Magyarország „első falusi miniszterelnöke” egy magtárban rúgta be a kampányt
Országjárásra indult Orbán Viktor. A miniszterelnök a kampánykörút első állomásaként a Veszprém megyei Nemesgörzsönyben egy magtárban gazdákkal találkozott. Szokatlan, hogy Orbán kampánykörútra vetemedik, de megvan az oka az igyekezetnek. A Závecz Research közvéleménykutató legújabb felmérései szerint év eleje óta a biztos pártválasztók körében 11 százalékot zuhant a Fidesz támogatottsága, s ami még ennél is ijesztőbb lehet Orbánék számára, hogy a kegyelmi botrány okozta kedvezőtlen politikai széljárás miatt a Fideszre szavazók részvételi aktivitása jelenleg alacsonyabb, mint az ellenzéki pártoké.
A Fidesz ugyan még mindig magasan vezeti a képzeletbeli tabellát, ám vannak intő jelek: a legutóbbi, március eleji Závecz-kutatásban például még a biztos szavazók 45 százaléka voksolt volna a Fideszre, ez a szám mostanra 34 százalékra csökkent. Van hát ok az aggodalomra, már csak azért is, mert a fenti számokat feltehetőleg a Fidesz rendszeres belső – nem a nyilvánosságnak szánt – mérései is megerősítik.
A fővárosban a Fidesz szempontjából még az országosnál is rosszabb a helyzet. A regnáló főpolgármester, Karácsony Gergely biztosan őrzi elsőségét (jelenleg 38-40 százalékos a támogatottsága,) a sokak által szintén fideszesnek tartott, de az LMP színeiben induló Vitézy Dávid előtt (22 százalék), míg a Fidesz hivatalos jelöltje, Szentkirályi Alexandra a mostani állás szerint mindkettőjük mögött jelentősen lemaradva, csupán 15-17 százalékra számíthat.
Orbán és a Fidesz szemmel láthatóan elengedte Budapestet, ezért sem törték magukat, hogy Szentkirályinál fajsúlyosabb jelöltet állítsanak Karácsonnyal és Vitézyvel szemben. Marad nekik a már annyiszor bevált Vidék-Magyarország, ám a kegyelmi botrány ott is megtizedelte a sorokat. Ráfér a Fideszre az erősítés, ezért is indult Orbán kampánykörútra, és ezért kezdte a nagy menetélést gazdák előtt, egy magtárban.
„Zárójelben mondom, mégiscsak én volnék Magyarország első falusi miniszterelnöke. Kitől várjon a magyar gazdatársadalom meg a magyar vidék meg a magyar falu segítséget, hogyha nem a közülük jövő miniszterelnöktől.
Segíteni viszont csak akkor tud, ha fegyvert adnak a kezébe... Én nem leszek rest azt előrántani, lövök én mindenre, ami mozog, meg suhintok oda, ahova kell, de csak akkor, ha van a kezemben eszköz. Az én fegyverem az önök szavazata.”
Most tekintsünk el attól, hogy a magát békepártinak nevező Fidesz – legújabb jelszavuk szerint: Csak a béke. Csak a Fidesz – elnöke arról beszél, hogy mindenre lő, ami mozog, és suhint oda, ahova kell. A harciasság nem új Orbán retorikájában, a miniszterelnök már korábban is többször kijelentette, hogy küzdeni indul Brüsszelbe. (Mostanra ez a küzdés odáig fajult, hogy az idei EP-választáson a Fidesz nem titkolt célja, Brüsszel elfoglalása.)
Mindemellett az a kijelentés is sántít, hogy Orbán lenne Magyarország első falusi miniszterelnöke. Török Gábor politikai elemzőnek jobb a memóriája, mint Orbánnak, és a jelek szerint történelmi ismeretei is számottevőbbek. Közösségi oldalán ugyanis arról írt, hogy Orbán állítása tényszerűen nem igaz: valójában Nagy Ferenc, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt valamikori elnöke volt az első falusi miniszterelnöke Magyarországnak. Aki ráadásul olyan hendikeppel lehetett miniszterelnök, hogy hat elemit végzett, majd saját erejéből képezte magát, miközben szülei földje mellett fuvarozást, napszámot és favágást is vállalt.
Könnyen kiegyeznénk azzal, ha ez a valótlan állítás volna a legnagyobb hazugság Orbán politikai pályáján. A miniszterelnök – aki amúgy Székesfehérváron született, de valóban falun, Alcsútdobozon nevelkedett – előszeretettel emlegeti vidéki származását. Egy időben gyakran és szívesen nyilatkozott arról, hogy szülőfalujában az erő és az erőszak volt a férfiasság szimbóluma. Őt is gyakran megverte az apja, több korábbi interjújában is beszélt erről. 2019 februárjában pedig a Kossuth Rádióban azzal dicsekedett, hogy „én is falusi fickó lennék. Ha az ember falusinak születik, örök életére az marad”.
Orbán, sokunkkal együtt, a Kádár-rendszerben nevelkedett. Maga mondta, hogyha most lenne fiatal, egy olyan falusi fiúból, mint amilyen ő volt egykor, legföljebb agronómus lehetne, vagy traktoros. Aztán egyik sem lett, de még a futballistaság sem jött össze neki. Viszont egyetemistaként felkerült Budapestre és azóta is csodálattal nézi a fővárost – igaz, megszeretnie sohasem sikerült. Jogot tanult az egyetemen, s közben a későbbi SZDSZ liberális alapítói vették a szárnyaik alá. Olyan emberek, akiket nem vert az apjuk, ezzel szemben könyvtárszobát is magában foglaló lakásból indulhattak reggelenként munkába, vagy iskolába. Ezektől az okos és bátor fiatalemberektől tanult Orbán, és nekik nem tudta később megbocsátani, amit tőlük kapott. (Meg persze Soros Györgynek sem, akinek a pénzén Oxfordban tanulhatott.)
Marad tehát a kommunikációs karanténba zárt, a városi embereknél könnyebben meggyőzhető (megvezethető?) Vidék-Magyarország. Az ő szavazataikra hajt Orbán és a Fidesz, velük akarja elfoglalni Brüsszelt, az önkormányzati választáson pedig az ő segítségükkel szeretné – Szentkirályi Alexandra míves megfogalmazásában – kitakarítani a Gyurcsány-fiókákat a Városházáról.
Segítséget ígért a magyar vidéknek és a magyar falvaknak Orbán a nemesgörzsönyi magtárban. Konkrétan ugyan nem mondta meg, hogy miből állna ez a segítség, cserébe viszont nem is kért mást a megjelentektől, mint hűséget és lojalitást. „Lövök én mindenre, ami mozog, meg suhintok oda, ahova kell, de csak akkor, ha van a kezemben eszköz. Az én fegyverem az önök szavazata” - mondta Magyarország első „falusi és békepárti” miniszterelnöke.
