Bod Péter Ákos: semmi értelme sincs, hogy a költségvetéssel Trumpra vártak
Gazdaságunk 2020 óta nem húz, jövőre is várhatóan csak 1.4 százalékkal növekszik. A hangoztatott „hasítás" helyett célszerűbb lenne, ha a kormány kevésbé avatkozna be a gazdaságba, például az árpolitikába, hanem hagyná érvényesülni a gazdaság törvényeit. Így értékelte a jelenlegi gazdasági helyzetet Bod Péter Ákos közgazdász professzor, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke a KlikkTV Mélyvíz című műsorában.
Bod Péter Ákos szerint az a várhatón 0.8 százalék, amellyel a gazdaság ebben az évben növekszik, jobb ugyan, mint a tavalyi visszaesés, de „hasítás” helyett csak „csoszogásnak” nevezhető, hiszen e kormány tavasszal még 6 százalékos növekedést ígért erre az évre – amiben még saját közgazdászai sem hittek.
Az, hogy a költségvetéssel vártak az amerikai választásokig, értelmetlen, hiszen az új amerikai politikának, amely védővámokra készül, több lehet számunkra a hátránya, mint az előnye. Az, hogyan működik majd a Trump-kormány nem látható, hiszen az elnök első ciklusa óta megváltozott a világhelyzet, háborúk vannak és azt sem tudhatjuk, mire készülnek az új kormány eddig ismeretlen miniszterei. Igaz, hogy Washington immár nem fogja az emberi jogok megsértése, a korrupció miatt bírálni a magyar kormányt, az viszont bizonyos, hogy Trump – ezúttal is – nagyobb védelmi kiadásokat fog igényelni az európaiaktól, így Magyarországnak jövőre is növelnie kell védelmi kiadásait.
A közgazdász szerint a kormány 21 pontos intézkedési terve nem jelent többet, mint hogy összeszedték azokat a megmaradt lépéseket, amelyekkel még lehet támogatni a növekedést. Az új költségvetés alapján a foglalkoztatottak egyes csoportjai várhatnak olyan béremelést, amely az infláció levonásával is reálbér-növekedést hoz – mások nem.
Bod Péter a forint várható árfolyamát illetően emlékeztetett: az euró bevezetésekor 232 forint volt a árfolyam, és amikor az a világgazdasági válság idején 270-re emelkedett, az ellenzékben lévő Fidesz a kormány lemondását követelte... A térségben a forint gyengül leginkább, a különbség nem csak Ausztriában érezhető, hanem már a szlovák határt átlépve is. Az, hogy gyengülő valutánk segíti az exportot, az elmúlt 20 év tapasztalatai alapján nem bizonyult meggyőző érvnek.
A mai helyzet mögött a kormány kevéssé hatékony tevékenysége is ott van. Adóival jóval többet von el, mint a térség más országaiban. Csehországban 8-9 hónapig nem volt kormány és ez egyáltalán nem ártott a gazdaság működésének. Nem kevésbé fontos a stabilitás: Romániában például több, mint 30 éve van helyén a Nemzeti Bank elnöke, miközben különböző színű kormányok váltották egymást.
A magyar kormánynak a gazdaságba való beavatkozás helyett az infrastruktúra megfelelő kiépítésével, jó iskolarendszerrel, tisztességesen megfizetett pedagógusokkal és igazságszolgáltatással kellene biztosítania a fejlődést. Európa-politikánk igen káros, holott éppen most kellene felkészülni a lehetőségre, hogy részt vehessünk Ukrajna majdani újjáépítésében.
