Orbán Viktor és a szárnyaló gazdaság: Magyarország nem jelent államcsődöt
A lakossági állampapírok hozamfizetése valójában nem egy pozitív hír, hanem inkább egy nem kívánt következmény, amit a rekordmértékű infláció okozott. Az állam számára azonban nem lenne lehetőség a hozamok kifizetésének elkerülésére, mivel ennek hiányában csődhelyzet alakulna ki. - tette közzé a hvg.hu
„Az év elején több mint 800 ezer magyar családnál komoly pénz érkezik, ami annak köszönhető, hogy az elmúlt években sokan vásároltak magyar állampapírt. Az állampapírok után 2025-ben 1700 milliárd forintnyi kamatot fizetünk ki a magyar lakosságnak” – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a nemrégiben közzétett videóban.
Először is tisztázzuk, hogy az állampapírok utáni hozamfizetés csupán a dolgok természetes menete. Sőt, ha az állam nem teljesítené ezt a kötelezettségét, az gyakorlatilag csődeseményt jelentene, más néven államcsődöt. Másrészt, az állampapírok utáni hozamfizetés valójában rendkívül negatív hír, mivel a kifizetett pénz jelentős része hiányozni fog az államháztartásból. Természetesen egy részének vissza kell folynia különféle adók formájában, ahogy a lakosság elkölti, befekteti vagy más módon felhasználja.
Az államháztartás kamatterhe jelenleg kiemelkedően magas, idén a GDP 4 százaléka körül várható. Az államnak, amit kamatkiadásokra fordít, az nem áll rendelkezésére szociális kiadásokra, beruházásokra vagy egyéb állami funkciók finanszírozására. Ezt esetleg adóbevételekből kell pótolnia. Ez is jól látszik a tavalyi államháztartási beszámolóból, amelyből kiderül, hogy a kormány közteher-emeléssel (különadók bevezetése és fenntartása, adóemelések) próbálja betömni a költségvetési lyukakat. Mondhatja a miniszterelnök, hogy pénzeső hull a lakosságra, de nem említi, hogy ennek egy része azonnal visszakerül a költségvetésbe például a kiskereskedelmi különadó révén.
Harmadsorban, az állampapírok hozamfizetése valójában rendkívül rossz hír, mivel a múltban jórészt inflációkövető állampapírokra vonatkozó kifizetésekről van szó. A kifizetések mértéke nem lenne ekkora, ha nem lett volna az a rendkívül magas infláció, amely az elmúlt több mint egy évben sújtotta a magyar családokat. Sőt, az infláció továbbra is jelen van, hiszen bár az árak növekedése csökkent, a közel 4 százalékos infláció azt jelenti, hogy az árak még mindig folytatják emelkedésüket.
Végül, érdemes megemlíteni, hogy úgy tűnik, a miniszterelnök nincs tisztában az Alaptörvénnyel. Teljesen lehetetlen ugyanis, hogy 800 ezer „család” részesüljön a hozamfizetésből, legalábbis az Alaptörvény szerinti meghatározás alapján: „A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő–gyermek viszony. Az anya nő, az apa férfi.” A KSH legfrissebb, 2023-as adatai szerint Magyarországon 858 732 háztartás van, amelyben két felnőtt él, legalább egy gyermekkel. Ezek nyilvánvalóan nem mindegyikében van házasság a felnőttek között, tehát Magyarországon nem valószínű, hogy létezik 800 ezer „család” a szűk, Alaptörvényi értelemben. Ráadásul kizárható, hogy mindegyik háztartás birtokoljon állampapírokat.
Forrás: hvg.hu
