A szavazók mentették meg Trumpot a börtöntől

A politikus legnagyobb örömére a további törvénysértéseinek kivizsgálásával megbízott különleges ügyész, Jack Smith, kénytelen volt megszüntetni a régi-új elnök ellen folyó pereket, mivel a Legfelsőbb Bíróság idei döntése nem engedi megválasztott elnökök felelősségre vonását. Ezt sok vezető jogász is vitatja, s a döntés egyébként nyitva hagyja a lehetőséget, hogy Trump ellen – elnöki ciklusa lejártával – ismét vádat emelhessenek. Amit viszont megakadályozhat, hogy 5 év elteltével nem lehet az ügyben ismét eljárást indítani.

Míg Trumpot korábban üzleti iratok meghamisításáért, prostituáltnak szóló hallgatási díj megfizetéséért és hasonlók miatt ítélte el egyhangúan a New York-i esküdtszék, a most leállított vagy felfüggesztett perek sokkal súlyosabb cselekményekről szólnak. Az egyik azokra a cselekményekre vonatkozott, amelyeket az elnök 2020-es választási veresége után elkövetett. Emlékezetes, hogy Trump egyszerűen nem ismerte el a demokrata párti Joe Biden választási győzelmét és (egyébként azóta is) azt állítja, hogy a választást a demokraták hamis adatokkal, hamis szavazókkal és az eredmények manipulálásával csalták el. Az ügyben az elmúlt években egész sor vizsgálatot, nyomozást folytattak le és valamennyi azt igazolta: a választások törvényesen, rendben folytak, a kihirdetett eredmény hiteles, semmiféle bűncselekmény nem történt. 

Annál inkább bizonyított ez Trump részéről: ő sürgette telefonon Georgia állam választási vezetőjét: „találjon neki” vagy 11 ezer szavazatot. Azokkal megnyerhette volna az állam elektorait és így a választást. A választási– történetesen republikánus – vezető azonban visszautasította a törvénysértő utasítást. Még súlyosabb volt, amit Trump 2021 január 20-án, illetve az azt megelőző napokban tett. Fennen hirdetve, hogy elcsalták tőle a választást, a fővárosba, Washingtonba hívta híveit: jöjjenek és akadályozzák meg, hogy alelnöke, Mike Pence megerősítse a választás kimenetelét. A törvény által előírt aktusban az alelnök, mint a Szenátus elnöke, jóváhagyja a választási eredményt és azzal Trump veresége egyértelmű.

Pence, aki egyébként máig Trump hű embere, annak ellenére nem volt erre hajlandó, hogy az elnök nyomás alá helyezte a törvényhozás épületében tartózkodó alelnököt, hogy ne hagyja jóvá a szavazás eredményének kihirdetését. Pence ezt végül nem tette meg – annak ellenére, hogy a bukott elnök által felhergelt csőcselék megtámadta a törvényhozás épületét. A fegyveres tömeg, leküzdve a parlamenti őrség ellenállását, törve-zúzva behatolt az épületbe, azzal a céllal, hogy megtalálja az alelnököt és azokat a demokrata párti törvényhozókat, akiket a Trump hangoztatta választási csalás felelőseinek tartott. A brutális összecsapásoknak több halálos áldozata és sok sebesültje is volt. A támadók közül azóta nem keveset hosszabb-rövidebb börtönbüntetésre ítéltek, de most reménykedhetnek: Trump már a kampányban megígérte, hogy ezeknek a „szabadságharcosoknak” újraválasztása után amnesztiát ad. 

A másik bűncselekmény, amelyért Donald Trumpot immár aligha vonják felelősségre, ugyancsak rendkívüli. Mint kiderült, a választásokat elveszítő elnök sok titkos és bizalmas Fehér Ház-beli iratot, amelyek fölött veresége után már nem rendelkezhetett, magával vitt floridai birtokára. Amikor az illetékes hatóság észrevette, hogy az elnöki irattárból számos dokumentum nem került az országos levéltárba, felszólították Trumpot azok kiszolgáltatására. Ő először tagadta a vádat, majd – újabb sürgetésre – az iratok egy részét kiadta ugyan, de a többit változatlanul magánál tartotta. Mint kiderült, a dokumentumokat egy eldugott – és nem őrzött – raktárban tartották emberei. Az irat-lopással egyébként az volt a célja, hogy kielégítse ismert hencegő hajlamait. Mint kiderült, a Mar-a-Lago-i birtokon rendezett vacsorákon a vendégeit azzal szórakoztatta, hogy részleteket ismertetett szigorúan titkos iratokból, például Emmanuel Macron francia elnök magánéletéről és fontos, bizalmas diplomáciai tárgyalásokról. A nyomozás és a vádeljárás alapján Trump ebben az ügyben is több éves börtönbüntetésre számíthatott volna a törvények súlyos, ismételt megsértéséért. Nem is szólva a 2020-as választás eredményének kihirdetését gátló lépéseire, amelyek végül közveszélyes tüntetésekhez és súlyos bűncselekményekhez vezettek. 

A Trump elleni eljárások alakulásában világosan kiderült, hogy az igazságszolgáltatás bizonyos emberei nyilvánvaló politikai okokból védték az elnököt, és fékezték, akadályozták az eljárásokat. Abban, hogy a különleges államügyésznek végül fel kellett adnia a harcot, egyértelműen pártpolitikai döntés játszott szerepet. A kérdés – mikor és hogyan büntethető egy amerikai elnök – Trump óriási milliókkal fizetett ügyvédgárdájának erőfeszítése után a Legfelsőbb Bíróság elé került. Az pedig úgy döntött, hogy megválasztott vagy hivatalban lévő elnököt hivatali ideje alatt hozott döntéseiért, cselekményeiért nem lehet felelősségre vonni. Ez azt jelentheti, hogy az új elnök mindenkor felelősségre vonhatja elődjét. 

A Legfelsőbb Bíróságban többségbe kerültek a már Trump által, életük végéig hivatalban maradó kijelölt bírák, akiknek többségi döntésével ez a vitatott jogszabály életbe lépett. Az elnöki kezdeményezésre és irányítással történő jogsértéseknek ezzel távolról sincs vége. Trump veresége pillanatától hirdette, hogy ha újra elnök lesz, felelősségre fogja vonni az igazságszolgáltatásnak azokat az embereit, akik „politikai boszorkányüldözést” indítottak ellene. Ugyanakkor ő is kinevez majd „igazi” különleges megbízatású ügyészt, hogy vizsgálják ki Joe Biden elnöknek, családjának és Trump más politikai ellenfeleinek viselt dolgait. Egyébként a vitatott, a büntethetőségről szóló Legfelsőbb Bírósági döntés szövegezői óvatosan fogalmaztak. Így nyitva maradt a lehetőség, hogy a kérdést a későbbi években tovább, illetve újra vitassák és netán megváltoztassák.

Trump már jó előre bejelentette: jövendő kormánya igazságügy-miniszterének egyik fő feladata a „felelősségre vonás” lesz. Fel akarnak lépni mindazokkal a bírákkal, ügyészekkel szemben, akiknek szerepük volt az ellene folyt eljárásokban. Külön kiemelte, hogy már elnöksége első napján „kirúgja” Jack Smith-t, a különleges megbízatású ügyészt. Az utóbbi (egyébként korábban a Hágai Nemzetközi Büntetőbíróság tagja) már korábban bejelentette, hogy hamarosan lemond. 

Trump egyébként nem csak Jack Smith-től, hanem annak egész munkatársi gárdájától meg kíván szabadulni. Független közalkalmazottakról, jogászokról, az FBI munkatársairól van szó. A döntés újabb világos bizonyíték arra, hogy az elnök nem ideológiai vagy politikai okokból, hanem személyes bosszúként akar leszámolni vélt ellenfeleivel. 

Trump első jelöltjéről az igazságügyi tárca élére, egy alig ismert floridai képviselőről, akinek fő erénye, hogy az elnök lelkes híve, kiderült, hogy a feladatra teljesen alkalmatlan, ezért a szenátus republikánus tagjai nem kívánták a jelölést megerősíteni. Az új jelölt, Pam Bondi, volt floridai igazságügyi miniszter, de Trump már megígérte: nem egy ügyvédjét, akik sikerrel segítették (a jogrend elleni küzdelemben) vezető tisztségekre nevezi majd ki az Igazságügyi Minisztériumban. Az egyiket már ki is nevezte Bondi helyettesének. Az elnök azt is tervezi, hogy vizsgáló bizottságokat állít fel a minisztériumban, amelyek feladata: bizonyítékot keresni a szavazásnál kulcsfontosságú államokban arra, miként „csalták el” ott a 2020-as választásokat.  

Trump már 2021-ben, a Fehér Házból távozása előtt elnöki utasítással megváltoztatta rengeteg közalkalmazott hivatali státuszát, hogy könnyebbé tegye eltávolításukat. Biden hivatalba lépésekor eltörölte ezt az utasítást, ám azt Trump most ismét életbe akarja léptetni. Ha sikerül is neki, szakértők szerint évekbe telhet a „tisztogatás”, a tömeges elbocsátások legtöbb érintettje bírósághoz fordul majd ügyében. Míg Trump korábban sokáig hirdette, hogy nem csak leváltja majd a „felelősöket”, hanem lépéseikért eljárást is indít ellenük, erről választási győzelme óta nem beszélt. Korábban arról szónokolt, hogy mindazokat, akik részesei voltak a 2020-as „tömeges választási csalásoknak”, a törvény teljes szigorával fogják felelősségre vonni és hosszú távú börtönbüntetéseket is kaphatnak. Szerinte ebbe a kategóriába tartozhatnak jogászok, donorok, illegálisan szavazók és korrupt választási tisztviselők. Ezeket olyan fokon fogják felelősségre vonni, amilyenre „az országban még nem volt példa.” Évek óta hangoztatott állításai szerint sokhelyütt szavaztak erre nem jogosult külföldi állampolgárok, adtak le szavazatokat halottak helyett, máshol önkényesen megváltoztatták a Covid-járvány előírásait, hogy megkönnyítsék a csalást – valamint megakadályozták a Republikánus Párt választási megfigyelőit a szavazás ellenőrzésében és az eredmények számlálásában. 

Trump lankadatlanul hisz saját, sok éves, sokszor megcáfolt hazugságaiban, ami riasztó távlat az amerikai politika további 4 évére. Indokolt lenne propaganda helyett a jog érvényesítése a világ első demokráciájában. Ahol a törvénysértő (szintén republikánus) Richard Nixon elnököt csak utódjának kegyelmi határozata mentette meg a börtöntől. És ma is van kiváló példa arra, hogy ha egy ország vezetője megsérti a törvényt, függetlenül pozíciójától, felelősségre vonják. Ez történik Jair Bolsonaro volt brazil elnökkel, akit most börtön fenyeget, mert puccsra készült, amikor elvesztette a legutóbbi elnökválasztást. A napokban bejelentett vádakat kétéves nyomozás előzte meg, amelyben a rendőrség házkutatást tartott lakásokban és hivatalokban, letartóztatta Bolsonaro vezető munkatársait, akik közül többen vádalkut kötöttek a hatóságokkal. Néhány napja vették őrizetbe egy elit katonai egység négy tagját, köztük Bolsonaro egyik vezető munkatársát. Azzal vádolják, hogy a választáson győztes baloldali Lula meggyilkolását tervezték annak 2023-as hivatalba lépése előtt.