Publicus: a magyarok többsége elutasítja a templomokban politizáló papokat
A Publicus Intézet felmérése szerint minden második ember fontosnak tartaná, hogy Magyarországot a keresztény értékek mentén irányítsák az ország vezetői, viszont csak 33 százalék gondolja úgy, hogy ez meg is valósul.
A legutóbbi népszámlálás tanulsága szerint a katolikusok száma 3,9 millióról 2,9 millióra zuhant az országban, a reformátusok 944 ezren vannak, vagyis az arányuk 21-ről 16 százalékra csökkent 2011 óta, az evangélikusok pedig a korábbi 4 százalék után jelenleg a népesség 3,1 százalékát teszik ki. Emellett a vallásukat firtató kérdésre az emberek 40 százaléka nem válaszolt. Szakértők szerint valójában nem arról van szó, hogy kevesebb lenne a hívő, inkább az „intézményes egyháztagok” száma csökken, amelynek okát az egyházi lét átpolitizálódásában látják.
A Publicus Intézet Népszava számára készített reprezentatív felmérése alapján az emberek 85 százaléka szerint elfogadhatatlan, ha a papok nyíltan politizálnak a templomokban, és erről a kérdésről a kormánypártok szavazóinak háromnegyede is így gondolkodik.
A többség nem elégedett a keresztény egyházak segítő tevékenységével: 38 százalék vélekedik úgy, hogy kellő mértékben kiveszik a részüket a szegények, szociálisan rászorulók, elesettek megsegítéséből. Ebben a kérdésben szintén a kormánypárti szavazók és templomba járó vallásgyakorlók ítélik meg pozitívabban az egyház szerepét, ők sokkal elégedettebbek a szerepvállalással, mint az ellenzékiek vagy a vallástalanok.
Annak ellenére, hogy a hívők láthatóan egyre inkább elfordulnak tőlük, az egyházak az elmúlt évtizedben nagyon sok iskolát átvettek az államtól, a kormány egyre nagyobb teret enged a felekezeteknek az oktatás terén. Ennek a folyamatnak a megítélése igencsak megosztja az embereket a Publicus kutatása szerint: 34 százalék inkább helyesnek tartja, hogy az iskolák átvétele miatt egyre több gyerek tanul egyházi fenntartású intézményben, 28 százalék inkább helyteleníti, 29 százalék szerint pedig nincs jelentősége ennek a dolognak.
A Fidesz szavazóinak 58 százaléka pozitívan értékeli ezt a tendenciát, míg ez az arány az ellenzékiek körében 19 százalék. A válaszadók 61 százaléka szerint ezekben az egyházak által fenntartott iskolákban nagy hangsúlyt fektetnek a vallásos nevelésre, 24 százalék szerint viszont alig különböznek az állami iskoláktól. Ugyanakkor a megkérdezettek 76 százaléka helyteleníti, hogy az egyházi fenntartású iskolák több adófizetői pénzből gazdálkodhatnak, mint az államiak, és csupán 14 százalék ért egyet ezzel.
Forrás: Népszava
