Bokros Lajos: a kormány maga is elhiszi, hogy ez egy sikeres ország
Az, hogy Magyarországon a kormány szeret magas növekedést kimutatni, vagy jelentős mennyiségű beruházást felmutatni, részben valós, részben pedig szemfényvesztés, mert a szocializmusban is ilyeneket mutattunk fel, és ennek végeredménye lett, hogy az egészet elpazarolták, mert a jóléthez nem járultak hozzá – mondta a KlikkTV Tíz című műsorában Bokros Lajos egyetemi tanár, egykori pénzügyminiszter, közgazdász, amikor a magyar gazdaság állapotát elemezte. „Jelentős mértékű, történelminek mondható gazdasági lecsúszás van."
A gazdaság vonatkozásában ez annyit jelen, hogy egy szűk, zárt csoport uralja a gazdaságot, nincsenek alávetve a kegyetlen piaci fegyelemnek, nekik ott nem kell hatékonyan gazdálkodni, mert őket védi a szabályozás, maga az állam – írta le az oligarchikus önkényuralom fogalmát Bokros Lajos, aki rámutatott, Magyarországon a verseny torzított és gyengült, mert a kormány nemcsak tudatosan felépítette ennek a bizonyos oligarcha körnek a gazdasági hatalmát, hanem akkor is garantálja, ha nem tudnak hatékony piaci tevékenységet felmutatni.
Hiányzik a gazdasági jogállam
Van másik több tízezer vállalkozás, amelyeknek viszont hatékonynak és versenyképesnek kell lenniük, ők keveset ruháznak be, pont azért, mert az ő magántulajdonukat nem védi törvény – tette hozzá a közgazdász. Az oligarchikus rendnek nagyon fontos jelensége a rablóállam, amely nem tiszteli a magántulajdont, a szerződéseket, és kétségessé válik, hogy aki saját maga felépít egy vagyont, mennyire lehet biztos abban, hogy annak a gyümölcsét ő fogja élvezni – fogalmazott.
A költségvetési támogatás ment meg az összeomlástól
Bokros Lajos szerint, nem azért ömlik be Magyarországra kínai és egyéb tőke, mert ez az ország olyan versenyképes, hanem azért, mert hatalmas mennyiségű költségvetési támogatást kapnak, amelyek viszont soha nem fognak megtérülni az államnak. Ezek a beruházások „idegen testet” képeznek a magyar gazdaságban, mert nem járulnak hozzá a növekedéshez, a versenyképességhez, termelékenység javulásához, hiszen már a felépítésükhöz is hoznak magukkal mindent, még munkaerőt is – mondta a szakember.
A stagnálás költségvetési politikájára épül ez a rendszer
Ennek nevezik azt, amikor a gazdaság annyi pénzt, annyi jövedelmet és annyi hozzáadott értéket termel ki, hogy az oligarcha jóléte garantált legyen, és az őket körülvevő vállalkozói kör biztosítson annyi tevekénységet, munkahelyet a társadalom többi tagjának, hogy egy nem növekvő életszínvonalon ők is túléljék ezt a gazdasági rendszert. „Észreveszik az emberek a lecsúszást, de nem a politikában keresik a gyökereit, hanem a propaganda szerint az unióban, az orosz háborúban.”
Társadalmilag és politikailag is van olyan, hogy évszázadokig stagnál egy ország – mondta Bokros Lajos, aki hozzátette, csak az elmúlt 200 évben jött elő maga a gondolat, hogy a gazdaságnak növekedni kell, mert ez nincs megírva sehol. „Amíg a liberális kapitalizmus nem ver gyökeret a magyar társadalomban, és nem válik olyan elfogadott alternatívává, ami leváltja az oligarchikus önkényuralmat, addig nem lesz érdekes a gazdasági lecsúszás, mint első számú politikai tényező.”
Világméretű válságjelenségek, a kínai-amerikai viszony megromlása és egyebek olyan helyzetet teremtenek, amelyek ezt a magyarországi, rossz, felelőtlen, helytelen gazdaságpolitikát teljesen szétvethetik, és akkor lesz változás – erősítette meg. A magyarországi gazdaságpolitika rossz, folyamatos inflációs izzásban van és nem csak a Covid óta. Inflációt teremt a költségvetési és a pénzpolitikai ágon is. „Ezt könnyű rákenni külső tényezőkre, mert ezek nagyon bonyolult összefüggések, még közgazdászoknak is nehéz kimutatni, hogy egy bank politikája hogyan hat az inflációra.”
A kormány részéről nem parasztvakítás, hogy ez egy sikeres ország, saját maguk is elhiszik
Azért nem tudtak mit kezdeni a Magyar Péter-jelenséggel, mert görbe tükröt tartott eléjük, és azért is támogatják a formációt sokan, mert ők már tudják, hogy lecsúszunk. Társadalmi robbanást az válthat ki, ha ez a lassú rohadás, csúszás, területvesztés csőddé formálódik – mondta Bokros Lajos. „Ettől még messze vagyunk és nem is kívánnám az államcsődöt, mert az még pusztítóbb hatású, és az sem az oligarchákat fogja sárba pusztítani, hanem a kisembereket.”
Európa nyugati része jóval versenyképesebb, mint a magyar gazdaság
Amerikához képest azonban még nem eléggé, de ha valóban az a cél, hogy ne csak béke legyen Európában, hanem jólét is, akkor ehhez versenyképesség kell, ahhoz pedig komoly szerkezeti reformok. „Nem elég a piacot szélesíteni, hanem mélyíteni kell, azaz olyan irányba kell továbbfejleszteni, ami még hiányzik ehhez az úgynevezett egységes piacról, például a bankunió és a tőkepiaci unió, hiszen ma minden országban más szabályozás van, és nagyon nehéz elérni, hogy egységes irányba menjenek, mert mindenki ragaszkodik azokhoz a kiváltságokhoz, amelyeket a piacon megszerzett magának.”
A megcsontosodott érdekek akadályozzák a reformokat
Minden szuverenista a saját nemzetét akarja előtérbe tolni, de ha mindegyik ezt teszi, akkor, hogy lesz ebből közös cselekvési program? – tette fel a kérdést a közgazdász, aki szerint Orbán negyedik szélsőjobbos frakciója azért jó, mert a szélsőjobb szétesik, ugyanis nem tudnak egységes politikát végezni. „Politikai hullámvonalat látunk, de ennek trendje az egységesedő Európa irányába mutat, amely megerősítheti a termelékenység, a hatékonyság és a versenyképesség Amerikához képesti mértékét ebben a világban is.”
A KlikkTV műsorát itt nézhetik meg.
