Az olimpia idejére kitették Párizsból a hajléktalanokat

Amikor Franciaország kapta a nyári játékok megrendezésének jogát, Macron elnök azt mondta, hogy a versenyek tükrözni fogják a franciák nagyságát, a “grandeurt”. Az események egy részét azonban történetesen a főváros legszegényebb külvárosában, Saint Denis-ben tartják, ahol hajléktalanok ezrei élnek az utcákon, menhelyeken, vagy elhagyott épületekben. 

A rendőrség és a bíróságok mintegy 5 000 embert, főként magányos férfit tettek fel buszokra azzal, hogy hagyják el Párizst, másutt fognak gondoskodni róluk. Hogy hol, az teljesen lutri volt: attól függött, ki melyik városba szóló buszjegyet kapott. A kormány szerint önkéntes akcióról volt csak szó, „hogy csökkentsék a párizsi lakáshiányt”. A fővárosban és környékén mintegy 10 000 hajléktalan él, az ország hajléktalanjainak a fele. Elhelyezésükre 10 átmeneti szállást állítottak fel az országban és tagadják, hogy ez összefüggne az olimpiával. Egy elfogott e-mailből azonban a sajtó megtudta: egy kormánytisztviselő arról írt, hogy „azonosítani kell a hajléktalanokat az utcán, az olimpiai rendezvények közelében, és el kell őket távolítani a játékok megkezdése előtt”. 

Új lakóhelyükre érkezve az érintettek menhelyekre kerülnek három hétre, és ott megvizsgálják, jogosultak-e menedékjogra. Akik igen, azokat elhelyezik, de 60 százalékukat nem. Nem keveseket már kiutasítottak, ezért emberjogi ügyvédek figyelmeztetik a hajléktalanokat: ne szálljanak fel a buszokra, hanem próbáljanak a fővárosban maradni.

Barátságosabb hír az olimpia helyszínéről, hogy a játékok érmei nem csak aranyból, ezüstből vagy bronzból készülnek: lesz bennük egy darabka kovácsoltvas betét is. Nem akármilyen: az Eiffel toronyból. A pontosan 5 084 érmet egyik oldalán hatszögű kovácsoltvas betét díszíti, amelyet az Eiffel torony 1889-es építésénél használt és elraktározott vasból kovácsolnak. Leszedik a fekete festéket a 18 gramm súlyú, „Paris 2024” feliratú hatszögletű vasdarabkákról, majd megcsiszolják azokat és a betétek olyan foglalatba kerülnek, mint egy drágakő az ékszerben. Az érem másik oldalát különböző ábrák díszítik, mint Niké, a győzelem görög istennője, vagy az athéni Akropolisz – nemkülönben az Eiffel torony vésete. 

A paralimpiai játékok érmei különböznek majd. Azokon is az Eiffel torony látható, a „Paris 2024” Braille írásban kerül rá a gyengén látók számára. A módszer éppen egy francia embertől, Louis Braille-tól származik. A paralimpiai érmek szegélyén vésetek jelzik rangját: egy véset arany, kettő ezüst, három bronz díjat jelent. Az érmeket az Állami Pénzverdében készítik, tervezője egy 244 éves ékszerész cég művésze. A cég egyébként a játékok egyik legnagyobb szponzora, több mint 150 millió euróval járult hozzá a rendezéshez. 

Az Eiffel torony Franciaország legismertebb jelképe, évente mintegy 7 millió látogatója van. A játékok több versenyét abban az ideiglenes stadionban tartják, amelyet a Champ-de-Mars-on, a toronyhoz vezető parkban építettek fel.

A Trump elleni merénylet tükrében is minden korábbinál nagyobb erőfeszítéseket követel a játékok biztonsága. Általában terrorista merényletekre, fenyegetésekre gondolnánk, de a rendezők növekvő mértékben tartanak attól, hogy kiber támadások jelenthetik az igazi veszélyt. Arra volt már példa a 2018-as, dél-koreai téli olimpia idején, amikor egy – minden bizonnyal orosz – támadás csaknem megbénította a játékokat, mielőtt azok megkezdődtek volna. A megnyitás előtti nap fagyos éjszakáján egyszerre leálltak a wifi hálózatok, amelyeken közvetítik a versenyeket, a fotókat, a videókat, kikapcsolódtak a rádióközvetítést szolgáló drónok. Ugyanakkor nem működött a hivatalos olimpiai applikáció, amelyeken ott voltak a szurkolók jegyei, a közlekedési információk, így a nézők, a közreműködők nem tudtak volna bejutni a helyszínekre. A biztonsági szakértők tucatjai dolgoztak egy éjszakán át, hogy helyre tudják állítani az internetes rendszereket.

A legutóbbi nyári játékok – a covid miatt egy évvel később megrendezett – 2021-es tokiói idején sok millió behatolási kísérletet észleltek, de Párizs még Tokiónál is több internetes támadási, behatolás kisérlettel kénytelen számolni, közölte a játékok kiberbiztonsági szolgálatának vezetője. Felkészüléseik légkörére jellemző, hogy „hadijátékokat” rendeznek, bevonva szakértőket Dél-Koreából, gyakorolva a különböző módszereket, hogyan lehet védekezni és ellentámadni. A szakértők szerint a legtöbb internetes támadás mögött vagy bűnözők vannak, akik adatokat akarnak megszerezni, vagy zsarolással pénzhez jutni, és vannak olyanok, akik egy bizonyos ügyért akarnak ilyen módon tüntetni. De általános az egyetértés abban, hogy igazán nagy támadásokra csak államapparátusok képesek.

A dél-koreai, 2018-as támadásért először Észak-Koreát tartották felelősnek, de utóbb mind az amerikai és a brit, mind a szöuli hírszerzés arra jutott, hogy Oroszország állt a háttérben, olyan technikákat alkalmazva, amelyek más tettesre utaltak. Moszkva most azért is áll a gyanúsítások középpontjában, mert olimpiai csapatát (és a beloruszt) az ukrajnai agresszió miatt kizárták a játékokból. Csak e sportolók kis csoportja vehet részt a versenyeken, a nemzeti zászló és himnusz használata nélkül és nem lehetnek ott a megnyitó ünnepség felvonulásában sem. 

Macron francia elnök nemrég figyelmeztette Moszkvát, ne támadja meg az olimpiát dezinformációs kampánnyal. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság már novemberben jelezte, hogy hamis hírekkel próbálnak hangulatot kelteni ellene, azt terjesztve, hogy ki akarják zárni a játékokról az izraeli és a palesztin sportolókat. 

Orosz hekkereknek korábban sikerült – egy afrikai sportvezető nevében fellépve – beszélni Thomas Bachhal, a NOB elnökével. Érdeklődtek tőle, hogyan akadályozzák meg oroszok részvételét a játékokon. A NOB elnöke azzal válaszolt, hogy különleges testületet állított fel a média, az internet figyelésére. Azok a megfigyelők jelzik, ha orosz sportolók a kormányukat támogató politikai nyilatkozatokat tesznek és az ilyenek nem vehetnek részt a játékokon. Bach még arról is fecsegett, hogy megkérték az ukránokat, segítsenek nekik ebben a munkában.