Jogsértések hosszú sora – újabb kemény amerikai bírálat Orbánról
Lesújtó képet fest a demokrácia, a sajtószabadság, a korrupció magyarországi állapotáról az amerikai Külügyminisztérium idei jelentése, amely szerint az alapvető emberi jogok helyzete „az elmúlt évben tovább romlott.”
A külügyi tárca évente ad ki - nemzetközi és civilszervezetek felmérései, állásfoglalásai és más hiteles források alapján - részletes jelentést arról, mennyire érvényesülnek a különböző, mindenkit megillető emberi jogok a világ egyes országaiban.
A hazánkról szóló fejezet kiemeli, hogy a kormányzat az általa irányított média és a titkosszolgálatok segítségével vizsgálja, támadja a civilszervezeteket és a független médiát azzal, hogy külföldi támogatást kapnak és ezzel veszélyeztetik az ország függetlenségét. Emlékeztet a dokumentum az Európai Parlament vizsgálatára, amely megállapította, hogy a Pegasus kémprogram illegális használata ügyvédek, újságírók, politikai ellenfelek és civilszervezetek ellen „súlyos megsértése az uniós elvárásoknak.”
Az eszköz alkalmazása „része volt annak a tervezett stratégiai kampánynak, amellyel a kormány szétrombolja a sajtó- és szólásszabadságot. Jóllehet az utóbbit biztosítja az alkotmány, a közszolgálati média, mellette a magán-média többsége a kormány közvetlen irányítása alatt van. A közmédia, a kormány szócsöveként, annak üzeneteit terjeszti széles körben, végrehajtja a vezető párt utasításait és az ukrán háború kérdésében gyakran hamis orosz tájékoztatásnak ad helyet. Sok más szerkesztőséget irányítanak a kormány emberei, súlyosan előítéletesen képviselik annak érdekeit.”
Idézi a jelentés az EBESZ állásfoglalását a sajtópiaci helyzetről: a kormány hirdetései túlnyomórészt az őt támogató médiának jutnak, egyesek csak azokból élnek. Ráadásul a független szerkesztőségeket még abban is gátolják, hogy kérdezhessék a kormány képviselőit, részt vehessenek sajtóértekezleten. A kizárólag a kormány kinevezettjeiből álló Médiatanácstól nem kap sugárzási engedélyt független rádió. Ebben a helyzetben jelentősen korlátozzák más politikai pártok kampány-lehetőségeit, miközben a kormánynak igen széles lehetőségei vannak elfogult propagandára, mind az állami, mind sok magánkézben lévő médiában.
A dokumentum szerint a fentiekkel alapozták meg a „szuverenitásvédelmi” törvényt, amely további, még szélesebb hatáskört biztosít a kormánynak, hogy vizsgálhassa és büntesse a civilszervezeteket, „amelyek befolyásolják a demokratikus vitát és a döntési folyamatokat.” Egyébként komoly problémák vannak az igazságszolgáltatás függetlenségével, az emberek magánéletébe való önkényes, jogsértő beavatkozással, továbbá azzal, hogy lényegesen korlátozzák a békés gyülekezéshez való jogot, akárcsak a civilszervezetek alapításával, finanszírozásával, működtetésével kapcsolatos jogszabályokat. Erőszakcselekmények tapasztalhatók romákkal, nemkülönben a nemi kisebbségekhez tartozókkal szemben.
Jóllehet tavaly is sok esetben került nyilvánosságra kormányzati korrupció, kevés esetben követte ezt feljelentés vagy eljárás. Civilszervezeti vizsgálatok szerint a 2016-2021 közötti időszakban az uniós pénzekből finanszírozott, sok milliárdos projektek 30 százalékát tizenkét, a kormányhoz szorosan kötődő cég kapta. Kitér a dokumentum a Schadl-ügyre és arra is, hogy a korrupciós ügyek vizsgálatára kiküldött Európa-parlamenti bizottság képviselőit Varga Judit, az akkori igazságügyi miniszter nem volt hajlandó fogadni.
Elmarasztalják a magyar börtönviszonyokat, az egészségügyi ellátást, a fűtés hiányát, illetve azt, hogy nem vizsgálnak ki hiteles, a foglyok bántalmazásával kapcsolatos panaszokat. Az ilyen bejelentések mindössze 5 százalékát követte vizsgálat, de ha foglyot vádoltak hivatalos személy elleni erőszakkal, az ügyek 70 százalékában emeltek vádat. Az Emberi Jogok Bírósága már több esetben marasztalta el a kormányt, mert foglyokat bántalmaztak a börtönben és a tetteseket nem vonták felelősségre. Egyébként már 2017-ben megszűnt a lehetőség, hogy a civilszervezetek figyelemmel kísérhessék a börtönviszonyokat.
Kitér a jelentés arra is, hogy a budapesti Lantos Intézet felmérése szerint a magyarok 49 százaléka vall mérsékelt, vagy erősen antiszemita nézeteket. A zsidó származású lakosság számát eltérően, 35 000 és 120 000 közöttire teszik, míg a zsidó vallást kevesebb, mint nyolcezren követik az országban.
A State Department emberjogi jelentésében szomszédainkról összefoglalóan az alábbiak olvashatók:
Csehország: tapasztaltak erőszakcselekményeket a párkapcsolatokban, fenyegetéseket a szexuális kisebbségekkel, illetve a zsidókkal szemben.
Románia: Regisztráltak jelentős jogsértéseket, amikor a kormány szervei durván, lealázóan kezeltek állampolgárokat és tapasztaltak komoly kormányzati korrupciót.
Szlovákia: A kormány meggyőző lépéseket tett, hogy megtalálja és megbüntesse azokat, akik megsértették a emberi jogokat, de bizonyos esetekben a lépések nem voltak elegendőek, így probléma, hogy a tettesek büntetlenek maradtak.
Lengyelország: A parlamenti választási részvétel példátlanul magas volt. Emberjogi kérdések, mint a nők jogai, a terhességmegszakítás és a jogállam a választás központi kérdései közé tartoztak.
Valamennyi, a fenti országokra vonatkozó jelentés ezzel a mondattal zárul: „A kormány hiteles lépéseket tett, hogy felderítse és megbüntesse a jogsértések hatósági felelőseit.” A magyar jelentésben ilyen mondat nem szerepel.
