Önkormányzati szövetség: a semjéni javaslat megborítja az önkormányzatiságot

TÖOSZ: diszfunkcionális jogalkotás, megboruló önkormányzatiság

Állásfoglalást adott ki a helyi önkormányzatok több mint 50 százalékát tömörítő Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) arról a kormányzati javaslatról, amelyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes terjesztett be és amely különleges gazdasági övezeteket hozna létre, de ezt oly módon, hogy az övezetekbe tartozó gyáregységek után járó iparűzési adót nem a helyi, hanem a megyei önkormányzat kapná meg. 

A törvénytervezet a gödi Samsung-gyár esetét kívánja törvényileg bebetonozni. Gödön ugyanis a veszélyhelyzet idején a felhatalmazási törvénnyel élve a kormány egy rendelettel kivette a helyi önkormányzat joghatósága alól a Samsung-gyárat, mivel az önkormányzat tiltakozott annak bővítése ellen. Az elvételellel együtt az onnan érkező iparűzési adót a fideszes vezetésű megyei önkormányzathoz tették át, ennek kapcsán Göd momentumos polgármestere arról beszélt, a település bukta a bevételének egyharmadát. 

A törvényjavaslatot kedd éjjel terjesztette be Semjén Zsolt, szerda délután pedig a Miniszterelnökség próbálta már magyarázni, hgy nem is azt jelenti a tervezet, mint ami benne van, például hogy a megyei jogú városokra és Budapestre nem érvényes, és hogy az önkormányzatoktól nem vesznek el pénzt. Ez ugye azért is furcsa, mert ténylegesen a helyi önkormányzattól a megyeihez kerül át az iparűzési adó egy ilyen különleges gazdasági övezetben - írtuk tegnapi cikkünkben, de a hvg.hu is összeszedte, hogy sok a csúsztatás a Miniszterelnökség közleményében.

A TÖOSZ elsőként megjegyezte, hogy kár, hogy az ő hétfői javaslataikat végül nem sikerült a kormánynak beépítenie a kedd éjjel beterjesztett törvényjavaslatukba, majd kitértek arra, hogy ezt a javaslatot oly módon akarja bevezetni a kormány, hogy nincs figyelemmel más törvények rendelkezéseire, vagyis inkoherens módon nyomná keresztül az új javaslatot és ezzel más törvényeket is sértene.

Egy 2007-es alkotmánybírósági határozatra is felhívták a figyelmet, miszerint 

"diszfunkcionális a jogalkotás, ha a jogalkotó jogszabállyal egyedi döntést hoz,"

mellett pedig az egyedileg hozott döntések véleményezési szabályozását is egyedileg hozná meg a kormány. 

A törvény a hatálybalépése után megváltoztatja a települések közigazgatási határait is, ez is probléma a TÖOSZ szerint. 

"Megértve a Kormány célját, de Szövetségünk álláspontja szerint az elérni kívánt célhoz (munkahelyek megőrzése, új munkahelyek létrehozása) aránytalan a települési önkormányzat vagyonába tartozó meghatározott ingatlanok tulajdonjogának – törvényjavaslat szerinti – törvénnyel, térítés- vagy kártalanítás nélküli elvétele és megyei, fővárosi önkormányzat tulajdonába adása, mivel a támogatni kívánt beruházás megvalósításához szükséges ingatlanok más módon is átkerülhetnek a megyei, fővárosi önkormányzathoz a hatályos jogi szabályozás szerint is (megállapodás, kisajátítás, ingyenes átadás)"

- olvasható az állásfoglalásban.

A TÖOSZ szerint az is problémás, hogy a törvényjavaslat életbe lépése után a megyei önkormányzatok települési önkormányzati feladatokat is kapnának, holott ez nincs benne az önkormányzatokról szóló törvényben (vagyis törvényileg nem adott feladatokat kapnának a megyei önkormányzatok). 

A TÖOSZ szerint az is nagyon problémás, hogy 

"a különleges gazdasági övezet törvényjavaslatban javasolt módon való szabályozás a település egységét is megtöri: egy településen belül eltérő szabályozás érvényesülésére ad módot, amely jogalkalmazási gondokat is eredményezhet a település lakossága, valamint a településen működő vállalkozások, gazdálkodó és egyéb szervezetek számára (egy településen belül eltérő szabályok érvényesülnek például az adózásra, a helyiségek bérletére, az építési előírásokra, a közterület használatára, a parkolásra, a közösségi együttélési szabályokra, azok megsértésének szankciójára)."

Arra is felhívták a figyelmet az állásfoglalásban, hogy az a módszer, miszerint a megyei önkormányzatok a különleges gazdasági övezetből származó bevételt felosztják a környező települések között, az azt eredményezheti, hogy nem a mostani szabályozás szerint osztják fel a bevételeket, hanem önkényes módon.

Állásfoglalásuk végén még kiemelték, hogy a törvényjavaslat elfogadásával 

"a hazánkban 1990-ben létrejött önkormányzati rendszer jelenlegi struktúrája is megbillen, gyengül az egyes helyi – területi és települési – önkormányzatok közötti mellérendeltségi viszony."

A Fidesz látja a lehetőséget a törvényjavaslatban

Szerdán hamar kiderült, hogy a törvényjavaslatnak kormánypárti oldalon nagyon örülnek.

Csizmadia Péter, a Fidesz pécsi frakcióvezetője egy lapunk kérdéseire megküldött közleményében arról írt, hogy a törvényjavaslat két önkormányzat közti vitás ügyeket tudna megoldani (ha két település közös ipari parkot tart fenn, akkor az iparűzési adón is osztozniuk kell például), 

A frakcióvezető szerint a beruházások gazdaságélénkítő hatása mindig jelentősebb, mint az ahhoz közvetlenül kapcsolódó iparűzési adó mértéke. Csizmadia úgy látja, hogy a tervezet lehetővé teheti, hogy a pécsi gazdaság szereplői (a szakképzett pécsi munkavállalók, az egyetem, mint tudásbázis és a pécsi vállalkozók) profitáljanak belőle.

Hasonló véleményen volt B. Nagy László szegedi fideszes országgyűlési képviselő, aki a Szeged TV-nek adott interjúban többek között arról beszélt, hogy a semjéni törvényjavaslat a munkahelyvédelmet és -megtartást erősítené, egy újfajta megközelítése a beruházásoknak. Azt pedig hülyeségnek nevezte, hogy a kormány ezzel a törvényjavaslattal vonna el önkormányzatoktól pénzt a szeged.hu-n található leirat szerint.

Arra a kérdésre pedig, hogy kapnak-e cserébe valamit az önkormányzatok a kormánytól, ha már területet és bevételt vesznek el tőlük, a következő választ adta: 

"A magyar állam tulajdona, Magyarország az egész. Az, hogy most egy önkormányzatnak van valami területe, ami az ő közigazgatási határán belül van és annak a területnek ő tulajdonosa a tulajdoni lapon, most meg az a terület a magyar államé lesz, a magyaroké lesz, akkor most egy megyei önkormányzat lesz a tulajdonosa. Ez nem egy ingyenes területszerzés."

Sajnos a gondolatmenetet nem folytatta tovább a szegedi fideszes országgyűlési képviselő, így nem derült ki, hogy akkor most jár-e valami kompenzáció az önkormányzatoknak egy ilyen különleges gazdasági övezet esetén, vagy sem. 

Mindenesetre ő már eleve jóval közlékenyebb volt, mint pécsi társa, Hoppál Péter, akit megkerestünk még szerdán az üggyel kapcsolatban emailben, ám azóta sem kaptunk választ kérdéseinkre.

Szerző: V.G.