Publicus: még a fideszesek csaknem ötöde szerint is irányítottak a nemzeti konzultáció kérdései
A megkérdezettek 50 százaléka szerint a szuverenitás-védelminek titulált nemzeti konzultáció legfőbb célja, hogy a kormány adatokat gyűjtsön a választókról. Csak 26 százalék véli úgy, hogy tényleg az emberek véleményére kíváncsi a kabinet.
A Publicus Intézet Népszava számára készített felméréséből kiderül, hogy az adatgyűjtést, mint célt az ellenzékiek háromnegyede mellett a bizonytalanok fele és a kormánypártiak valamivel több mint ötöde jelölte meg indokként.
A kormány november közepén indította el immáron 13. nemzeti konzultációját, amelyben szóba kerül a rezsicsökkentés, a kamatstop, a migránsok, Ukrajna, a gyermekvédelmi törvény, a külföldi beavatkozás a hazai választásokba, mindez brüsszelezés közepette, Ehhez jön még az országot elárasztó Ne táncoljunk úgy, ahogyan ők fütyülnek szlogenű plakát-kampány.
A felmérés szerint a megkérdezettek 78 százaléka hallott a kormány legújabb, szuverenitás-védelminek titulált nemzeti konzultációjáról. A kormánypártiak és az ellenzéki szavazók nagyrészt ugyanolyan jól értesültek, mindkét csoportban több, mint 80 százalék tudta, miről van szó, a bizonytalanoknak csak kétharmadához jutott el a hír.
Korosztály szerint a 60 pluszosok a legtájékozottabbak a kérdésben, százból csak minden negyedik nem hallott róla, hogy újabb, irányított kérdésekből álló levelet kap a kormánytól. Arról azonban már jóval kevesebben tudtak, milyen kérdésekre kellene majd válaszolni, még a legjobban értesült fővárosiak közül is alig 44 százalék volt tisztában a levél tartalmával, míg a falusiaknak és a kisvárosiaknak csak negyede tudta, miről kellene nyilatkozniuk.
A kormánypártiak háromnegyede szerint valós problémákról szól és pontosan megfogalmazott a konzultációs kérdőív, az ellenzékieknek viszont ugyanekkora hányada jelentette ki, hogy súlyosan eltorzított, valótlant állító kérdésekre vár választ a hatalom. A bizonytalanok fele is utóbbiakhoz hasonlóan gondolkodott, s csak kevesebb, mint ötödük érezte úgy, érdemi problémákat feszeget a kérdezősködés.
A Fidesz-KDNP szimpatizánsainak 69 százaléka vélte, hogy valódi kérdésekre kell válaszolnia. Ugyanakkor az ellenzékiek elsöprő többsége és a bizonytalanok háromnegyede szerint manipulatív módon fogalmazták meg a kérdéseket. Ennek megfelelően, utóbbi két csoport nagyobb része úgy gondolta, a kérdéssorra csak a kormánypárti szavazók válaszolnak majd, a hatalom szimpatizánsai szerint viszont a fideszesek mellett más beállítottságúak is sokan visszaküldik majd a kérdőívet.
Az összes megkérdezettnek kevesebb, mint ötöde érezte úgy, hogy a konzultáció végeredménye valós képet fest majd az emberek véleményéről.
A kormánypártiaknak csaknem háromnegyede ebbe a csoportba tartozott, az ellenzékieknek viszont csak 6, a bizonytalanoknak pedig mindössze 22 százaléka osztotta ezt a nézetet.
A konzultációs kérdőíveket nemcsak a kormány várja vissza: két civil szervezet, az aHang és az Egységes Diákfront országosan több száz gyűjtőpontot hozott létre – emellett magánemberek ezrei is jelentkeztek gyűjtőnek –, ahol le lehet adni az üres kérdőíveket.
A nemzeti konzultációt, mint a kormány által immár bevettnek mondható gyakorlatot a megkérdezettek 39 százaléka támogatja, 60 százalék viszont elutasítja, ami azt mutatta, hogy még a Fidesz-KDNP-sek sem értenek maradéktalanul egyet vele.
A válaszadók ahogy megtudták, mennyibe kerül egy-egy ilyesfajta kérdezősködés az adófizetőknek, már csak az összes válaszadó negyede támogatta, több, mint 70 százalék viszont elutasította a konzultációt .
Forrás: Népszava
