Megállapodtak a januártól érvényes pedagógusi bérskáláról

„Megismertünk három új jogszabálytervezetet, ami rögzítené a béremelés számait, illetve feltételeit” – idézte fel a részleteket a Hírklikknek Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Mint mondta, ezek közül kettő gyakorlatilag, de egyik egészen biztosan szinte szó szerint megegyezik a minisztérium által már tavaly kiadott rendelet lényegesebb elemeivel. Annyi a különbség, hogy a számok egy kicsit még annál is kedvezőbbek lettek, mint amiben a múltkori tárgyalásokon megállapodtak. 

A közoktatásban alkalmazott pedagógusok bérskáláját a legalacsonyabb, úgynevezett gyakornoki bérhez igazítják, ehhez képest számítják ki a különféle kategóriák alsó bérhatárait. A gyakornokok, a rendszerbe frissen érkező kezdők fizetése, január elsejétől 640 900 forintra emelkedik. A már tapasztalt, pedagógus I. kategóriában 653 100 forint az alsó határ, a pedagógus II. 660 400, a mester fokozat 716 900, és 840 000 forinttól indul a kutatói kategóriába sorolt pedagógusok ellátmánya. „Ez az a minimum, amit meghatároz a jogszabály, aminél az egyes emberek bére nem lehet majd kevesebb – nyomatékosította a számokat az alelnök. – Vagyis a béremelés mértéke nem lehet kevesebb például a pedagógus I. kategóriában 21,4 százaléknál. A pedagógus II-nél az emelésnek el kell érnie a 19 százalékot, a mester fokozatban a 13,8, a kutatónál a plusz 12 százalékot.” 

A mostani bértárgyalás egyik kritikus pontja volt a szakszervezeteknek az a kérése, hogy az oktatási kormányzat foglalkozzon végre az iskolában dolgozó, nem pedagógus képesítésű segítők béremelésével is. Ők azok a pedagógiai asszisztensek, a gyógypedagógia-asszisztensek, az iskolatitkárok, a dajkák, a rendszergazdák, akik nélkül egyébként nem tudna működni egyetlen intézmény sem. Ha egy iskolatitkár feláll, és azt mondja, hogy köszöni szépen, viszontlátásra, akkor abban az intézményben összeomlik az adminisztráció és megáll az élet. Ha az óvodákból, bölcsődékből elmennek a dajkák, akkor nincs, aki segítsen az óvodapedagógusnak. A különféle pedagógiai asszisztensekről ne is beszéljünk, hiszen ők azok, akik tanároknak segítenek abban, hogy időben menjen az ebédeltetés, a gyermekkísérés. A kormány most is köti az ebet a karóhoz, mondván, hogy nem hajlandók a minden dolgozónak megajánlott béremelésnél, a garantált bérminimum plusz 7 százalékánál nagyobb összeg szánni ezeknek az iskolai dolgozóknak a fizetésére. 

Meglehetősen cinikus ez az érvelés, mert a béremelkedés nem egyenlő a béremeléssel – mondta Gosztonyi Gábor. „Föltettük most is a kérdést az államtitkárnak: ahhoz, hogy változzon a kormányzati álláspont, meg kell várni ugyanazt a helyzetet, mint ami a pedagógusok esetében már megtörtént, hogy a gyalázatos fizetés miatt irdatlan sokan elhagyták a pályát? Meg akarják várni, amíg ezek az emberek is a lábukkal döntenek majd a sorsukról?” – idézte fel az alelnök a tárgyalásnak ezt a szakaszát. Hozzátette: az sem volt ideális állapot, hogy a kezdő pedagógusok és az iskolai segítők bére szinte összecsúszott, de most gyakorlatilag majdnem a duplájára emelkedik a gyakornoki bér az övéknek. Annyira szétnyílik ezzel egy-egy munkahelyen a bérolló, ami újabb feszültséget generál majd.  

A tárgyalás egyik kedvező híre, hogy a pedagógusok mellett a szakképzésben dolgozó oktatókra is vonatkozik a bértömeg emelése. A szakképzésben is mindenkinek meg kell kapnia azt a 21,2 százalékos bértömegemelést, amelyet a közoktatásban dolgozókat januártól megilleti.  

„A három jogszabályt a közeli napokban nyilvánosságra fogja hozni a Belügyminisztérium, és megkezdődhet róla a társadalmi egyeztetés” – mondja a PSZ alelnöke. – „A következő napokban a pedagógusok konkrétan, részleteiben is megismerhetik, véleményezhetik a megállapodásban foglalt béremelési elképzeléseket.” A pontosítás kedvéért hozzátette: amikor a jövő évi béremelésről beszélnek, az adatokat a rendelkezésre álló „bértömegből” vezetik le, amelyből egyformán részesülnek az állami fenntartású intézmények, az egyházi, alapítványi és magán intézmények. Ezen belül – elméletileg – a fenntartóknak lesz még némi mozgástere a differenciálásra. Ez függ attól is, hogy az adott tankerületnek hány olyan iskolája van, ahol jár a testületnek az a bizonyos 20 százalékos esélyegyenlőségi pótlék, hány olyan intézménye van egy-egy fenntartónak, ahol a hiányszakmákat tanítják, és így tovább. Megkapják a rendelkezésükre álló bértömeget, amellyel aztán az intézményvezetőkkel közösen elkezdhetnek „sakkozni”, személyre lebontva kinek, mennyivel téríthetik el a minimumtól javadalmazását. Gosztonyi Gábor aláhúzta: a rendeletben a minimumok szerepelnek, annál többet igen, kevesebb béremelést senki nem kaphat! 

Feltettük a kérdést a PSZ alelnökének: elégedettek-e a most körvonalazott megállapodás minden részletével? Diplomatikusan válaszolt: arra lesznek kíváncsiak, és ezt majd nyilván a kollégák jelezni fogják februárban, hogy ténylegesen kinek, mennyivel nőtt a bére. Hozzátette, hogy a megállapodás azért sem „elégedettség kérdése”, mert ezt a lépést a kormány kénytelen volt megtenni. Kényszerpályán vannak, hiszen az Európai Bizottsággal kötött megállapodást kell teljesíteniük, ami arról szól, hogy a magyarországi pedagógus béreknek el kell érniük a hazai diplomás átlagbér nyolcvan százalékát. „A mostani megállapodás forintosított összegei magasabbak annál, mint amiről korábban szó volt, de nem tudjuk megítélni korrektek-e a mostani számok? Az államtitkár szájából ugyanis egyetlen szó sem hangzott el arról, hivatalosan mennyi is az a bizonyos magyar diplomás átlagbér?” – jegyezte meg Gosztonyi Gábor.