11:00

Páva megköszönte a jelentést, Gulyás Emil (MSZP) ügyrendben kérdezi: miért nem került be a közgyűlés napirendjei közé ez a beszámoló? Hozzátette, a javaslata az, hogy erre reagálhassanak a képviselők most. Páva ezt megadja. Gulyás elmondta, több hónapja próbált megtudni a bizottság munkájáról bármit is, szívesen látna ülési jegyzőkönyveket, ott megszületett javaslatokat, stb. Kunszt Márta (DK) szerint sok újdonság nem volt a beszámolóban, és ami a legfájóbb: nincsenek új irányok kijelölve, hogy merre tovább. Az egyetemmel közös projektekben kellene gondolkodni - magyarázta a képviselő asszony, aki szerint új szemléletmódra van szükség, többek közt az adóbevételek növelésében.

Fogarasi Gábor (Jobbik) szerint már a bizottság összetétele sem volt objektívnek mondható, mert a tagság közül szerinte többen Fideszhez köthetők. Felemlegette, hogy ha ekkora gondok voltak az önkormányzati cégeknél, akkor miért osztogattak még a múlt hónapban is prémiumokat a cégvezetőknek.

Kővári János (ÖPE) szerint 2002 óta - amikor azt várták, hogy az önkormányzat saját lábára áll - lehetett tapasztalni, hogy nem tud megküzdeni a kihívásokkal Pécs: infrastruktúra szempontjából 200 ezer emberre van tervezve, míg az adóereje egy 100 ezren aluli lakosságszámot mutat. A városüzemeltetést korszerű pályára kellene állítani, át kellene gondolni a város fejlődését, az elektromos buszokkal 1,5 milliárdot lehetne spórolni, a fürdő kiépítésének erőltetése helyett az onnan felszabaduló tízmilliárdokat másra is lehetne fordítani - sorolta hosszan az ötleteket Kővári.

Kóbor József (LMP) szerint Hoppál csak propagandaszöveget mondott el, és hozzátette, ő azért emellett kíváncsi arra a 45 oldalra, amit összehozott a bizottság. Decsi István (Fidesz) alpolgármester nagyon megköszönte a bizottság munkáját, és kijelentette, hogy szem előtt fogja tartani az intelmeiket. Gyimesi Gábor (Jobbik) az önkormányzati lakáshelyzetet hozta fel.

Páva megadta újra a szót Hoppál Péternek, aki szerint konstruktív volt a vita, kivéve Kóbor hozzászólását, ami szerinte óvodás duzzogás volt. Hoppál gulyásnak válaszolt, hogy ez nem önkormányzati bizottság volt, így nem is olyan formai követelmények vonatkoznak rá, tehát az ülések jegyzőkönyvei ezért nincsenek. A merre tovább? kérdés nem volt feladata a bizottságnak, csak a tényfeltárás - magyarázta az országgyűlési képviselő. Hoppál szerint az "állami csecsen lógni" ideje - bár kényelmes -, de már rég lejárt, ezért kell új útirányokat keresni, többek közt az egyetemmel is új alapokra kell helyezni az együttműködést.

10:30

Hoppál Péter azzal kezdte, hogy Pécs volt az egyik legnagyobb vesztese a rendszerváltás utáni nehézipari leépítésnek, ám ott az állam állta a leépítési költségeket. A képviselő szerint a város 1990-2000 közt tízéves lemaradással küzdött, részben a délszláv háború és a rendszerváltáskori leépítés miatt, és hozzátette, ez is okozhatta azt, hogy a 2008-tól elinduló gazdasági világválság már viszonylag az elején képes volt galibát okozni a városban.

Arról is beszélt, hogy Pécs a helyi adók bevételében a megyei jogú városok közt eléggé a lista végén volt. Hoppál felemlegette a jutalombotrányt, a létező, de nem létező repteret, a régi parkolási rendszert, síkosságmentességi ügyet, valamint arról is szólt, hogy a gazdaságfejlesztés is koncepciótlan volt. Felhozta még, hogy a vagyonnal sem megfelelően gazdálkodtak, a Zsolnay Porcelánmanufaktúra körülötti tulajdonosváltásait, a kiszervezett buszokat, az ezekre felvett hiteleket - és hozzátette, az EKF-program a gyenge gazdasági teljesítmény miatt nem fenntartható a városnak, kell hozzá az állami segítség, mert 2 milliárd forint éves szinten a fenntartás.

Hoppál szerint a bizottsági dokumentumban szembenéztek mind a 2009 előtti és utáni helyzettel, többek közt a sportfinanszírozással is, amely messze a kötelező feladaton felüli vállalás az önkormányzat részéről - de ilyen az intézmények fenntartása.

A képviselő kijelentette, nagyítóval sem találtak olyat, hogy a Pécsi Tudományegyetem javította volna a Pécs felemelkedéséhez, a város bevételeinek növekedéséhez. Hozzátette, hogy a Modern Városok Programból 24 milliárdot az egyetemnek engedte át, holott lehetett volna ebből útfelújítás, vagy bármi. Ezzel is azt mutatták, hogy a város és a térség katalizálásában szerepet szánnak az egyetemnek, amely az elmúlt évtizedek után képes lesz ezt a szerepet betölteni. Hoppál felemlegette a városi cégeket is, amelyek adósságát 2014-ben nem konszolidálta az állam - ez mai napig 10-12 milliárd forintos hitelállományt jelent.

Azt állapították meg, hogy 1990 és 2018 közt az állami bevételek folyamatos csökkenése, a városi cégek hitelei és az intézményrendszer fenntartása együttesen okozzák azt, hogy a napjainkban sem lehet nullás költségvetést összehozni. Hoppál zárszavában megköszönte Pávának, hogy 8 hónapja felkérte erre az objektív és szakmai áttekintésre, amely munkája a kilábaláshoz járulhat hozzá.

9:45

A nagy tényfeltárás

Hoppál Péter országgyűlési képviselő arról a tényfeltáró bizottságról beszél a pécsi közgyűlés előtt, melyet ő vezetett és arra volt hivatott, hogy feltárja, mi okozta az újabb pécsi csődhelyzetet.

A képviselő a Szabad Pécs élő közvetítése szerint elöljáróban elsorolta, kik is vettek részt a vizsgálatban és hány fajta dokumentumot kellett átnézniük. Hoppál hozzátette, végül egy 45 oldalas munka készült el, ám ezt csak Páva Zsolt polgármesternek adják át, most csak a tartalmát ismerteti. (Vagyis nem lesz nyilvános - egyelőre - a vizsgálati anyag - a szerk.)