Az első tévévita után Biden elnök vesztésre áll
Donald Trump fölényét, Joe Biden drámaian halvány szereplését hozta a két amerikai elnökjelölt közép-európai idő szerint péntek hajnalban tartott televíziós vitája. A CNN első felmérése szerint a sokmilliós hallgatóság 67 százaléka ítélte Trumpot győztesnek. Biden igen gyenge teljesítménye után pártja, a demokraták egyes politikusai felvetették: nem lenne-e szükség más jelölt állítására a párt augusztusi jelölő kongresszusán.
Biden célja a vitában az volt, hogy meggyőzze a választókat: alaptalanok ellenfele vádjai, miszerint szellemileg és fizikailag alkalmatlan az újraválasztásra. Sajnálatos módon ennek a célnak igen kevéssé tudott megfelelni. A 81 éves politikus fellépése kevéssé volt meggyőző, halkan, erélytelenül beszélt, nehezen fogalmazta meg mondanivalóját, nem egy alkalommal bonyolódott ellentmondásokba, előfordult, hogy nem tudta befejezni a mondatot. A vita első részében Biden különösen gyengének bizonyult. Tábora közben közölte a sajtóval, hogy az elnök meghűlt, ezért beszél ilyen rekedten. Ez lehetett igaz, de nem változtatott azon, hogy az elnök erőtlen reszketeg idős emberként jelent meg a képernyőkön.
Trump szereplésével hívei elégedettek lehettek. A volt elnök az egész vitában meg tudta ismételni közismert hazugságait, féligazságait, Biden elleni alaptalan vádjait és támadásait anélkül, hogy ellenfele erre meggyőzően válaszolni tudott volna. Segített ebben az is, hogy Trump a CNN két vitavezetőjének kérdéseit javarészt figyelmen kívül hagyta.
A vitában két szünetet is tartottak, amelyet a CNN és a többi nagy amerikai hálózat, amelyek a vitát ugyancsak közvetítették, rendkívül drága hirdetésekkel töltött meg. A második részben Biden valamelyest összeszedte magát és erőteljesen támadta ellenfelét. Felidézte, milyen a másik elnökjelölt: „Nézzenek erre az emberre, aki itt áll mellettem a pódiumon, ez egy elítélt bűnöző” – mondta. Ami megfelel a tényeknek, hiszen Donald Trumpot az ellene indult bírósági eljárások közül kettőben már elítélték. Az egyikben azért, mert egy pornósztárral folytatott kapcsolatában pénzügyi visszaéléseket követett el, a másikban pedig azért, mert molesztált egy nőt, akinek ezért 5 millió dolláros kártérítést kell fizetnie. A többi, még fontosabb perben, amelyek egyikében felelősségre akarják vonni azért, hogy nem ismerte el 2020-as választási vereségét és híveit a Capitolium ostromára hívta fel, várhatóan csak az elnökválasztás után tárgyalják majd. A másikba azzal gyanúsítják – ugyancsak megalapozottan –, hogy egy csomó szigorúan titkos iratot vitt magával törvényszegően a Fehér Házból. Trump állandó érve, hogy a pereket, amelyek már elmarasztalásaihoz vezettek, a demokrata kormány kezdeményezésére, politikai okból indították ellene. A vádak koholtak, a bírák, ügyészek elfogultak.
A közvélemény szempontjából a két legfontosabb kérdés az illegális bevándorlás és az abortusz. A bevándorlás kérdésében Bidennek nem volt könnyű helyzete, mert éppen az elmúlt időszakban rendelt el könnyítéseket a már az országba bejutott illegális bevándorlók számára. Trump viszont azt igényli, hogy zárják le teljesen a határokat, sőt: deportálják mindazokat, akik valamilyen módon már bejutottak az országba.
A Legfelsőbb Bíróság 2022-ben (Trump kinevezte bírák többségével) eltörölte a jogszabályt, amely alkotmányellenesnek minősítette az abortusz korlátozását. Ennek hatására egyre több államban már drasztikusan megszigorították és szigorúan büntetik azt. A kérdés még a republikánusokat is megosztja, így Trump azzal bújt ki az állásfoglalás alól, hogy a kérdés a tagállamok hatáskörébe tartozik.
Ukrajnáról Trump – a vitavezetők ismételt kérdéseire – csak annyit mondott, hogy nem tartja kielégítőnek Putyin orosz elnök békejavaslatát. Biden ismételten határozottan kiállt Ukrajna megvédése és támogatása mellett.
Trump egyébként ismételten „hősöknek” nevezte a csőcseléket, amely 2021 januárjában megostromolta a Capitolium épületét, tört, zúzott, törvényhozók életét is fenyegette. A tettesek közül többeket már börtönbüntetésre ítéltek. Trump nem csak azok kiszabadítását követeli, hanem azt is, hogy a törvényhozási bizottság tagjait, amely az ügyben vizsgálatot folytatott, ítéljék el. Biden felidézte, hogy a támadókat Trump tüzelte fel és órákon át nézte fehér házi irodájában a drámai események alakulását, anélkül, hogy – amint tanácsadói sürgették – lépett volna.
Trump azzal vádolta ellenfelét, hogy tönkreteszi az amerikai gazdaságot, míg Biden – joggal – arra mutatott rá, hogy elnöksége alatt a gazdaság helyzete javult és sikerült az inflációt jelentősen megfékezni.
A vita vége felé nem volt hiány személyeskedésekben sem. Biden azt mondta, hogy Trump erkölcse „olyan, mint egy kóbor macskáé”, kölcsönösen az amerikai történelem legrosszabb elnökének nyilvánították egymást, majd vitatkoztak arról is, hogy melyikük a jobb golfjátékos.
A két idős, különböző nyomós okokból vitatható elnökjelölt iránt (leszámítva Trump feltétlen rajongóinak táborát) a választók általában nem lelkesednek. A szavazást várhatóan az eddig el nem kötelezettek voksai döntik majd el és Biden szereplése aligha nyerte meg többségüket.
A Demokrata Párt jelölő kongresszusát augusztusban tartják, ott dől el véglegesen, ki lesz elnökjelöltjük. Nem lehet megjósolni, milyen eredmény születik, de annyi bizonyos, hogy sem Biden jelölése, sem az utolsó pillanatban egy másik jelölt kiválasztása nem előnyös a párt számára és tovább növeli Trump eddig is erős győzelmi esélyét.
(A vita lezárása után több órával a magát hatékonynak tartó „nemzeti hírügynökség”, az MTI – legalábbis ingyenes, mindenki által használható kiadásában – egy sorban sem számolt még be a világpolitikai szempontból igen fontos eseményről – amelynek egyik főszereplőjét egyébként a miniszterelnök lelkendezve támogatja.)
