Véglegesen eldőlt, hogy a Volvo-gate eljárást meg kell ismételni
A Kúria helyben hagyta a Pécsi Ítélőtábla által hozott, a korábban elsőfokon eljárt Kaposvári Törvényszék ítéletét hatályon kívül helyező és az új eljárásra a Szekszárdi Törvényszéket utasító végzést a pécsi buszbeszerzéssel kapcsolatos büntetőügyben.
A vádirati tényállás szerint 2013-ban Pécs önkormányzata a buszpark cseréjét határozta el, melynek lebonyolítását saját közlekedési cégére bízta. Az egyik vádlott e cég vezetője volt. Társa – aki egy korábbi buszbeszerzés kapcsán ismerte meg a cégvezetőt – még a közbeszerzési eljárás kiírását megelőzően tudomást szerzett a buszok beszerzésére irányuló szándékról, így felvette a kapcsolatot a cégvezető vádlottal.
A témában itt írtunk bővebben:
Csizmadia Péter felelőssége is felmerülhet Pécs legnagyobb korrupciós ügyében
Egy buszértékesítéssel foglalkozó cég ajánlata alapján a vádlottak az eladásra szánt buszokat személyesen is megtekintették, illetve tárgyaltak az eladó céggel, majd a cégvezető vádlott a buszok beszerzési értékeként a buszok tényleges beszerzési értékét lényegesen meghaladó, 3,5 milliárd forint összegről tájékoztatta a cégtulajdonos önkormányzatot. Ennek alapján került sor 2015 februárjában a járműflotta beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárás kiírására. A pályázatra egyetlen pályázó cég jelentkezett, amely a fenti, a tulajdonában nem álló buszokra tett eladási ajánlatot, és amelyet a cégvezetővel a buszok értékesítéséről korábban együtt tárgyaló vádlott képviselt. A cégvezető a pályázatot elfogadta, és a pályázó céggel szerződést kötött, annak ellenére, hogy tisztában volt azzal, hogy a buszok beszerzési értéke lényegesen alacsonyabb volt.
Az önkormányzati cég a vételárat a pályázó gazdasági társaság részére kifizette. Ezt követően a pályázó cég 1,6 millió eurót átutalt a képviseletében az ügylet során eljárt vádlott bankszámlájára, aki az összeget néhány napon belül készpénzben felvette. A pályázaton nyertes cég ezt követően a vételárból tovább 550 ezer eurót utalt egy, az ügyletben ténylegesen nem szereplő személy által képviselet thaiföldi székhelyű gazdasági társaság részére. Az ügylet folytán az önkormányzati céget mintegy 600 millió forint vagyoni hátrány érte.
A Baranya Vármegyei Főügyészség a cégvezetőt, társát és a pályázaton nyertes cég vezetőjét különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás bűntettével, a vételár továbbutalásában közreműködő negyedik vádlottat pénzmosás bűntettével vádolta.
Utóbbi vádlottat az elsőfokon eljárt törvényszék az ügyben tartott előkészítő ülésen pénzmosás bűntette miatt 2 év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, míg a
cégvezető vádlottal szemben az eljárást – halála okán – megszüntette. A további két vádlottat a vád alól felmentette.
A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség nem találta alkalmasnak a felülbírálatra az elsőfokú ítéletet és annak hatályon kívül helyezésére, illetve új eljárásra utasításra tett indítványt. A Pécsi Ítélőtábla az elsőfokon megállapított tényállás orvosolhatatlan hibája miatt hatályon kívül helyezte a Kaposvári Törvényszék ítéletét, de az új eljárásra a Szekszárdi Törvényszéket utasította.
A hatályon kívül helyezés ellen védelmi fellebbezést jelentettek be, ezért a büntetőügy a Kúrián folytatódott. A Kúria 2024. október 8. napján hozott és további fellebbezéssel már nem támadható végzésével helyben hagyta a Pécsi Ítélőtábla döntését.
Az ügy ismételten elsőfokon folytatódik a Szekszárdi Törvényszéken.
