Hónapról hónapra 4. rész: Orbán Gáspár csádi missziója és az orosz érdek

2024. december 23. 07:00 2024. dec. 23. 07:00

Aranyigazság: az év vége a számvetés ideje, mi is ezt tesszük 12 részes sorozatunkkal, amelyben sorra vesszük, az idén melyik hónapban mi volt a legfontosabb/legérdekesebb/legizgalmasabb/legkomolyabb következménnyel járó történés. Ezúttal áprilist vizsgáltuk meg és győzött az Orbán Gáspár fémjelezte csádi magyar akció(sorozat). No meg annak a háttere. S persze az, hogy mi mindenre világít rá a magyar adófizetői pénzből, Orbán Gáspár „trónörökös” titkolni próbált, de – legalábbis részben – kiderült szerepe az egész ügyben. Persze, miért is vagyunk meglepve? Sumákolás, titkolózás, pénzek mozgatása (lenyúlása?), összejátszás (jelei) az oroszokkal... Nem véletlenül állapíthatta meg egy amerikai jelentés, hogy „Egyértelműen Orbán Gáspár vált az egyik fő kommunikációs csatornává Budapest és Moszkva között” az afrikai projektben.

Orbán Gáspár volt az, aki az Afrikában bevettnek számító családi diplomácián keresztül a tárgyalások előmozdításához szükséges kapcsolatokat megteremtette” – árulta el a francia Le Monde-nak egy, a csádi hatóságokhoz közel álló forrás. A Direkt36 még januárban robbantotta a bombát, amikor oknyomozásával leleplezte, hogy Orbán Viktor fia már-már komikus módon igyekezett elrejteni, hogy részese a Csádban tervezett – akkor már idehaza is megszellőztetett – magyar katonai misszió szervezésének. A kormány is titkolózott, de amikor rájöttek, hogy a Direkt36 és a Le Monde francia lap bizonyítékokat szerzett Orbán Gáspár részvételéről a csádi projektben, gyorsan nyilvánosságra hozták azt. No nem a „trónörökös” szerepét.

Az ügy szálai 2023-ra nyúlnak vissza, abban az évben, novemberben szavazta meg a magyar parlament, hogy hozzájárul egy Csádban, illetve a szubszaharai ország közvetlen szomszédságában – így Nigerben – is bevethető, kétszáz fős katonai misszió küldéséhez. A katonák feladata „tanácsadási, támogatási és harctéri mentorálási feladatok ellátása” lesz, amivel a hivatalos indoklás szerint Magyarország a terrorizmus elleni harcot és a migráció kiváltó okainak megszüntetését segíti.

Orbán Gáspár elmismásolni próbált, s végül szinte mellékesen, egy (az Indexnek adott) honvédelmi miniszteri interjúban elrejtve beismert, utóbb a Direkt36 által videóval és fényképekkel is igazolt szerepvállalását is már értetlenkedve fogadta a közvélemény. Ráadásul utóbb kiderült, hogy a botrányosnak is nevezhető ügy, ha igaz, ennél sokkal súlyosabb aggályokat vet fel.

A Direkt36 cikkének megjelenése után áprilisban ugyanis a nemzetközi oknyomozó brigád, a VSquare robbantotta a következő bombát: a többi között arról rántotta le a leplet, hogy – az amerikai elnököt megirigyelve – saját nemzetbiztonsági testület felállításába fogott Orbán Viktor, s ebben kulcsszerepet testált a fiára, holott az sem korábbi hasonló tapasztalattal, sem megfelelő végzettséggel nem rendelkezik hozzá. A kormányhoz köthető forrásoktól azt is megtudta a portál, hogy Orbán Gáspár ugyan – tartva a botránytól – nem kapott hivatalosan megbízást, de a Karmelitában van irodája, a keze alatt minimum féltucat fiatal dolgozott a testület létrehozásán, szervezésén és személyi állományának kiválasztásában. Ebből az irodából szervezte a csádi katonai missziót is, amit a beszélgetésekben rendszeresen „startupként” emlegetett, ugyanis több ilyet is tervezett. A teljesen titokban tartott munka részeként állítólag a miniszterelnök nemrég kinevezett nemzetbiztonsági főtanácsadóját is segíti Gáspár, a cikk írásakor a külpolitikával és a kényes diplomáciai ügyekkel foglalkozó területet szervezte, tervekkel a kereskedelem bevonására is. A magyar minisztériumok és a Miniszterelnöki Kabinetiroda egyaránt cáfolták, hogy alkalmazzák Orbán Gáspárt, s azt állították, hogy csak azért van bejárása az apja irodájába, mert családtag. (További részletekről korábban a Hírklikk itt írt.)

Nem kellett sokat várni arra, hogy tovább gördüljön az ügy (mármint annak felderítése): májusban ismét a VSquare szerzett információkat Orbán Gáspár tevékenységéről. Az egyik közép-európai kormány biztonsági ügyekért felelős tisztviselőjére hivatkozva a portál azt írta, hogy az Orbán Gáspár-féle csádi misszió állítólagos „terrorizmus- és migráció-ellenőrzési” célja csupán ürügy, mert a magyar kormány egyben egy katonai hírszerző központot is létre kíván hozni Csádban. Felmerült az a gyanú is, hogy a többi között Szergej Lavrov, az Afrikában aktív orosz külügyminiszter bátorította erre a magyarokat. Mint ismert, Csádból – és Nigerből is – folyamatosan kivonultak Magyarország szövetségesei, így a franciák és az amerikaiak is otthagyták a terepet

Közben – s erről a Hírklikk is beszámolt –  a demokrácia védelmét a zászlajára tűző, nemzetközi munkatársi gárdával dolgozó  amerikai Robert Lansing Institute jelentésében arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország csádi jelenlétének egyik fő célja a szorosabb együttműködés kialakítása Oroszországgal. Oroszország egyre erősíti a jelenlétét Csádban, amelynek élén katonai junta áll, az egyik legszegényebb afrikai ország vezetőjét, az oroszok által is támogatott Idriss Déby Itnot akkor választották meg elnöknek (amihez Orbán Viktor melegen gratulált) – írták. „Hisszük, hogy Magyarország nagy eséllyel egy olyan katonai hírszerző központ létesítésén dolgozik, amely orosz érdekeket szolgál” – írja a jelentés, amely rámutatott, hogy a csádi magyar misszióval kapcsolatban hangoztatott cél, a terrorizmus elleni harc és a migráció kontrollálása csak álca. „Szerintünk Orbán számára azért fontos a csádi misszió, hogy hozzájusson az ottani urántartalékokhoz...ily módon pedig minden bizonnyal segíteni igyekszik Oroszországot a csádi uránlelőhelyek feletti ellenőrzés megszerzésében, s egyben elérni a franciák kiszorítását” – fogalmaztak a szerzők, megjegyezve: mindez egybevág az oroszok érdekével.

Orbán Gáspár egyébként nem csak Csádban járt. Az intézet információi szerint Nigerben is megfordult már. Ott is található urán, s ott is egy oroszok által támogatott katonai junta uralkodik. „Egyértelműen Orbán Gáspár vált az egyik fő kommunikációs csatornává Budapest és Moszkva között” – vonta le a következtetést az Intézet, amely szerint ez felveti annak a kockázatát, hogy Budapestről Moszkvába jutnak érzékeny uniós és NATO-adatok. „Ha korábban már láthattuk a jeleit az Orbán-rezsim és az orosz politikai hírszerzés közötti kommunikációnak, akkor a közös csádi műveletek nagy valószínűség szerint az orosz katonai hírszerzéssel való közös műveletekre utalnak” – állapítja meg a jelentés. Ha ez a feltételezés megállja a helyét, akkor számítani lehet arra, hogy Magyarország az eddigieknél is agresszívabb lépéseket tesz Európában és a kontinensen kívül is. Ebben a kontextusban pedig Budapest eséllyel részt vesz a GRU orosz katonai hírszerző szolgálat európai műveleteiben. 

Érdekes adalékot szúrt ki a 24.hu júniusban: Afrikába repült, és három teljes napra eltűnt a nyilvános repüléskövető oldalakról a honvédség Airbus A-319 gépe. A Honvédelmi Minisztérium nem válaszolt a portál megkeresésére, a többi között arra sem, hogy az akció összefüggésben volt-e a magyar katonák tervezett csádi bevetésével. Az azonban több mint érdekes, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ugyanezen a héten Csád fővárosába, N’Djamenába utazott, hogy tárgyaljon a helyi kormányzattal.

Felmerült egy további érdekes „adalék” Orbán Gáspár afrikai, azon belül is elsősorban Csádban és a Csáddal kapcsolatos tevékenységével kapcsán. A VSquare szerint Orbán Viktor fia zárt ajtók mögött arról beszélt, hogy Magyarország katonai jelenléte Csádban jövedelmező gazdasági lehetőségeket teremtene például kőolaj és urán szerzésére Magyarország számára. A szerzők szerint az ugyanakkor nem világos, hogy mi lenne ebből a magyarok haszna, nem csak a hatalmas távolság miatt, hanem azért is, mert az ország nem rendelkezik a finomításukhoz szükséges technológiával. A VSquare szerint a magyar olajfinomító és atomerőmű jelenleg csak orosz kőolajjal és nukleáris üzemanyaggal kompatibilis, amiből azt lehet leszűrni, hogy ehhez a vállalkozáshoz minden bizonnyal együttműködésre van szükség a Putyin-rezsimmel. 

A csádi katonai misszió költségeiről a kormányzat nemigen árul el részleteket, de a 444.hu rábukkant egy nyomra. A büdzsének legalább egy része láthatóvá vált a Hungary Helps Ügynökség Nonprofit Zrt. 2023-as éves beszámolójában. „A csádi humanitárius, képzési és fejlesztési központ létrehozására” 817 millió forintot adott a külügyminisztérium az ügynökségnek, a program megvalósításának időszaka pedig 2023. szeptember 15. és 2024. december 31. közé esik. Mint a portál megjegyzi: ezek az időpontok arra engednek következtetni, hogy Csád már jóval korábban komoly szerepet játszott a kormány afrikai terveiben, minthogy elkezdtek volna kommunikálni róla, amit igyekeztek eltitkolni. Ugyanis (a kormányhatározat szerint) – teljesen előzmény nélkül és váratlanul – 2023. szeptember 23-án érkezett a csádi elnök meghívó levele a magyar kormányhoz (érdekes módon akkor még a franciák is ott voltak) – 2023. október 11-én bejelentette a Hungary Helps Ügynökség, hogy Csádban humanitárius fejlesztési központot nyit a kormány – október 18-án Szalay-Bobrovniczky Kristóf bejelentette a 200 magyar katona Csádba küldését – november 6-án pedig elfogadta a parlament a magyar misszióról szóló törvényjavaslatot. Ám láss csodát!: A Hungary Helps beszámolója szerint már szeptember 15-étől lehetett használni a külügytől kapott 817 millió forintot, ami azt is jelenti, hogy a pénzzel kapcsolatos konkrét döntésnek ennél korábban kellett megszületnie a kormányon belül. Persze tudjuk, Orbán Gáspár 2023 májusa és 2024 januárja között az afrikai magyar katonai misszió előkészítéséhez kapcsolódó tárgyalás mindegyikén, legalább hat alkalommal részt vett – a fotók és videók tanúsága szerint.

Szeptemberben jelent azután meg a Magyar Közlönyben, hogy Magyarország mintegy 200 millió euró értékű kötött segélyhitelt ad Csádnak. Az Eximbankon keresztül bonyolódó segélyhitel a szokásos kamattámogatás és adományelemek formájában jut majd el az afrikai országnak. Azt elsősorban mezőgazdasági, élelmiszeripari és információs technológiai fejlesztésekre használhatják.  

Decemberben pedig – mint azt a 444.hu tudósításában olvashattuk Szalay-Bobrovinczky Kristóf védelmi miniszter a honvédelmi és rendészeti bizottság meghallgatásán arról beszélt, amint a helyi politika jóváhagyja, Csádban indul a magyar katonai művelet. Azt mondta, Orbán Gáspár a kabinetje tagjaként vesz részt a misszió előkészítésében, de nem tagja a vezérkarnak. Amúgy pedig kiválóan képzett katonatiszt, aki több nyelvben beszél.

Orbán Gáspár életútja – amit tudni lehet róla

Az arcfelismerő applikáció a nyilvánosan elérhető fotók alapján gyakorlatilag tablót készített Orbán Gáspár színes, éles váltásokkal teli karrierjéről – írta a Direkt36. Először 2010-ben profi focistának állt, majd 2014-ben, hivatalos magyarázat szerint sérülés miatt feladta a sportolást. A közben az ELTE-n jogi tanulmányokat is végző Orbán Gáspár ezt követően jutott el Afrikába, ahol az „Empower a Child” keresztény segélyszervezettel Ugandában tanított gyerekeket focizni. „Afrikában olyan erejével találkoztam az élő Istennek, hogy az egész életemet átadtam Jézusnak” – mesélt nem sokkal később afrikai élményeiről, amikor már egy Felház nevű vallási gyülekezet egyik vezetőjeként jelent meg a magyar közéletben.

A focista és hittérítői karriert egy újabb éles váltással a katonaság követte – 2021-ben a Telex derítette ki, hogy a 2019-ben hivatásos katonává vált Orbán Gáspár minisztériumi ösztöndíjjal (magyar közpénzen) a brit királyi Sandhurst Katonai Akadémia növendéke lett. Azt eddig nem lehetett tudni, hogy miként alakult a karrierje, mióta az akadémián végzett. A legutolsó katonafotóin még rendes egyenruhában, rövidre nyírt hajjal és megborotválkozva lehetett látni. Egészen a csádi „lebukásáig”.  

 

December 20.-án elhagyta Csádot a francia csapatok első, 120 fős kontingense, három héttel azután, hogy Csád bejelentette, felbontja a Franciaországgal kötött védelmi együttműködési szerződést. A következő napokban több tonna katonai felszerelést is elszállítanak a főváros katonai repülőteréről, januárig pedig a francia hadsereg hajón elszállítja a három csádi bázisáról a katonai járműveket a kameruni Doula kikötőjéből.

A csádi külügyminisztérium november végén jelentette be, hogy nemzeti szuverenitásának újra értelmezése keretében felbontja a 60 éve kötött védelmi együttműködési szerződést egykori gyarmattartójával, azaz Franciaországnak ki kell vonnia az országban állomásoztatott mintegy ezer katonáját és katonai felszerelését. Csád az egyik utolsó olyan ország volt a Száhel-övezetben, ahol Franciaország még jelen volt katonailag, miután az utóbbi években kiszorult Nigerből, Maliból és Burkina Fasóból is. 

 

A sorozat eddig megjelent cikkei:

Hónapról hónapra 1. rész: Kétségessé vált a 23 éves Visegrádi együttműködés jövője
Hónapról hónapra 2. rész: Tíz nap, amely megrengette a NER-t
Hónapról hónapra 3. rész: Orbán Viktor szakmányban „sajtóperel”

Forrás: hirklikk.hu