A fideszes Paksot nem veszélyezteti a különleges gazdasági övezetbe sorolás
Az atomminiszter szerint csak azokat a nagyberuházásokat teszi át a kormány a megyékhez, ahol azt látja, hogy az érintett település miatt nem halad akadálymentesen a megvalósítás.
A Népszava kérdezte Süli Jánost, a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli minisztert, hogy vajon a kormány által kiötlött különleges gazdasági övezet érintheti-e a Paks II. beruházást, vagyis megtörténhet-e az, hogy Paks városa helyett a Tolna Megyei Önkormányzat alá kerül a bővítési beruházás.
(A javaslat dióhéjban arról szól, hogy az 5 milliárd forintnál drágább beruházásoknál keletkező helyiadóbevételt (zömmel iparűzési adóról van szó) a kormány a vállalkozásoknak otthont adó településtől elvenné, és a megyei - fideszes többségű - önkormányzatoknak adná. Ezek aztán a megkapott forrást a nagyvállalkozás térségében lévő településeknek osztaná vissza, illetve 3 százalékot a saját működtetésükre fordíthatnának.
Bár elviekben a javaslat nem érinti a budapesti kerületekben és megyei jogú városokban megvalósuló beruházásokra, a Fidesz pécsi frakcióvezetője jó lehetőséget lát a tervezetben. A Baranya Megyei Önkormányzat fideszes vezetője azonban már sokkal óvatosabb volt a kérdésben - a szerk.)
Az atomminiszter a lapnak elmondta, hogy várhatóan Paksot nem érinti a Semjén Zsolt által beterjesztett törvényjavaslat.
Süli János azt is kifejtette a lapnak, hogy
"a kormány olyan esetekben adná át a nagyberuházásokat a megyéknek, ahol úgy látják, hogy a befogadó települések miatt a megvalósítás nem halad akadálymentesen. Pakson nincs ilyen gond, tette hozzá a miniszter, így az erőműbővítésről továbbra is a város tárgyal a beruházóval, s a beruházás helyi adóbevétele is a 19 ezer lelkes településnél marad."
A lap megkereste a fideszes vezetésű paksi önkormányzatot, hogy mekkora összeget tesz ki az atomerőműtől érkező iparűzési adó. Erre azonban nem kaptak választ, ám úgy értesültek ellenzéki forrásból, hogy idén 25,7 milliárd forintból gazdálkodik a város, ebből 4,6 milliárd forint az iparűzési adó, aminek túlnyomó része az atomerőműtől jön.
Már a javaslat előtt kipróbálta a kormány az ötletet
Az elképzelést a törvényjavaslat beterjesztése előtt már kipróbálta a kormány, ugyanis a veszélyhelyzet miatt rendeletileg a gödi Samsun-gyárat vonta ki Göd joghatósága alól, és adta át a fideszes vezetésű Pest Megyei Önkormányzatnak. A gödi momentumos polgármester szerint ezzel a lépéssel a település a teljes bevételének egyharmadát bukta.
A törvényjavaslat ellen a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége is tiltakozott, mert szerintük a javaslat aránytalan, diszfunkcionális, megtöri egy település egységességét, és a 30 éve fennálló önkormányzatiságot borítja meg - írtuk korábbi cikkünkben. A Népszava pedig május 19-ei cikkében arra hívta fel a figyelmet, hogy egy ilyen területelvételt a kormány nem is hajthatna végre, hiszen ilyen esetekben a lakosságnak kell népszavazást indítani erről. Várhatóan az EU is fel fog lépni az önkormányzatokat csorbító törvény ellen.
A semjéni törvényjavaslatról május 20-án szavaz a Parlament.
