Telegram: sajtószabadság vagy bűnpártolás

A Telegram napjainkban a legnépszerűbb portál mind Oroszországban, mind a Szovjetunió más utódállamaiban, akárcsak Indiában és több autoriter rendszerben, köztük Iránban. Miután ezekben az országokban az internet használóinak tartaniuk kell a szabad véleménynyilvánítás következményeitől, a Telegram biztonságos kommunikációt nyújt, miközben egyszerre ad mindent, amit a Facebook, a WhatsApp és az X nyújt.  

Amerikai vetélytársaival ellenétben a portál, ahol a WhatsApp legfeljebb ezres csoport közös kommunikációját teszi lehetővé, a Telegramon akár 200 000 emberrel lehet egyidejűleg kommunikálni. Míg a portál azzal hirdeti magát, hogy menedéket ad a demokrácia híveinek szerte a világban, a feltöltés teljes szabadsága arra is lehetőséget nyújt, hogy terroristák, pedofilok és kiberbűnözők használják a maguk céljaira.

Alapítója, a 39 éves Pavel Durov Olaszországban nőtt fel, majd hazatérve Szentpéterváron tanult. Tehetséges volt, de nála is jobb matematikus Nyikoláj nevű fivére, akivel 2006-ban útjára indította a Vkontaktot, a Telegram elődjét. Ez volt az első kísérlete, hogy megteremtse a nagy amerikai közösségi portálok orosz megfelelőjét. Garantálták, hogy a használók minden közlésüket titkosíthatják, és hogy nem adják ki használóik nevét. Így nem kis mértékben használták és használják olyanok, akiknek tartaniuk kell akár a kormány, akár a bűnüldöző szervek vizsgálataitól. 

Durov már korábban arról beszélt, hogy világszerte harcban állnak a hatóságokkal, amelyek korlátozni akarják tevékenységüket, de ők – ellentétben más nagy közösségi platformokkal – ellenállnak ennek és sosem alkudtak meg egyik kormánnyal sem. A jelek szerint az ifjú vállalkozó az orosszal sem akart megalkudni. Nem volt hajlandó hozzáférést biztosítani a hatóságoknak az ukrajnai oroszellenes „narancsos forradalom” szereplőinek adataihoz. Elment Oroszországból és 2006-ban létrehozta a Telegramot.

A vállalkozás központja ma Dubaiban van, és Durovnak az Egyesült Arab Emírségek állampolgársága mellett van francia útlevele is, nemkülönben egy parányi karibi szigetköztársaság polgárának is mondhatja magát. Élt már Barcelonában, Balin, Berlinben, Helsinkiben és San Franciscoban és rendre úton van. Vagyonát a Bloomberg 9 milliárd dollárra becsüli.

Az EU négy éve hívta fel az internetes tartalomszolgáltatásokat, hogy kötelezzék el magukat: nem közölnek hamis híreket. A Google, a Meta és a TikTok vállalta ezt a kötelezettséget, de a Telegram tavaly februárig kitartott. Az EU csak a nagy portálokat ellenőrzi, amelyeknek több mint 45 millió használója van, és a Telegram azt állította, hogy nekik nincs ennyi... Ezután mindenesetre a portál is csatlakozott az uniós előírásokhoz és vállalta, hogy eltávolítja az illegális tartalmakat és együttműködik a nemzeti hatóságokkal, amikor azok bizonyos tartalmak eltávolítását kérik. 

Nem tette. Az UNESCO vizsgálata megállapította, hogy a Telegramon a Holokauszttal kapcsolatos szövegek csaknem fele torzította, vagy nyíltan tagadta a történteket. Németországban 2022-ben 5.1 millió eurós bírsággal sújtották a portált, mert nem távolított el illegális tartalmakat. Brazíliában, ahol (Indiához hasonlóan) igen elterjedt a Telegram, átmenetileg be is tiltották, mert nem volt hajlandó kiadni az országban tapasztalt neonáci tevékenységekre vonatkozó adatokat.

Amint Durov hétvégi lefogása mutatja, az európai kormányok nincsenek megelégedve azzal, miként tartja magát a cég az említett előírásokhoz. A francia ügyészség többek között azzal vádolja Durovot, hogy portálja lehetőséget adott a szervezett bűnözésre, hogy a Telegram megtagadta az együttműködést az illetékes hatóságokkal a bűncselekmények felderítésében, kiskorúakat ábrázoló pornográf tartalmaknak adott helyet, hozzá lehetőséget ezek megosztására, csakúgy, mint kábítószerek beszerzésére, terjesztésére. Szerepet játszott a kibertámadásokhoz szükséges rendszerek továbbításában, nemkülönben szervezett csalásban. Amennyiben bűnösnek találják, legalább 5 évi börtön vár rá. 

Durov igencsak visszavonultan él, nemigen nyilatkozik és csak néha árul el magáról valamit. Például azt, hogy híve a mesterséges megtermékenyítésnek, és ily módon már száznál több gyermek apjának tekintheti magát, 12 országban. Ritka interjúinak egyikében Tucker Carlsonnak (Donald Trump és Orbán Viktor dicsőítőjének) elmondta: különböző országok hírszerző szolgálatai, köztük az amerikaiak gyakoroltak rá nyomást, hogy engedjen behatolást a Telegramra, de ő valamennyi kísérletet visszautasította. A civil szervezetek szerint Durov mindenesetre fenntartott kapcsolatokat Moszkvával. Mielőtt Párizsban letartóztatták, Azerbajdzsánban volt, akkor, amikor éppen Putyin is ott járt. Feltételezések szerint szeretett volna vele találkozni, de ez nem sikerült. 

Tanulságos módon Moszkva azonnal kiállt Durov védelmében. Vlagyiszlav Davankov, a Duma helyettes szóvivője kijelentette: „A Telegram tulajdonosának letartóztatása mögött politikai okok állnak és az a cél, hogy személyes adatokat szerezhessenek a portál használóiról. Ez megengedhetetlen. Ha a francia hatóságok nem hajlandók szabadon bocsátani Durovot, engedjék ki, az Egyesült Arab Emírségekbe vagy Oroszországba”. 

A Kreml egyébként hivatalosan annyit közölt, hogy kész jogi segítséget nyújtani Durovnak. A szóvivő, Dmitrij Peszkov ezt azzal indokolta, hogy végül is orosz állampolgárról van szó, noha – szerinte – bonyolítja a helyzetet, hogy egyúttal francia állampolgár is. Hozzátette, a felhozott vádak komolyak, és nem kevésbé komoly bizonyítást követelnek meg. Mindenesetre felhívták a kormányhivatalokat, töröljenek minden, a Telegramból származó tartalmat és ezentúl ne használják a portált. Margarita Simonyan, a Kreml egyik vezető propagandistája így írt a Telegramon: “Durovot azért csukták le, hogy kiadja a titkosítás kulcsait – és ki fogja azokat adni”. 

Az orosz tiltakozás érthető, hiszen Moszkva attól tart, hogy ha Durov enged a francia hatóságoknak, akkor azok hozzájuthatnak minden személyes adathoz. Emmanuel Macron francia elnök sietett kijelenteni, hogy országa változatlanul a sajtószabadság híve és „semmiképp nem politikai döntésről van szó”. Elon Musk az X (a volt Twitter) tulajdonosa azonnal kiállt Durov mellett és „Engedjék ki Pavelt!” felhívást tett ki portáljára. 

„Gyakorlatilag letartóztatták az orosz hadsereg hírközlésének vezetőjét”, írta egy orosz katonai blogger a Telegramon az ügyről. A nézet megalapozott, hiszen a portált az orosz hadsereg is jelentős mértékben használja a harctéri kommunikációban, tekintettel saját nehézségeire, megfelelő, lehallgatás-biztos hírközlés megteremtésében. Egyúttal a csatorna igen fontos eszköze az orosz háborút támogató bloggereknek és médiumoknak. Az ukrán háború kitörése után egy sor katonai blogger választotta csatornájaként és vannak köztük, akiknek akár milliós követője van.   

Nazar Tokar, a Kremlingram nevű oknyomozó csoport aktivistája a Politico amerikai hírportálnak elmondta, hogy vizsgálataik szerint a Telegram a nyugati illegális fegyver- és drogkereskedelem ideális terepe. Felhasználják arra is, terjesszék a Kreml propagandáját és szabotőröket toborozzanak. A legutóbbi példa erre az ukrajnai kampány, amelyben jelentkezőket toboroznak, akik készek felrobbantani az ukrán hadsereg járműveit. Tokar szerint minden a francia kormánytól és a bíróságtól függ: vagy bebörtönzik Durovot, vagy a kért tájékoztatás fejében szabadon engedik.