjesztés szerint a helyi vállalatok nehezményezték, hogy a helyi cégek eredményei nem kapnak megfelelő helyet a bemutatkozásra. Idén elindul a tervezése egy ilyen rendezvénynek (plusz a további kutatások, erre 12 milliót szán a városvezetés), maga a rendezvény 2021-ben jöhet.

Zöldítés és okostechnika mindenek felett

Az adósságtörlesztésen és a gazdaságfejlesztésen túl fontos pillére még az idei költségvetésnek a zöldítés, illetve az okostechnológiai eredmények beépítése a városüzemeltetésbe. 

Ennek kapcsán az előterjesztésben olvashatóak szerint tesztüzemmódban a belvárosban bevezetik majd az okos parkolást, amellyel valós időben, egy applikáción keresztül lehet nyomon követni az üres parkolóhelyeket - ezáltal csökkenhet a CO2-kibocsátás. Emellett a pécsi közösségi bicilirendszert is fejlesztenék tovább, mint ahogy az elektromos buszok beszerzése is terítéken van (10 busz van jelenleg betervezve, az elsők tavasszal érkezhetnek Pécsre, de a kormány is hirdetett egy e-buszprogramot, amihez az önkormányzat szerint csatlakozni kell).

A tervek szerint helyi mobil- és internet lakossági flotta kialakítását is tervezik.

Közbiztonság és közlekedésbiztonság

A közbiztonság és közlekedésbiztonság növelése érdekében az önkormányzat idén és jövőre 38 gyalogátkelőhely (zebra) teljes felújítását tervezik 51 millió forintból. 

Pécs-Keleten a Szeptember 6. téren egy közös szolgálati helyiséget újít el 4,8 millió forint értékben az önkormányzat, melyet a rendőrség, polgárőrség és közterület-felügyelet használhat. 

Növelni fogják a közterületi kamerák számát is, amelyhez 6 újabb közterület-felügyelőt is felvesznek (utóbbira 19 millió forintot szánnak).

Az útfelújításoknál egy hosszabb távra előrelátó rendszert kíván kialakítani az önkormányzat, melynek lényege az, hogy ne kelljen egy-egy frissen aszfaltozott útszakaszt újra- és újra felbontani rövid időn belül, mert egy másik szolgáltatónak akkor jut eszébe, hogy valamit cserélnie kell a szakaszon (nyilván a vis-maior helyzetek más elbírálás alá esnek). Egy felújított útszakasz esetén 5 év lenne az, amíg nem lehet újra felbontani, az ezt megszegő cégekkel szemben bírságot is kész kiszabni az önkormányzat a tervezet szerint.

Bérfejlesztések az önkormányzati cégeknél, intézményeknél

Az óvodák, bölcsődék és szociális intézményi kör esetében a jogszabály által meghatározott béremelési igényeket és az érdekképviseletek által kért cafeteriát betervezték a költségvetésbe a dokumentum szerint. A BIOKOM esetében már sikerült megállapodni az idei évi bérfejlesztésről, ezt szeretné a városvezetés a következő két évre kiterjeszteni, a Tüke Busznál pedig folynak a tárgyalások egy többéves bérfejlesztésről, erre külön fedezetet is beállítottak a cég költségvetésében. 

Az önkormányzati cégeknél a párhuzamosságokat fel kívánja számolni a városvezetés működési és költség szempontból, és a műszaki szakértők által a reálisnál magasabb díjazásúnak ítélt szerződéseket újraversenyeztetik. Emellett az ügyvédi szerződéseket is felülvizsgálják.

A cégek hiteleit is át fogják vizsgálni, és megversenyeztetik, hogy olcsóbb legyen a törlesztésük (a két legnagyobb a Tüke Busz 3, és a Pécsi Városfejlesztési Zrt. 3,7 milliárdos hitele).

Egyes önkormányzati cégeknél kikötik, hogy a tulajdonos önkormányzat felé osztalékot fizessenek (ez az előterjesztés szerint a PÉTÁV-ot és a Tettye Forrásház Zrt-t érinti, a két cégnek idén összesen 150 milliót kell fizetnie.

Állami hozzájárulást kér a sporthoz az önkormányzat

Az előterjesztésből kiderül, hogy a PSN Zrt-nek az önkormányzat idén is, mint tavaly, 159 millió forintot szán. A cégnél az idei évi taó-keretek 85 százalékos feltöltöttségen állnak, és már a következő taó-évre szólóan is elindult a feltöltés. Mivel tavaly az állam 890 millió forintot adott célzottan a cégnek, így az önkormányzat idén is kérne a kormánytól pénzt, igaz kevesebbet, 750 millió forintot. Ha ezt megkapja a város, úgy folytatni tudja a sportstruktúra átalakítását, amellyel 2021-ben már 500 milliónál kevesebb állami támogatásra lenne csak szükség. 

Az előterjesztés szerint idén a város költségvetésének bevételi oldala 63,815 milliárd forintra van kiszámolva (és ennyi a kiadási oldal is).