Majdnem másfél évtizede támadják a trükkös csalók a gyanútlan magyarokat
Rohamosan terjed a kártyás-, valamint a mobilfizetés, ami egyfelől kifejezetten örvendetes, ugyanakkor aggasztó, hogy ezzel párhuzamosan a mások pénzét lenyúló csalók sem pihennek. Az idei harmadik negyedévben mintegy 9 milliárd forinttal rövidítették meg az embereket a trükkös csalók: durván 6 milliárdot nyúltak le átutalások révén, mintegy 3 milliárdot pedig a bankkártyákon keresztül. A Magyar Nemzeti Bank pénzforgalmi statisztikájából megismert adatok még akkor sem szívderítőek, ha tudjuk, hogy az átutalásokkal ellopott 6 milliárd forint kevesebb, mint az egy évvel korábbi, 9,2 milliárd forint.
Sajnos, nemcsak a bankokon keresztül lehetnek veszélyben a magyar emberek javai. Vannak olyan trükkös csalók, akik magukat a nemzet jótevőinek álcázva, olcsóbb áramot, gázt, valamint tisztes megélhetést biztosító jövedelmet ígérnek a magyar embereknek. Mindemellett békepártinak mondják magukat, miközben a szomszédunkban zajló háborút kirobbantó agresszort támogatják.
Ezek a trükkös csalók, akik a megtévesztett emberek hiszékenységére utaznak, nem ismernek lehetetlent, és módszereik is nagyon változatosak. Sokan közülük politikusnak álcázzák magukat, és lakossági fórumokon tévesztik meg a mit sem sejtő megjelenteket, míg mások országos napilapokban, tévécsatornákon, újabban pedig főként a közösségi médiában hirdetik közpénzen, hogy csodát tesznek.
Gyanútlan áldozataikkal elhitetik, hogy csökkentik a rezsit, megvédenek bennünket a migránsoktól és megakadályozzák, hogy az óvodákban kötelezővé tegyék a kisdedek számára a nemátalakító műtéteket. Eszközeikben nem válogatnak, s bár fizikailag nem bántalmaznak senkit, ráadásul a hagyományos módszerekkel dolgozó trükkös csalókkal szemben készpénzt sem kérnek, mégis, azt kell mondanunk, hogy igen veszélyesek. A szó fizikai értelmében ugyan nem csöngetnek be a megtévesztett emberek lakásaiba, ám mégis megtalálják a módját, hogy könyörtelenül kihasználják, ha a gyanútlan áldozatoknak lankad a figyelmük.
A rezsicsökkentő trükkösök és a Brüsszellel riogató szemfényvesztők fifikásabbak a zsebtolvajoknál, náluk jóval korszerűbb és ezért sokkal nehezebben leleplezhető módszerekkel dolgoznak. Jólétet és szuverenitást ígérnek a mit sem sejtő áldozataiknak, akik persze a legtöbbször jóhiszeműen bedőlnek a szép szavaknak.
Az ily módon becsapott emberek utólag már hiába kotorásznak a zsebükben, és teljesen fölöslegesen vizslatják a bankszámlájukat – elég egy bevásárlás, hogy rájöjjenek: a pénzük kevesebbet ér, mint korábban. A trükkös csalók áldozataik szelektív memóriájára utaznak. Abban bíznak, nem minden alap nélkül, hogy az emberek nem emlékeznek már arra, hogy mi volt két-, három-, vagy éppen öt évvel ezelőtt. Áldozataik elsősorban idős emberek, de fiatalokat, valamint középkorúakat is örömmel becsapnak, iskolai végzettség tekintetében pedig főként a nyolc általánosnál alacsonyabb végzettségűek, az érettségizettek, valamint a diplomások közül szedik áldozataikat.
A trükkös csalók úgy okoznak kárt a megtévesztett embereknek, hogy azok csak későn veszik észre, hogy nem az Oroszország elleni szankciók, hanem a kormány elbaltázott gazdaságpolitikája és a mérhetetlenül gyenge forint miatt kell sokkal többet kell fizetniük az alapvető élelmiszerekért, mint korábban.
A trükkös csalók ellen védekezni igen nehéz, sőt, úgyszólván lehetetlen. Ezért legyünk óvatosak, és ne dőljünk be a jövőre fantasztikus évet ígérő nemzetmegvezetőknek. Ha valaki találkozik velük, vagy újságban olvas ilyesmiről, esetleg tévében, rádióban hall róluk, ne próbálja meg feltartóztatni őket, mert veszélyesek. Azt sem javasoljuk az ily módon átvágott lakosságnak, hogy forduljon a rendőrséghez - a legjobb, ha majd 2026 tavaszán, a szavazataikkal jelzik, hogy nem dőlnek be a trükkös csalóknak, nem kérnek belőlük, és ezért elzavarják őket.
