Rendeletekkel kormányozna Kövér - újabb lépés az államszocializmus felé?
2013. szeptember 10. 13:10
2013. szept. 10. 13:10
A rendeleti kormányzás lehetőségén morfondírozik Kövér László, ezzel a kormány működési területét növelné, a parlamentet pedig csak a legalapvetőbb garanciális szabályok megalkotására tartaná. Az Országgyűlés elnökének elgondolása párszor már szerepelt a magyar történelemben - Mária Teréziától Szálasin át a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsáig.
"Azt tartanám normálisnak, függetlenül attól, hogy a következő ciklusokban milyen kormányok lesznek, ha a parlament csak a legalapvetőbb garanciális szabályok megalkotására tartana igényt, és adna egy felhatalmazást négy éven keresztül a kormánynak" - nyilatkozta Kövér László az InfoRádió Aréna című műsorában.
Kövér László a fentebbi indoklását azzal egészítette ki, hogy "a mostani, törvényekhez kötött kormányzásra már nincs szükség, ezt a rendszert a diktatúráktól való félelem miatt alkották meg a rendszerváltás után, és talán 1998-ig indokolt volt. A veszély azonban elmúlt" - olvasható az index.hu cikkében.
Kövér ötletére az ellenzékből Mesterházy Attila és Bajnai Gordon közös sajtónyilatkozatot adott ki, melyben többek közt a következőt írták: "Ez a magyar parlamentarizmus elárulása - ilyen ember nem képviselheti a Magyar Országgyűlést sem itthon, sem a szabad világban. Kövér Lászlónak mennie kell!"
Magyarországon ma is van lehetőség rendeleti úton kormányozni, igaz ehhez az alaptörvény Különleges jogrend című fejezetében foglalt rendkívüli állapotot, szükségállapotot, veszélyhelyzetet, megelőző védelmi helyzetet kell kihirdetni. Ehhez az országgyűlés jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Ilyen esetekben a kormány/országgyűlés, vagy ezek akadályoztatása esetén a Honvédelmi Tanács rendeleteket alkothat, illetve a sarkalatos törvényekben foglalt jogaik miatt egyes törvényeket fel lehet függeszteni, vagy azoktól el lehet térni. A szükségállapotról szóló 50. cikk szerint ezen állapot alatt bevezetett rendkívüli intézkedések 30 napig érvényesek, ha nem hosszabbítják meg azokat. A veszélyhelyzet alatt hozott rendelet 15 napig hatályos, de meghosszabbítható.
Ilyen esetekben korlátozni lehet az alapvető jogokat, azok lényeges tartalmának tiszteletben tartásával. Viszont ilyen esetekben sem sérülhet az élethez való jog, tilos a kínzás, a rabsorban tartás, az eugenika, az emberkereskedelem, hozzájárulás nélküli orvosi vagy tudományos kísérlet végrehajtása, klónozás. Nem sérülhet az ártatlanság vélelme, a védekezéshez és jogorvoslathoz való jog, és mindenkivel az Európai Unió joggyakorlatával megegyező módon kell eljárni.
Jól látható, hogy ezek a rendelkezések nem négy éves időtartamra lettek kitalálva, hanem általában hónapokra szólnak. (Kövér szóhasználata - rendeleti kormányzásra való "felhatalmazás" - a Fideszfigyelő blog szerint rendkívüli módon összecseng Adolf Hitler felhatalmazási törvényével, mellyel a német kormány a parlament megkerülésével alkothatott törvényeket 1933-ban.)
A rendeleti kormányzásra az elmúlt évszázadok magyar történelméből jó pár példa akad, bár azt hozzá kell tenni, hogy nem lehet egységes megítélés alá helyezni egy Mária Terézia-féle rendeleti kormányzást a Szálasi-uralom alattival.
Kövér elképzelése a közelmúltból a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsát (NET, vagy Elnöki Tanács) juttathatja eszünkbe. A NET - elvileg - az Országgyűlésnek felelős, az által bármikor visszahívható szerv volt a Minisztertanács (a kormány) mellett, mely a köztársasági elnök feladatait volt hivatott ellátni többek közt. A tanácsba a párt és a legfontosabb társadalmi szervezetek vezetői vagy képviselői, a legfontosabb társadalmi osztályok és rétegek, nemzetiségek képviselői, valamint a kulturális és tudományos élet reprezentánsai foglaltak helyet, gyakorlatilag azonban a pártállam törvényhozásban érvényesülő testülete volt, mely az Országgyűlés ülésszakán kívül is aktív volt.
Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeleteket alkothatott, amennyiben az Országgyűlés nem ülésezett (a parlamentet évente minimum 2 alkalommal kellett összehívni, de évente négy alkalomnál többet nem üléseztek, és ezek is általában két hetes időtartamot öleltek fel), ezekkel a törvényerejű rendeletekkel az alkotmányon kívül minden törvényt módosíthattak - gyakorlatilag tehát az Országgyűlés jogalkotói szerepkörét a NET vette át.
Így tehát, mikor rendeleti kormányzásról fantáziál az Országgyűlés elnöke, akkor ilyen történelmi emlékeket is fel kell idéznie. Úgy látszik, a NER nemcsak az ABC szerint van egyre közelebb a NET-hez.
