Amikor nem hozzák ki a pizzát, akkor üthet vissza a vendégmunkások hazaküldése
A rendpárti hangulatú intézkedések szimpatikusak lehetnek széles társadalmi rétegeknek, amelyek féltik az egzisztenciájukat. A vendégmunkások elküldésével keletkező munkaerő-hiány azonban visszaüthet nem csak a gazdaságra, hanem a közhangulatra is – mondta a Hírklikknek Závecz Tibor. A Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet alapítója utalt rá, hogy a probléma nem csak az ételfutároknál jelentkezhet, hanem például a debreceni új iparterületeken sem működhet az építkezés vendégmunkások nélkül.
Január 1-től nem adhatnak ki új munkavállalási engedélyeket a cégek harmadik országbeli munkavállaló számára – kivéve Grúziát. A meglévő, egyéves hosszabbítási opcióval rendelkező engedélyeknél pedig nem lehet majd érvényesíteni a hosszabbítást, így döntött a kormány. Orbán Viktor miniszterelnök kemény retorikát alkalmazott hétfőn a Parlamentben: a vendégmunkásoknak, ha lejár a munkaidejük, el kell hagyniuk az országot, és amíg ő a miniszterelnök, addig minden vendégmunkás haza fog menni – mondta.
„Magyarországon jellemző az idegenellenesség, tehát minden olyan intézkedés, amelynek rendpárti hangulata, íze van, minden, ami az idegenellenességet próbálja meg beemelni a politika fősodrába, széles társadalmi rétegek szimpátiájára számíthat. Nem most van az emberek idegenellenességének legmagasabb hőfoka, de bizonyos társadalmi rétegek, amelyek féltik az egzisztenciájukat, azok számára ez pozitívnak tekintett intézkedés” – állapította meg Závecz Tibor, a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet alapítója.
Az idegenellenességhez és a közhangulathoz hozzátesz a kormány körülbelül tíz éve aktívan folytatott menekültellenes kampánya is – érzékeltette a helyzetet. 2015 nyarán még azt üzenték nekik az óriásplakátokon (magyarul), hogy ha Magyarországra jönnek, nem vehetik el a magyarok munkáját. Azóta körbeért a kormány menekültpolitikája: az autóiparban, valamint az építőiparban és a mezőgazdaságban megkönnyítették a harmadik országbeli munkavállalók elhelyezkedését, amiből az utóbbi egy évben igyekeznek visszatáncolni.
A szigorítás nem csak a közhangulatra lehet hatással, a vendégmunkások az utóbbi időszakban kulcsfontosságú szerepet töltöttek be a magyar munkaerőpiacon. Az érkező beruházások munkaerő-igénye, a társadalom elöregedése – évente 30-40 ezer ember vonul nyugdíjba, – és az elvándorlás egymást erősítő tényezőként növeli az igényt, az új szabályok különösen a gyártószektornak, az építőiparnak és a mezőgazdaságnak fájhatnak. Závecz Tibor szerint elég gyorsan tud hatni „a magyar munka világa a magyaroké” típusú gondolkodásmód, de ha nem lesz elég magyar munkaerő, akkor ennek lehet negatív hatása is a közhangulatra, sőt, visszaüthet a kormány döntése.
„A munkaerő-hiány lassabban, de mindenképpen hatni fog. Az ételfutárok lényeges része harmadik országbeli, vagy külhoni munkavállaló: ha ők nem lesznek, nem tudom, hogy a magyar munkavállalók beállnak-e a helyükre. A kormány eltökélt szándéka a gazdaság felpörgetése, a mezőgazdaság bővítése, a miniszterelnök azt mondta, jövőre fantasztikus évünk lesz. Ha nem lesz elegendő olcsó munkaerő, akkor ugyan nem ettől fog összeroppanni a gazdaság, de közrejátszhat a közhangulat alakulásában” – mondta a közvélemény-kutató.
Akkugyárak sem épülhetnek csak magyarokkal
A vendégmunkások foglalkoztatásának szigorítását nem most kezdte a kormány. Októbertől szankcionálják a munkáltatókat abban az esetben, ha alaptalan feltételekkel zárkóznak el a magyar munkavállalók alkalmazásától. Az olyan munkáltatók már most sem alkalmazhatnak az Európai Unión kívülről érkező, tehát harmadik országbeli állampolgárokat, amelyek korábban indokolatlanul előnyben részesítették őket a magyar munkavállalókkal szemben. Azt is büntetik, ha a kiközvetített, megfelelő képzettséggel rendelkező magyar álláskereső foglalkoztatásától megalapozott indok nélkül elzárkóznak. A magán munkaközvetítők számára pedig megtiltották harmadik országbeli állampolgárok közvetítését. Sokatmondó, hogy bár a döntéseket a kormányzat lépte meg, a Mi Hazánk Mozgalom önálló sikereként ünnepelte a szigorító intézkedést.
Előtte, még április 8-án tiltotta meg a kormány harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatását az állami, költségvetési szerveknél, állami irányítás alatt álló cégeknél. Januárban pedig a salgótarjáni Bumchun autóalkatrész-üzeméből rúgták ki a vendégmunkásokat betanító 60 magyar dolgozót, ami kisebb felháborodást keltett Nógrád vármegyében. A Bumchun éppen a kormány szándékával ellentétesen döntött, hiszen januártól előírás, hogy nem lehet több vendégmunkás Magyarországon, mint betöltetlen álláshely.
A vendégmunkások fogadásának szigorítása felveti azt a kérdést is, hogyan tervezi a kormány Debrecent társfővárossá, szűkebb agglomerációval együttes lakosságát pedig 250 ezresre emelni a következő évtized elejére. Azt még Papp László fideszes polgármester is elismerte, hogy a Debrecenbe és környékére tervezett több mint egymillió négyzetméternyi ipari terület nem építhető fel vendégmunkások nélkül, a csökkenő népességű, elöregedő társadalom pedig munkaerő-piaci problémákat vethet fel.
