Most jelentkezett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő a Zsolnay-gyár kötbéréért, 140 milliót akarnak a várostól

Interjút adott az önkormányzati lapnak Péterffy Attila pécsi polgármester, aki több témát is érintett a beszélgetésben. 

Az egyik téma eléggé homlokráncoltató, ugyanis az októberben megválasztott polgármester arról számolt be a lapnak, hogy a Zsolnay Porcelánmanufaktúra kapcsán - amit 2013-ban adott el az akkor még fideszes városvezetés Bachar Najarinak, aki többségi tulajdonos lett a patinás gyárban - nemrég bejelentkezett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., hogy akkor kérné a 140 millió forintos kötbért. 

"A pécsi Zsolnay-gyár nem megfelelő volumenű termelése miatt 140 milliós kötbért kíván az önkormányzattal szemben érvényesíteni az állami cég. Jó sok évet kellett visszamenniük az időben ehhez. Amikor a nemzeti vagyonkezelőtől annak idején megkapta a tulajdont a város, akkor kötbér-kötelezettséget vállalt arra az esetre, ha a Zsolnay nem valósítja meg az előírt volumenű gyártást. Amikor a Zsolnayt a város eladta, ezt a kötelezettséget kötelessége lett volna átvállaltatni a vevővel, de ennek nem tett eleget – erről jogerős bírósági döntés is van –, ezért a kötbér rajta ragadt"

- mondta el a lapnak Péterffy.

A polgármester szerint azért az furcsa, hogy az elmúlt években ezt a kötbérigényt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő nem érvényesítette a város felé, most viszont, hogy ellenzéki többség nyert az önkormányzati választáson, most megjelent. 

Több éves történet áll a kötbérezés mögött

Egy 2017-es Átlátszó-cikk szerint ezt a kötbérkötelezettséget még egy 2005-ös kormányrendelet írta elő Pécs városának azért, hogy az önkormányzat ingyen kapta meg tulajdonul az államtól. A feltétel az volt, hogy ha 

"a porcelánmanufaktúra Zsolnay-termékek gyártásából és értékesítéséből származó éves árbevétele nem éri el a nettó 800 millió forintot",

akkor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő részére a pécsi önkormányzat kötbérként

"5 millió forint összeget és minden 50 millió forint összeg elmaradás után további 5 millió forint összeg kötbért köteles fizetni."

A cikk szerint anno 2013-ban a pécsi önkormányzat szerződésben vállalta azt, hogy kezdeményezi az MNV-nél ennek az eltörlését, 

"Bachar Najari pedig tudomásul veszi a kormányhatározatban előírt kötelezettséget, és vállalja, “hogy a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. éves nettó árbevételén belül a tradicionális Zsolnay termékek előállításából és értékesítéséből származó éves árbevétel el kell, hogy érje a 800 millió forint összeget mindazon időpontig amíg a limitált árbevétel Eladók kezdeményezése alapján feloldásra nem kerül"

- olvasható a cikkben, amely megjegyzi, hogy a szindikátusi szerződésben ugyanakkor nem voltak szankciók arra az esetre, hogy ha a többségi tulajdonos nem fizeti a kötbért.

Az MNV az Átlátszó cikke szerint 2016-ban kereste meg a pécsi önkormányzatot, hogy mivel a Zsolnay Porcelánmanufaktúra 2012-2014 között, tradicionális Zsolnay-termékekből származó árbevétele nem érte el a 800 millió forintot, így 65 millió forintot kért kötbérként a kisebbségi tulajdonos önkormányzattól.

Az önkormányzat akkori álláspontja az volt, hogy a többségi tulajdonost terheli a kötbér, Najariék azonban ezt vitatták, mert hogy szerintük a 2012-es kötbér nem rájuk hárul (mert nem volt még akkor tulajdonban az üzletember), a többit pedig azért nem akarták kifizetni, mert hogy 

"a kötbéres megállapodást Péccsel kötötte az MNV, és Najari semmi ilyesmit nem írt alá a vagyonkezelővel; másrészt bár a Pécs és Najari által kötött szindikátusi szerződésben szerepel ugyan, hogy Najari tudomásul veszi a Pécs és az MNV közötti kötbér-megállapodást, az viszont nincs benne a szindikátusi szerződésben, hogy Najarinak vagy a többségi tulajdonába került Zsolnay Zrt.-nek kellene kötbért fizetnie az MNV felé"

- áll az Átlátszó cikkében.