Ki mondta 1,2 millió magyarnak, hogy az ukránok megtámadhatnak minket?
Minden hatodik magyar azt gondolja, hogy van olyan ország. amely megtámadhatja Magyarországot. A legtöbben (11 százalék, azaz, mintegy 1,2 millióan) Ukrajnára tippelnek, míg 7 százalékuk Romániát tartja hazánkra veszélyesnek. A Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő által a Závech Researchtől megrendelt kutatás eredményét az atv.hu tette közzé, s ebből az is kiderül, hogy a lakosság kétharmada szerint egy támadás esetén a magyar honvédség nem tudná megvédeni az országot.
A kutatásnak egyelőre csak egy részlete ismert, a továbbiak közlését a következő napokra ígérték. Így egyelőre nem tudni, hogy milyen célból rendelte meg a biztonságpolitikai szakértő a kutatást, s mi volt a célja például azzal, hogy megkérdezze az embereket arról: „Ön szerint van olyan szomszédos ország, amelytől tartania kell Magyarországnak katonai szempontból?”
A kérdésekkel arra is választ kerestek, hogy az emberek mennyire bíznak a magyar hadsereg védelmi képességében. Nos, a válaszok inkább realisták, mint hízelgők a magyar haderőre nézve: a válaszadók mindössze 6 százaléka gondolja, hogy a magyar haderő biztosan megvédené az országot, és 16 százalék azoknak az aránya, akik szerint „valószínűleg képes lenne erre a feladatra”. A lakosság 37 százaléka azt válaszolta, hogy a magyar honvédség valószínűleg nem tudna megvédeni bennünket egy katonai támadástól, s további 34 százalék teljesen biztos ebben. (Ez összesen 71 százalék, több mint kétharmad.)
Ez utóbbi vélekedés ellentmond annak, amiről május 9-én, a Ludovika Fesztivál megnyitóján Szalay-Bobrovniczky Kristóf beszélt. A honvédelmi miniszter akkori közlése szerint az elmúlt évek haderőfejlesztése nyomán Magyarország a biztonság fogyasztójából a biztonság hozzájárulójává vált, és azt mondta, hogy „meg tudjuk védeni a saját hazánkat". Mindehhez hozzátette: „helyettünk senki nem fog minket megvédeni", ezért szükséges a haderő folyamatos fejlesztése és egy megfelelő elrettentő erővel bíró hadsereg kialakítása.
Mindez nem meglepő: az emberek nem mindig azonosulnak feltétel nélkül azzal, amit a kormányzati szereplők mondanak. Szalay-Bobrovniczkynak igaza van abban, hogy csak akkor számíthatunk a NATO - amelynek mi is tagjai vagyunk – védelmére, ha annak haderejének erősítéséhez mi is hozzájárulunk. Más kérdés, hogy a NATO-val, csakúgy, mint az Európai Unióval egyre feszültebb az Orbán-kormány viszonya, s már olyan hangokat is hallani, hogy bizonyos katonai információkat nem, vagy csak késve osztanak meg a magyarokkal, mert attól tartanak, hogy azok tőlünk eljutnak az oroszokhoz. Orbán Viktort ugyanis Putyin trójai falovának tartják, az orosz elnök előretolt bástyájának.
Ugyancsak érdekes, hogy e felmérés szerint ma Magyarországon van 1,2 millió olyan ember, aki azt gondolja, hogy Ukrajna megtámadhatja Magyarországot. Arról az Ukrajnáról beszélünk, amelyik immár két és fél éve mással van elfoglalva, minthogy más országokra szemet vessen. Például azzal, hogy honvédő háborút vív az őt agresszorként megtámadó Oroszország ellen. Az ukránok eddig még nem utaltak arra, hogy területi követelésük volna Magyarországgal szemben, és ezért támadást fontolgatnának – ha van ilyen ukrán szándék, azt a magyar kormány eddig nem kötötte az állampolgárok orrára.
Ez az 1,2 millió magyar, aki lehetségesnek tart egy Ukrajna felől érkező támadást, feltehetőleg megegyezik azokkal a magyarokkal, akik szinte kizárólag a közmédiának nevezett sajtókonglomerátum valamelyik termékéből, vagy a Fideszhez közeli sajtóipari kifizetőhelyekből tájékozódnak. Csakis onnan vehetik - ha nem is direktben, de finoman és ügyesen sugallva - ezt az értesülést. Máshol ugyanis nem olvashattak és hallhattak ilyet, azt pedig mégsem feltételezzük az ukránoktól félő 1,2 millió honfitársunkról, hogy az ujjukból szopták a választ.
