Épp a magyar egészségügy napján zárják be az orosházi kórház egyik osztályát

A sebész főorvos rámutatott, hogy Magyarország a régiós összehasonlításokban is rendkívül keveset fordít az egészségügyre, mert bár az elmúlt két évben valóban nőtt az állam GDP-arányos kiadása, ezt valójában az okosan elkönyvelt járványügyi eszközbeszerzések okozták, nem pedig a tömeges fejlesztések.

Szelényi doktor azt mondta: a kormánynak egyértelműen meg kell emelnie az egészségügyi ágazatra költött állami forrást, megközelítve ezzel az európai átlagot. Első lépésként azt szorgalmazzák, hogy a GDP hét százalékát fordítsa a kormány az egészségügyre, amely bár már érdemi növekedést jelentene, még így is elmarad a szomszédos országoktól, ahol helyenként kilenc százalék vagy annál is több fölé mennek egyes kormányok.

A főorvos hozzátette, hogy szorgalmazzák az Európai Egészségügyi Unióhoz kapcsolódó minőségbiztosítási követelmények mielőbb kidolgozását és bevezetését is hazánkban; harmadik pontként pedig az átláthatóságot és a hitelességet kérte számon a jelenlegi kormányon, mondván a járványadatok kapcsán is az volt tapasztalható, hogy az állami intézmények egyáltalán nem, vagy csak szűkösen osztanak meg közérdekű adatokat a nyilvánossággal.

Szelényi szerint az egészségügyi dolgozók várják a reformszerű módosításokat, ehhez képest a kormány inkább visszafelé halad az ágazatban végzett átalakításaival: például az egészségbiztosítási pénztár, vagy az önálló járványügy felszámolásával.

Ujhelyi István szocialista EP-képviselő, aki az Európai Parlament közegészségügy bizottságának is tagja, a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: az idei Semmelweis nap sem lehet igazán ünnep az egészségügyben dolgozók számára.

Az MSZP európai politikusa szerint az egészségügy a magyar kormányzás legkomolyabb válságágazata, ezért nem tartják elfogadhatónak a területért felelős Pintér Sándor belügyminiszter korábbi kijelentéseit, miszerint „nem tud ígérni semmit, de legalább azt be tudja tartani”.

Ujhelyi bejelentette, hogy Pintérrel személyes találkozót kezdeményezett, ami a következő napokban létre is jön, és ahol a magyar egészségügyet érintő európai ügyeket fognak megvitatni.

„Legyen legalább egy olyan területe a magyar kormány működésének, ahol nem az ellenségkeresés a hétköznapi gyakorlat, hanem azt néznénk: mit tudunk hazahozni Brüsszelből annak érdekében, hogy minden magyarnak legyen esélye hozzáférni az államilag finanszírozott és minőségi egészségügyi szolgáltatásokhoz. A kritikáink mellett, tehát minden esetben konkrét, alternatív és jobbító javaslataink vannak, amelyek megvalósítása kapcsán akár európai együttműködést is fel tudunk kínálni az kormánynak – fogalmazott Ujhelyi, hozzátéve: kezdeményezésére tegnap – egy kiemelt rendezvény keretében – új egészségügyi kerekasztal alakult az Európai Parlamentben, többek között az európai orvosok, kórházak és gyógyszerészek szakmai érdekképviseleteinek közreműködésével. A céljuk, hogy egyeztetett és egységes álláspontot tudjanak kialakítani a jövőben az európai intézményekkel, például a korábban már említett Európai Egészségügyi Unió megvalósításával kapcsolatban, amely minden tagállamban minimumkövetelményeket támasztana az ellátórendszerekben.