Országos gyakorlat lehet a gödi modell, a pécsi Fidesz szerint jól járhat vele a város
A szerdai nap híre - amellett hogy elvittek a rendőrök egy gyulai ellenzékit rémhírterjesztés gyanújával -, az volt, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes még kedd éjjel benyújtott egy törvényjavaslatot, mely szerint a jövőben különleges gazdasági övezetté nyilváníthatná a kormány azokat a területeket, ahol legalább ötmilliárd forintos, kiemelt nemzetgazdasági jelentőségű beruházás zajlik. A területek a település helyett a megyéhez kerülnének, ezzel az iparűzési adó is. Egy pontosításból kiderült, hogy Pécset nem érintené az esetleges változás, a helyi Fidesz-frakció vezetője szerint viszont a város ennek ellenére is jól járhat az ötlettel.
Teszt után élesben is
A javaslatot kiveséző 444.hu azt írja, a kiszemelt beruházásnak a megye jelentős részére kiható gazdasági jelentőségűnek kell lennie, valamint „a munkahelyek tömeges elvesztésének elkerülését, vagy új munkahelyek létesítését szolgálja”. Az ilyen területek átkerülnének a megyei önkormányzatokhoz, melyeket mindenhol fideszes többség jellemez, szemben a városokkal, melyek közül sokat bukott ősszel a kormánypárt.
Göd ezt áprilisban már megtapasztalta, amikor is a kormány átminősítette a Samsung-gyár területét. A város momentumos polgármestere, Balogh Csaba ennek kapcsán azt nyilatkozta korábban, a lépéssel hosszú távon veszélybe kerülhet a város költségvetésének fenntarthatósága.
Azzal, hogy a megyéhez kerülnének a területek, odacsorogna az iparűzésiadó-bevétel is. A tervezet szerint a pénzt az övezethez tartozó településeken megvalósuló fejlesztések és a területen működő szervezetek támogatására lehetne fordítani, legfeljebb 3 százaléka mehetne a megyei önkormányzat működési költségeire.
Pécset nem érinti a döntés
A tervezet kapcsán szerda délután közölt pontosítást a Miniszterelnökség. Mint írják, igazságosabb, ha egy faluban vagy kisvárosban megvalósuló jövőbeni nagyberuházás adóbevételei több települést gyarapítanak. Meglátásuk szerint a javaslat arányosabb forráselosztást tesz lehetővé a megyéken belül. A különleges gazdasági övezetek bizonyos adóbevételeit a megyei önkormányzat a térség, különösen a beruházással érintett települések területén megvalósuló fejlesztések, valamint a települések működésének támogatására fordíthatja.
A Miniszterelnökség az MTI-n közölt hírében hangsúlyozza, a változás nem érinti a helyi és a központi adók arányának eddigi rendszerét, nem vonatkozik a fővárosban, a budapesti kerületekben, a megyei jogú városokban megvalósuló beruházásokra és "az állam nem von el egyetlen fillér adóbevételt sem az önkormányzatoktól."
Ez utóbbi állítást ellentmondásosnak érezzük, mivel a különleges gazdasági övezetben működő cégek iparűzésiadó-bevétele a megyei önkormányzatokhoz csorogna a helyi önkormányzatok helyett, és ahogy az Mfor.hu is rámutatott a javaslatot elemző cikkében, a megye dönti el, hogy hová delegálja a pénzt.
Az önkormányzatok élete egyébként sem egyszerű mostanság, a veszélyhelyzetre való tekintettel a kormány a járványvédelmi alapba irányíttatta a gépjárműadó-bevételek településeknél maradó hányadát. Ez Pécsett a Pécsma.hu korábbi cikke szerint 480 millió forint mínuszt jelent, valamint az ingyenes parkolás is apasztja a kasszát, a baranyai megyeszékhely havi 70 millió forintot bukik így.
Csizmadia Péter: Pécs jól járhat a tervezettel
A törvénytervezet kapcsán szerda délelőtt megkerestük az önkormányzat kormánypárti képviselőit. Időközben kiderült, hogy a javaslat, amennyiben átmegy a kétharmadon, és miért ne menne át, nem fogja érinteni a megyei jogú városokat. Ezt követően futott be Csizmadia Péter, a helyi Fidesz-frakció vezetője válasza lapunkhoz. (Kerestük Hoppál Péter fideszes országgyűlési képviselőt is, de email-ünkre mostanáig nem jött válasz - szerk.)
Csizmadia szerint dacára annak, hogy Pécs nem lesz érintett, a város és a régió gazdasága számára pozitív következménye lehet a tervezetnek. Mint fogalmazott, a pécsi önkormányzat legnagyobb iparfejlesztési akadálya a saját szabad iparterület hiánya, amivel az elmúlt évtizedben folyamatosan küzdeni kellett. Ez részben természeti (domborzati viszonyok) részben viszont a 2009 előtti városvezetés döntései (Déli Ipari Park külföldi tulajdonba kerülése) miatt alakult így.
A politikus úgy látja, Pécs a fentiek miatt rákényszerült arra, hogy a befektetők letelepedését elősegítendően az agglomerációjába tartozó településekkel próbáljon megegyezni, de ebben a fejlesztendő ingatlanok jogi sorsa és az iparűzési adóbevétel megosztása kritikusan nehéz kérdés mindig.
Ezeket oldhatja fel adott esetben a javaslat a frakcióvezető szerint, aki úgy látja, a beruházások gazdaságélénkítő hatása mindig jelentősebb, mint az ahhoz közvetlenül kapcsolódó iparűzési adó mértéke. Csizmadia úgy látja, hogy a tervezet lehetővé teheti, hogy a pécsi gazdaság szereplői - a szakképzett pécsi munkavállalók, az egyetem, mint tudásbázis és a pécsi vállalkozók - profitáljanak belőle.
Helyi adókat vethetnének ki a megyék
A fenti javaslatban az is áll az Mfor.hu cikke szerint, hogy a megyei önkormányzatik helyiadó-kivetési jogot is kapnának, ezzel a különleges gazdasági övezetre kiterjedően élhetnének. Ez is újítás, hiszen eddig adókat eddig a települési önkormányzatok vethettek ki.
Semjén Zsolt javaslata kapcsán kerestük Őri Lászlót, a Baranya Megyei Közgyűlés fideszes elnökét is, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett tőle válasz.
Szerző: H. V.
