Megszavazta a Fidesz a felhatalmazási törvényt, rendeletekkel irányít a kormány

Megszavazta március 30-án, hétfőn délután a Parlamentben a Fidesz a felhatalmazási törvényt, mely kapcsán az ellenzék arról beszélt, hogy nem tudják támogatni, mivel nincsen benne időkorlát. 

A törvény lényege ugyanis az, hogy a járványhelyzet miatt elrendelt különleges jogrendben a kormány rendeletekkel kormányoz, a veszélyhelyzet idején hozott rendeletek azonban 15 nap múlva "lejárnak", azokat a Parlamentnek kell megerősítenie. A törvény ezt az időkorlátot "hosszabbította" volna meg határidő nélkül, csupán annyival, hogy addig tart a veszélyhelyzet (és az ezen időszak alatt elfogadott rendeletek hatálya), ameddig a kormány annak nem vet véget.

Előző hétfőn az ellenzék emiatt nem szavazta meg a házszabálytól eltérést, hanem több módosítót is benyújtottak, hogy ezen rendeleteknek legyen valamiféle határideje, és utána a Parlament szavazzon a meghosszabbításukról. (Mellékszál, de a Fidesz azzal támadta az ellenzéket, hogy az előző hétfői elutasításuk miatt miattuk véget ér a veszélyhelyzet, holott a kormány az a szerv, amely ilyen különleges jogrendet elrendelhet, illetve megszüntethet, ehhez nincs szükség az ellenzékre.)

Egy közös közleményben az ellenzéki pártok és képviselők úgy fogalmaztak, hogy bíznak az országban, de nem bíznak Orbánban, ezért kérték a határidő beillesztését a törvénybe (valamint a rémhírterjesztés kiterjesztésének elhagyását is, mely a sajtót korlátozta volna le). A törvényhez az MSZP módosítót is készített, ám ezt hétfőn - több más ellenzéki módosító indítvánnyal együtt - a fideszes kétharmad leszavazta.

Az Index cikke szerint 137 igennel és 53 nemmel, tartózkodás nélkül ment át az eredeti fideszes javaslat az országgyűlésen. 

A törvény főbb pontjai a következők a lap gyűjtése szerint:

• A kormány a veszélyhelyzetben „a veszélyhelyzetben – a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseken és szabályokon túl – az állampolgárok élet-, egészség-, személyi, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat”.
• Az Alkotmánybíróság a veszélyhelyzet során folyamatosan működik, „a tanács ülése a veszélyhelyzet megszűnéséig az elnök döntése alapján elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével is megtartható”.
• „A veszélyhelyzet megszűnését követő napig időközi választás nem tűzhető ki, a már kitűzött választások elmaradnak.”
• „A veszélyhelyzet megszűnését követő napig országos és helyi népszavazás nem kezdeményezhető, a már kitűzött országos és helyi népszavazások elmaradnak.”

Az MTI híre szerint még kiegészül a büntető törvénykönyv (Btk.) is a járványügyi védekezés akadályozásával, valamint a rémhírterjesztésre vonatkozó szabályozással:

• A Btk. kimondja ezentúl, hogy aki a zárlati kötelezettség alá tartozó fertőző betegség behurcolásának vagy terjedésének megakadályozása érdekében elrendelt, illetve a járvány idején elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés végrehajtását akadályozza, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Csoportos elkövetésnél egytől öt évig, halált okozó bűncselekmény esetén pedig kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés a büntetés.
• Aki járványügyi intézkedés akadályozására irányuló előkészületet követ el, az egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
• Az pedig, aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas a védekezés eredményességének akadályozására, meghiúsítására, egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A koronavírus elleni védekezésről szóló törvény a kihirdetése utáni napon lép hatályba. A jogszabály hatályvesztéséről pedig a veszélyhelyzet megszűnésével az Országgyűlés dönt.

Bár az MTI hírében szerepel, hogy az országgyűlés visszavonhatja a veszélyhelyzet miatt kiadott rendelkezések hatályát azok lejárta előtt, a gyakorlatban ez nem látszik kivitelezhetőnek a Fidesz kétharmada miatt.